Nádi Boldogasszony Ünnepe Október 6-Án - Nemzeti.Net

A terv azonban csak az ő mártírhalála után, 1949-ben valósult meg, mikor püspöki rendelet határozta meg a gyulai Nádi Boldogasszony tiszteletének felújítását. Az elenyészett múlttal és a mocsarak lecsapolásával együtt azonban elenyészett a kegykép is. Helyette Borsa Antal festőművész festette meg a templomban található Nádi Boldogasszony képet, melyet egy külön oltáron helyeztek el. Az oltár két oldalán nádszálak jelzik a régi nádi búcsúk emlékét s újra megindult a búcsújárás. Amíg nemzedékek váltották egymást, a Nádi Boldogasszony tiszteletét és kultuszát a hagyomány őrizte meg. Ma, a megújult kegyhely emlékeztet a magyar történelem nehéz időszakára, amikor a Magyarok Védasszonyánál talált menedéket üldözött népünk. A templom főbb búcsúi: október első vasárnapja (október 6. ), ami a kegyoltár felszentelésének ünnepe, Szent József napja és Nagyboldogasszony ünnepe. Október 6 unep.ch. A Körösök hívő népe ma is így imádkozik a kegykép előtt: "Nádi Boldogasszony, hazánk Védasszonya, a búcsújáróknak vezérlő csillaga, könyörögj érettünk! "

Ünnepi megemlékezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Dísztermében Helyszín: Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Díszterme 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Időpont: 2013. október 5. 17. 00 óra A magyar kormány 2001. november 24-én visszatérő nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. A kormányrendelet értelmében ezen a napon Magyarország lobogóját félárbocra eresztik, a középületeken meg kell jelennie a gyászlobogónak, az iskolákban pedig megemlékezést tartanak. Október 6 unep.org. 1849. október 6-án – az utolsó magyar erőd, Komárom fel- és átadása után két nappal – Aradon kivégezték a magyar honvédsereg tizenhárom parancsnokát. Hajnalban főbe lőtték Kiss Ernő, gróf Dessewffy Arisztid, Schweidel József tábornokokat és Lázár Vilmos főtisztet, utánuk felakasztották lovag Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly tábornokokat.

Hittek abban, hogy a reformkor nagyjai: Széchenyi, Wesselényi, Kölcsey, Deák és Kossuth egy modern, új Magyarország alapjait tették le, kivezetve a magyarságot a középkori feudális viszonyok közül. A halálra ítélt katonai vezetők mindegyike kész volt életét áldozni ezekért a célokért. A végsőkig küzdöttek, mert tudták: a magyar nép régen kiérdemelte már a jogot arra, hogy végre önmagát kormányozza. Október 6 ünnepség. Harcukat törvényesnek tartották, hiszen 1848 tavaszán az osztrák császári udvar is elismerte a magyarországi reformok szükségszerűségét. Az Udvar meghátrálása azonban csak 1848 nyaráig tartott. Miután az európai uralkodók sorra, mindenütt leverték a forradalmakat, Bécs a magyarok ellen fordult. A szabadságharc kitört és sok ezer bátor magyar katona és tiszt véráldozatát követelte. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1849 júniusában érkezett a fordulópontjához. Ferenc József császár parancsára ugyanis ekkor támadt hazánkra a segítségül hívott majdnem 200 ezres orosz haderő és a 66 ezer osztrák katonát számláló császári armada.

A több mint negyed millió támadó ellen reménytelennek tűnt az ellenállás. A magyarok csupán abban bízhattak, hogy képesek lesznek annyira lelassítani az orosz-osztrák csapatok előretörését, hogy Nyugat-Európa felfigyeljen a küzdelemre. Kossuthék hittek abban, hogy ha kitartanak, akkor Anglia és Franciaország nem fogják szó nélkül hagyni az oroszok beavatkozását, és kikényszerítik az intervenció felfüggesztését. Abban bíztak, hogy az európai erőegyensúly felett őrködő nyugati országok nem engedik az Orosz Birodalom térnyerését. A magyar tábornoki kar így mindent megtett az oroszok és a Haynau vezette osztrákok feltartóztatásáért. A túlerővel folytatott küzdelemben valódi hősök harcoltak. Aulich Lajos hadügyminiszter és Görgey Artúr főparancsnok vezetése alatt Dessewfy Arisztid lovascsapataival Felső-Magyarországon hátráltatta az oroszok előretörését, Nagysándor József tábornok Debrecennél védte meg csapataival a magyar fősereget, Damjanich János és Vécsey Károly pedig a délvidéken készültek a végső összecsapásokra.

Az ünnep alkalmából a Körös-vidék népe zarándokol a templom búcsújára és imádkozik oltalomért a Nádi Boldogasszonyhoz, más néven a Körös-vidék Nagyasszonyához. A török időkre nyúlik vissza az ünnep eredete, amikor kiváló búvóhely volt a nádas, mocsaras, lápos terület, mely nemcsak bújtatta az üldözöttet, de hajlékot és táplálékot is adott. Nem véletlen, hogy ezek az anyai tulajdonságok az Égi Édesanya gondoskodására utaltak. Így lett a nádas, a Nádi Boldogasszony hajléka, ahová befogadta, ahol megóvta és megtartotta gyermekeit. A gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, benne őrizték a nagy tisztelettel övezett Nádi Szűz Mária kegyképet, mely 1313-ból, Gyulamonostor templomából származott. A török elől igen sokan menekültek ide, a rengeteg nádasokba, a Nádi Boldogasszony oltalma alá. A 16. század első felében a törökök immár sokadjára felgyújtották a várost, amely 1566-ban a várral együtt török kézre került. "Az öregek emlékezete elhomályosul s a régi dicsőség emléke elenyészik.

Csak az oklevelek sárguló pergamenjei őrzik meg annak az emlékét is, hogy 1214-ben, az Aranybullát kiadó II. András király idejében, Boleszláv váci püspök, egy Árpa, vagy Árpád nevű falut a gyulai bencés monostornak adományoz. Gyula városa, mely az egyik honfoglaló magyar fejedelmi családról, az erdélyi Gyulákról, – kik közül anyai ágon Szent István is származott – vette a nevét, s ekkor még kicsiny falu. Mégis igen nagy kincse van Gyulamonostornak, itt őrzik a Nádi Szűz Mária képét. És "Ájtatoskodás okáért nagy népsokaság zarándokol vala ahhoz". Olyan nagy jelentőségű a középkorban a gyulai kegyhely, hogy 1313-ban, az ifjú Károly Róbert királyunk is elzarándokol ide – írja Harangozó Imre, gyulai néprajzkutató, a kegyhely viszontagságos évszázadairól szóló tanulmányában. Ma, az ősi templom helyén az 1775-1777-ben épített barokk stílusú templom áll, melyet a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz tiszteletére szenteltek fel. A Szűzanya tiszteletének gyulai megnyilvánulását már Boldog Apor Vilmos, akkori gyulai plébános is szerette volna helyreállítani s szorgalmazta, hogy a belvárosi templomban kapjon helyet a Körös-vidék Nagyasszonya.

osztályát. A szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert. Dessewffy Arisztid: Jómódú, magyar, evangélikus családba született. 18 éves korában jelentkezett a császári hadseregbe. Kitüntette magát a kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjárat ütközeteiben, ezért április 18-án megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. Később az I. hadtest lovashadosztályának parancsnokává nevezték ki. Hadtestével jelen volt Buda ostrománál, ahol megkapta vezérőrnagyi kinevezését. Július elejétől a felső-magyarországi hadsereg lovassági főparancsnokaként az orosz sereg előrenyomulását akadályozta hősiesen. Schweidel József: Harcolt a napóleoni háborúkban. A schwechati csatában tanúsított bátorságáért az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. októberében tábornokká avatta. 1849. május 9-én lett Pest városparancsnoka. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte. Lázár Vilmos: Örmény származású magyar nemesi családban született.