Ropogós Házi Kovászos Uborka Egyszerűen - Gastrotherapy | Komárom Esztergom Megye Városai
A kovászos uborka leves a leghűsítőbb nyári leves, amit valaha is ettem. Egy forró nyári napon a Pannonhalmi Apátság éttermében kóstoltam először jó pár éve. Nagyon jól esett a kánikulában, nagyon hűsítő volt. Azóta rendszeresen készítem. Nagy előnye, hogy nemcsak hűsít, de gyorsan elkészíthető és még főzni sem kell. Természetesen házilag készített kovászos uborkát használtam, amit krumplival készítettem.
- Kovászos uborka level 2
- Kovászos uborka leves
- Kovászos uborkaleves
- Komárom esztergom megye városai 2
- Komárom esztergom megye városai
- Komárom esztergom megye városai 5
Kovászos Uborka Level 2
Hozzávalók: 6-8 db kovászos uborka fél kk aszafoetida (vagy fokhagyma) 5 dl kovászos uborkalé 5 dl joghurt 2 ek olívaolaj 1 kk só 1 kk frissen facsart citromlé 1 ek aprított friss zöld kapor A kovászos uborkát beletesszük a turmixba, hozzáadjuk az aszafoetidát, a joghurtot, az olívaolajat, a sót, a citromlevet és a kapor felét. Simára turmixoljuk. Ha kész, beleöntjük a kovászos uborkalevet is, és tovább turmixoljuk. Jól behűtjük, majd a maradék kaporral (esetleg croutonnal) díszítve tálaljuk.
Kovászos Uborka Leves
A füstölt (húsos) szalonnát lepirítjuk, rátesszük a finomra vágott hagymát, a friss kaprot és a kis kockákra vágott kovászos uborkát, így pároljuk, majd felöntjük zöldségalaplével. Kerül bele só, őrölt fehér bors, pici fokhagyma. Puhára főzzük, leturmixoljuk, átszűrjük, majd a kovászos uborka levével és tejszínnel "beállítjuk" a sűrűségét és az ízét. Újramelegítjük, de nem forraljuk. Lehűtjük, hidegen tálaljuk. A levesbetét lehet szárított sonka vagy rukkolachips.
Kovászos Uborkaleves
cukrot taratalmaz laktózt tartalmaz gluténmentes tejet tartalmaz tojásmentes Petra Egy adagban 4 adagban 100g-ban 3% Fehérje 4% Szénhidrát 23% Zsír A leveshez 9 kcal 5 kcal 1 kcal 4 kcal 10 kcal 74 kcal 35 kcal 0 kcal A tálaláshoz 328 kcal Összesen 466 Kcal 38 kcal 18 kcal 16 kcal 39 kcal 297 kcal 141 kcal 1310 kcal 1863 2 kcal 37 kcal 163 kcal 233 70% Víz TOP ásványi anyagok Kálcium Foszfor Nátrium Magnézium Vas TOP vitaminok C vitamin: Kolin: Niacin - B3 vitamin: E vitamin: Lut-zea Összesen 5. 8 g Összesen 46. 5 g Telített zsírsav 17 g Egyszeresen telítetlen zsírsav: 21 g Többszörösen telítetlen zsírsav 5 g Koleszterin 67 mg Ásványi anyagok Összesen 313. 7 g Cink 1 mg Szelén 2 mg Kálcium 116 mg Vas 3 mg Magnézium 33 mg Foszfor 112 mg Nátrium 46 mg Réz 0 mg Mangán 0 mg Szénhidrátok Összesen 7. 6 g Cukor 3 mg Élelmi rost 1 mg VÍZ Összesen 137. 8 g Vitaminok Összesen 0 A vitamin (RAE): 185 micro B6 vitamin: 0 mg B12 Vitamin: 0 micro E vitamin: 1 mg C vitamin: 37 mg D vitamin: 0 micro K vitamin: 198 micro Tiamin - B1 vitamin: 0 mg Riboflavin - B2 vitamin: 0 mg Niacin - B3 vitamin: 3 mg Pantoténsav - B5 vitamin: 0 mg Folsav - B9-vitamin: 60 micro Kolin: 13 mg Retinol - A vitamin: 47 micro α-karotin 7 micro β-karotin 606 micro β-crypt 17 micro Likopin 0 micro Lut-zea 642 micro Összesen 23.
Tipp: jól illik hozzá a fokhagymás pirítós. A pirított szalonna helyett kolbász chipsszel is megbolondíthatjuk. Jó étvágyat hozzá!
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Turisztikai régió Közép-Dunántúl, Budapest–Közép-Dunavidék Megyeszékhely Tatabánya Terület 2265, 08 km 2 Népesség 314 649 fő (2008) Népsűrűség 139 fő/km 2 Települések száma 76 Komárom-Esztergom megye Közép-Dunántúl egyik megyéje. Délnyugatról Pest megye, délről Fejér és Veszprém megye, keletről Győr-Moson-Sopron megye, északról Szlovákia határolja. Tájak [ szerkesztés] Gerecse Vértes Pilis Bársonyos Közigazgatása [ szerkesztés] Kistérségek [ szerkesztés] Komárom-Esztergom megye kistérségei. Városok - Komárom. Területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1. Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település Dorogi kistérség Dorog 232, 45 40 392 15 Esztergomi kistérség Esztergom 304, 86 56 259 9 Kisbéri kistérség Kisbér 510, 77 21 090 17 Komáromi kistérség Komárom 379, 04 41 065 Oroszlányi kistérség Oroszlány 199, 36 27 414 6 Tatai kistérség Tata 306, 69 40 314 10 Tatabányai kistérség 331, 70 88 502 Települések [ szerkesztés] A megye az ország második legsűrűbben lakott megyéje.
Komárom Esztergom Megye Városai 2
A népesség 66%-a városokban él. A megyének 11 városa van. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%. Ez a szám még Budapesten is csak 22, 6%. Megyei jogú városok [ szerkesztés] Tatabánya ( megyeszékhely 1950 óta, Városok [ szerkesztés] (Népesség szerinti sorrendben, 2008. január 1-jén) Községek, nagyközségek [ szerkesztés] Nevezetességek településenként [ szerkesztés] Esztergom (Komárom-Esztergom megye) – A Dunakanyar gyöngye, a magyarországi katolikus egyház központja. Esztergom várát 972-ben I. Szent István király alapította. A 19. Komárom esztergom megye városai 5. században klasszicista stílusban emelt bazilikája az ország legnagyobb katolikus temploma, különlegessége a reneszánsz Bakócz-kápolna a 16. századból. Igen értékes kincstára, mely mintegy 400 tárgyat mutat be. Mindszenty József síremléke a bazilikában ma már zarándokhely. További látnivalók a városban a Várkápolna, a Vármúzeum, az Érseki Palota, a Balassi Bálint Múzeum. Komárom (Komárom-Esztergom megye) – A Duna-menti város helyén állt a római Brigentio.
Komárom Esztergom Megye Városai
Esztergom első magyar királyunk, Szent István szülő- és koronázási városa, de a magyar katolikus egyház központja is. Komárom dicső hajózási múltjáról Jókai Mór regényei és hazánk egyetlen tengerészeti múzeuma mesél. A kirándulók csodálatos tájakon kalandozhatnak a Dunakanyarban és a tatai Öreg tó partján. Irány Komárom-Esztergom megye - Ingatlan.com - Tudástár. A megyeszékhely, Tatabánya mellett zajlott a legenda szerint a honfoglalás egyik jelentős csatája ( Árpád és Szvatopluk között), erre emlékeztet a Kő-hegyen felállított Turulmadár-szobor, amely 15 méteres fesztávolságú szárnyával Európa legnagyobb ércmadara. Az Árpád-kori Magyarország királyi székvárosa volt Esztergom. A Várhegyen román alapú, gótikus és reneszánsz stílusú egykori királyi várban kapott helyet a Vármúzeum. A középkori épületrészekben figyelemre méltó freskómaradványokat is láthatunk. A vértesszentkereszti apátsági rom és a dömösi prépostság szintén a román építészet remeke. A megyében találták meg a vértesszőlősi előember, Samu közel félmillió éves tarkócsontját, lakhelyét és pattintott kőeszközeit, ám a városok ipari műemlékekben is gazdagok.
Komárom Esztergom Megye Városai 5
Ennek megfelelően került sor a közigazgatás ideiglenes rendezésére, melynek során Komárom- és Esztergom vármegyék megmaradt területeit immár véglegesen, Komárom-Esztergom vármegye néven egyesítették. 1945. augusztus 28-án ismét Esztergomban alakult meg a vármegye Törvényhatósági Bizottsága. A megye ekkor három járást, az esztergomit, a gesztesit és a tatait foglalta magában. 1947-ben négy bányásztelepülés összevonása révén létrejött a mai Tatabánya, ezzel a megyében lévő városok száma háromra emelkedett. Az 1950-es megyerendezés során Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye. Komárom esztergom megye városai 1. Az 1950-es járásrendezés során az esztergomi járás székhelyét Dorogra helyezték át, nevét Dorogi járásra változtatták, a gesztesi járás neve pedig – székhelye alapján – komáromira változott. A megyéhez kilenc községet kapcsoltak Veszprém, egyet pedig Fejér megyéből. 1954-ben újabb két település – Oroszlány és Tata – nyerte el a városi rangot. 1971-ben megszűntek a járási tanácsok és testület nélkül, a megye járási hivatalaiként működtek tovább.