Babás Szerkövek Térkép Utcakereső
A tanösvényen továbbhaladva elérjük a pálos kolostorromot, amely az egykor itt élt szerzetesek mindennapjairól tanúskodik. Utunk során végig természeti értékekben, védett növény- és állatfajokban gazdag élőhelyeken haladunk, amelyről szintén sok érdekességet megtudhatunk a kirándulás közben. Az útvonal hossza 3 km, amelyet oda-vissza járnak be a túrázók. Babás Szerkövek környéki vendégházak - k&h széchenyi pihenőkártya - 4 ajánlat - Szallas.hu. Látnivalók Babás szerkövek Az ösvény mellett található, különös, emberi alakokat idéző sziklaformák, amelyeket az itt található kavicsos vörös homokkőből, illetve konglomerátumból alakított ki az erózió. A különleges képződményhez legenda is kapcsolódik, amely szerint e különös képződmények úgy alakultak ki, hogy két haragban álló család násznépe egy átok miatt kővé változott. Halomsír mező A Jakab-hegyi, korai vaskori erődítmény lakói a földvár területén kívül, annak nyugati oldalán temették el halottaikat. A délnyugati kaputól kb. 200 méterre nyugatra találjuk a több száz halomból álló sírmezőt. Az 1-1, 5 m és 3-4 m magas sírhalmok két nagy csoportban helyezkednek el.
Babás Szerkövek Térkép Kerületek
A kőgombák kavicsos anyagát meleg, száraz éghajlaton hirtelen, nagy esőzések során kialakult időszakos vízfolyások szállították le az akkori domborzat alacsonyabb területeire, a partszegélyre. Ezt az osztályozatlan hordalékot kovasavas oldatok cementálták konglomerátummá, majd miközben a kevésbé ellenálló szomszédos kőzetek lepusztultak, a sziklák kimagasodtak környezetükből. A későbbiekben a szél koptató, a víz csiszoló munkája, illetve a fagyaprózódás formálta őket: a keményebb részek terebélyesebbek, a puhábbak az erózió hatására gyorsabban vékonyodtak, így született a mai, látványos formavilág. A kis platókról nagyszerű kilátás nyílik a Dráva síkja felé, a Villányi-hegységre, és tiszta időben a horvátországi Papuk hosszú lánca is feltűnik. A monda szerint élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserkúton két gazdag család. Babás szerkövek térkép utcakereső. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen bántalmazták, végül elzavarták, ezért a koldus ekkor megátkozta őket: "Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni".
Babás Szerkövek Térkép Műholdas
A különféle oxidáltsági fokú, ebből kifolyólag változatos színű (pl. vörös, szürke, zöld) homokkő tartalmazza azokat az urántartalmú érclencséket is, amelyeket hosszú ideig bányásztak a térségben. A szárazföldi (kontinentális) perm/triász határon átkelve, a Babás-szerköveknél már a kora-triász (kb. 245 millió éves) Jakabhegyi Homokkő Formáció konglomerátumos ("kavicsköves"), homokos, majd felfelé fokozatosan finomodó, vöröses színezetű folyóvízi/sekélytengeri rétegei következnek. A kovás cementációjú kavicsos homokkövön preparálódtak ki a Babás-szerkövek bizarr sziklaalakzatai, amelyeket a népnyelv egy kővé vált nászmenet maradványainak tart. A vályúsan keresztrétegzett homokkövekből álló Zsongor-kőről megkapó kilátásban lehet részünk az alattunk elterülő medencében ülő kicsiny falvakra. Kővágószőlősről a Jakab-hegy csúcsáig tartó meredek utunk során egy óriási antiklinális ("redőboltozat") északi szárnyának képződményeit harántoltuk, felfelé fiatalodó rétegsorral. 2 napos barangolás a Mecsekben / NP túrák: Duna-Dráva Nemzeti Park / Equinox Trekking Club. Az antiklinális összetört és kipusztult magjában ülnek az Árpád-kori templomokkal ékesített települések: Kővágószőlős, Bakonya, Kővágótöttös és Cserkút.
Babás Szerkövek Térkép Maps
Érdekesnek ígérkezik 2016. november 19-én ez a túra! Bővebb információk itt! IV. Bejgli égető túra a Mecsekben: 2016. 12. 27-én negyedik alkalommal tartjuk ezt a hagyományosnak szánt bejgli égetést. Egy könnyed, laza túra a nagy ünnepi jóllakottság után mindenkinek jól fog esni. RPDDK-09 - RPDDK szakasz - Kéktúra. Két csoport indul: Az egyik csoport Hosszúhetényből, Vass Adrienn vezetésével 9:35- kor a Művelődési ház elől, a második szekció pedig Óbányáról, az Illatos-háztól 10:30-kor Bia vezetésével (indulás előtt az Illatosházban zsírégető teával fűthetjük fel magunkat az útra. ) A cél: Kisújbánya, Klumpás Tanya, ahol forró teával, fűtött helységgel, nagy-nagy szeretettel és meleg pogácsával várják a túrázókat. Az átmelegedés után vissza ill. tovább folytatjuk utunkat Püspökszentlászlón keresztül Hosszúheténybe. A túra távjai: Hosszúhetény – Kisújbánya – Hosszúhetény ~ 12km, Óbánya – Kisújbánya – Hosszúhetény ~ 16km. A program részvételi díja: 1. 000. -Ft/fő Visszautazás Hosszúhetényből Pécsre távolsági autóbusszal. Bővebb információ és jelentkezés: Hosszúhetényi túravezető Vass Adrienn 30/526-9494, Óbányai túravezető: Dr. Németh Ibolya (Bia) 30/437-2340 Óévbúcsúztató és telihold túra egyben: 2016.
A bronzkorban és a vaskorban a Jakab-hegyen magasodott a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára, a Jakab-hegyi őskori földvár. A római korban a közeli Sopianae, a mai Pécs már 8-10 ezres település volt. Később illírek, majd kelták, a VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Babás szerkövek térkép műholdas. A hegy homokkövét már ekkor is évszázadok óta bányászták, amit a későbbi korokban is folytattak. A hegyen végzett mérések eredményei nyomán egyedül ezen a környéken bányásztak Magyarországon uránércet 1957 és 1996 között. A honfoglalás után magyarok települtek a környékére és a kereszténység megérkezése után egy pálos kolostort alapítottak a 13. században a tetején. A Jakab-hegyi pálos kolostor kétszer pusztult el az idők során, először a magyar–török háborúk alatt az 1550-es években, majd 1736 -os helyreállítása után 1828 -ban néptelenedett el megint. Azóta üres, összedőlt, a romjainak az állagmegóvására csak 2006 – 2007 -ben került sor, amikor a környezetét is rendezték. Galéria [ szerkesztés] A Jakab-hegy Zsongor-kő (1950) Kilátás a Zsongor-kőtől Kővágószőlős a Zsongor-kő felől A Babás-szerkövek egy része A Babás-szerkövek egyik köve A Babás-szerkövek kövei A pálos kolostor felújított romjai A Jakab-hegyi Remete-barlang A Sasfészek Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Jakab-hegy a vendégvárón Az István-kilátó története