A Föld Lapos
A Föld alakja elsősorban a geodéziában használt kifejezés, amelynek különféle jelentése lehet attól függően, hogy a Föld tényleges, fizikai felszínét milyen modellel próbálják megközelíteni és leírni. A Föld alakja a térképezés szempontjából alapvető fontosságú, az elméleti földalak (geoid) felszíne képezi az első vetítési síkot. Bármilyen vetületi rendszert alkalmaz is egy térkép, a síktérkép mindig kettős vetítéssel keletkezik. A tényleges felszín kiemelkedéseit és mélyedéseit először a földalak által meghatározott alapfelületre kell vetíteni (ez tulajdonképpen egy sima felszínű földgömböt eredményez), és ennek második vetítése alakítja ki a síktérképet. A Föld tényleges alakját, felszínét a vízzel borított tengerfenék és a szárazföld alakja együttesen határozza meg. Azonban a földfelszín olyan változatos, hogy egy matematikai vagy fizikai modellben – a szükséges számítástechnikai kapacitás hiánya miatt – nem lehet felhasználni. A földfelszín felmérésével, dokumentálásával a topográfusok és a hidrográfusok foglalkoznak.
A Föld Laposte
Ezen nem veszünk össze. A legfontosabb, hogy mindketten tudjuk, a Föld lapos és nem gömbölyü, mint azt sokan hiszik. Dr. J. Előzmény: 81713 (17) 15 Ezekrol a fizikai törvényekrol a teknosnek persze lila goze sincs, o csak úszik, úszik, hátán azzal a hatalmas koronggal... Előzmény: 81713 (14) 81713 14 Tudós kartácsam, az úszás sebessége semmiképp sem lehet egyenletes, lévén, hogy az evezőmozdulatok okozta gyorsulás, illetve a teknős végtagjainak újrarendezését követő lassulás folyamatos sebességváltozást idéz elő. Ennek folyományaképpen a korong minden körülmények között legurulna, figyelembevéve a még a tehetetlenségi nyomatékot, és a súrlódási együtthatót is. dP Előzmény: (11) 13 Pedig igaza van dongának. Nem a majmoktól származunk, hanem a rovaroktól. Én személyes ismerek több alakot, aki a törzsfejlodés során is megorizte tetuségét, és jónéhányan megmaradtak pondrónak. Előzmény: pindiy (12) 11 Nem gurul, ha pont a háta közepén van és a teknos egyenletesen úszik. Néha kerülnie kell persze egy-egy csillagot, ilyenkor vannak a földmozgások a korong felszínén.
Noha Rowbotham a zetetikus asztronómia alapelemeit a Bibliából vezette le, könyvében tudományos érvekkel próbálta alátámasztani. Fő érve a láthatóság volt: a hajózási alapműnek számító Lighthouses of the World -ből például közel harminc olyan világítótornyot gyűjtött ki, amely a könyv szerint már olyan távolságból látható, amelyből a Föld görbületének el kéne takarnia. (Azt nem említette, hogy a könyvben leírt mintegy 2000 világítótorony nagy részénél az adatok összhangban voltak a Föld görbületéből számíthatókkal, és így ellentmondtak az ő elképzelésének. ) [3] Számos kísérletet végzett a Bedford folyón is; állítása szerint akkora távolságból is észre tudott venni egy csónakot, ahonnan a vízfelszín görbületének már takarnia kellett volna. Ezen kísérlete eleinte nem sok érdeklődést keltett, amikor azonban 1870-ben egy John Hampden nevű követője az igazság szándékos elhallgatásával vádolta meg a tudományos világot, és 500 fontos fogadást ajánlott, a földmérői tapasztalatokkal is rendelkező neves természettudós, Alfred Russel Wallace állta a kihívást.