Egyéni Vállalkozók Átalányadózása 2022-Ben - Adótanácsadók Egyesülete
marimami # 2011. 12. 23. 18:06 A jogszabályváltozásoknak megfelelően, 2012. január 1-től korhatár előtti ellátásként kapom a korábbi nyugdíjamat, tekintettel arra, hogy a 60 éves vagyok. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó- ként folytathatom-e a heti nyolcórás óraadói munkámat. A korábbi nyugdíjas státusz és a jövőbeni korhatár- előtti ellátás, e tekintetben a korábbi lehetőségemet korlátozza-e? A kevés jövedelemre való tekintettel számomra csak a kiegészítő tevékenység éri meg. Mi a teendő 2011. dec. 31-ig? mami50 2011. 02. 21. 09:13 Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy kinek érdemesebb egyéni vállalkozóvá válnia. A férjem közalkalmazott, én szolgálati nyugdíjas vagyok. Ajándék tárgyak gyártását kezdenénk el, amit üzleteknek és önállóan is értékesítenénk. A családi házunk az én nevemen van. Az autó a férjemén. Nem tudom ezeknek van-e jelentősége. Illetve azt szeretném megtudni, hogy milyen költségekkel jár, ha belevágunk, és mit lehet leírni, miután kell adózni, feltétlen kell-e könyvelő.
- Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adószám
- Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2021
- Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó járulékai
Kiegészítő Tevékenységet Folytató Egyéni Vállalkozó Adószám
Személyes közreműködésen alapuló tagi jövedelem hiányában nyugdíjjárulékot nem kell fizetni. Egyéni vállalkozó A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2008. január 1-jétől szintén kötelezett a 4 350, -, napi 145, - forint egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettségét nem érinti, hogy az egyéni vállalkozó eva adózó vagy sem! Szintén nem befolyásolja e járulékfizetési kötelezettség fennállását az sem, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként vagy eva adóalanyként elért bevétele. Az egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozási segélyben részesül, keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti. Az egyéni vállalkozót emellett terheli a 9, 5 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem összege.
Kiegészítő Tevékenységet Folytató Egyéni Vállalkozó 2021
Persze rögtön szembesülünk egy másik problémával: a saját jogú nyugdíj fogalmával. Saját jogú nyugdíjasnak tekintendő, aki: • öregségi nyugdíjban (korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban), vagy • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben, növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadékban) rehabilitációs járadékban; • bármely EGT tagállamtól nyugdíjban részesül. Rögtön hozzá is kell tennünk, hogy amennyiben a vállalkozó nyugdíjának a folyósítása szünetel (mert például jövedelme meghaladta a kereseti korlát összegét) ettől még kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinthető. (Nem igaz ez a rokkantsági nyugdíjas vállalkozóra, aki a kereseti korlát túllépése esetén nyugdíjjogosultságát veszíti el, és így főfoglalkozású vállalkozóra módosul státusza. )
Kiegészítő Tevékenységet Folytató Egyéni Vállalkozó Járulékai
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a szochot és a tb-járulékot az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg, de a tb-járulék alapja legalább a minimálbér, a szocho alapja pedig legalább a minimálbér 112, 5%-a. Pl. januárban a bevétel 2 millió Ft, a költséghányad 80%, azaz az átalányban megállapított jövedelem 400 ezer Ft. A tevékenységhez alapfokú végzettség szükséges. A januári átalányban megállapított jövedelem még adómentes, azaz SZJA-kötelezettség nincs. Az adóköteles átalányban megállapított jövedelem 0 Ft, ezért a tb-járulékot a minimálbér (200 000 Ft), a szochot pedig csak a minimálbér 112, 5%-a (225 000 Ft) után kell megfizetni. A nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók (36 órás munkaviszonnyal rendelkezők, főfoglalkozású társas vállalkozók) csak az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után kötelesek SZJA-t, tb-járulékot és szochot fizetni, míg a kiegészítő tevékenységet folytatók pedig csak SZJA-t. Náluk tehát a teljes adómentes átalányban megállapított jövedelem adó- és járulékmentes lesz.
Az átalányadózás 2022. január 1-jétől kedvezően módosul a vállalkozók számára. A kisadózó vállalkozások tételes adójának 2013. évi bevezetésével háttérbe szorult ez az adózási forma, de a katára vonatkozó elmúlt évi szigorítások után, a 2022. évi módosításokkal több vállalkozói csoport számára is újra előnyösebb lehet az átalányadózás. Egyéni vállalkozók átalányadózása 2022-ben Szerző: Kovács Dénes elnökségi tag, Forint-Soft Kft. ügyvezető Értékhatár 2022-től az átalányadózás értékhatára nem egy fix összeg, hanem az éves minimálbér összegéhez kötött. Ez egyben azt is jelenti, hogy az évente emelkedő minimálbér az átalányadózás választhatóságának határát is automatikusan növeli. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók az eddigi 100 millió Ft-os korlát helyett az éves minimálbér ötvenszereséig alkalmazhatják. 2022-ben várhatóan 200 ezer Ft/hó lesz a minimálbér, így ez 120 millió Ft-os határt jelent. Minden más egyéni vállalkozó az eddigi 15 millió Ft helyett az éves minimálbér tízszereséig, azaz várhatóan 24 millió Ft-ig választhatja az átalányadózást.