Az Ember Tragédiája Eszmék
A küzdés heroizálása megfelel a romantika látásmódjának. Lucifer tehát visszaviszi Ádámot a Földre. Ádám reméli, hogy a tudomány le tudta győzni a fenyegető kozmikus katasztrófát, és már türelmetlenül várja, milyen eszméért, milyen új tanért fog fellelkesülni legközelebb. Hát, ekkor éri a legszörnyűbb csalódás. 14. szín (A jégvilág) Az ember nem tudta legyőzni a természetet: a katasztrófa bekövetkezett. A tudomány nem menthette meg az emberiséget. Nincsenek már burjánzó erdők, az Egyenlítő mentén is jegesedés van, az egész Földön már csak eszkimók élnek, már csak a puszta létért, életért folyik a harc. Az ember erkölcsileg és fizikailag is állattá silányult. Itt ér véget az emberi lét. Ez az utolsó fázis, amit Madách még elfogadhatónak tart. Elállatiasodott emberek élnek az eszkimó-világban, nincs már kiemelkedő egyén, nincs semmi nagyság, nincs nagy cél, nincs már szó eszmékről, demokráciáról, egyeduralomról, tömeg és egyén kapcsolatáról. Az elaljasult emberek a puszta létért küzdenek.
Madách Imre Az ember tragédiája című irodalmi alkotása, amely 1862-ben jelent meg. Ez a mű Madách legismertebb alkotása, melynek műfaja dráma. A tragédia fontos sajátossága, hogy koherens (=összetartozó) belső világképpel és esztétikai érvénnyel rendelkezik. Mindez azonban nem zárja ki, hogy Madách enciklopédikus teljességgel sorakoztatja fel a műben a XIX. században jelentkező, illetve akkor ható, világképet formáló természettudományos felfedezéseket, állításokat. Madách mindazon kérdéseket felveti, melyek foglalkoztatták a század emberét, s bár leltárszerű teljességgel veszi sorra az uralkodó tudományos eszméket, mindezt belesimítja a mű koncepciójába, s költőileg átlényegíti. (Sőtér István: 'Álom a történelemről' című nagy hatású monográfiájában Madách természettudományos műveltségét kuriózum jellegűnek mondja. ) Az alábbi felsorolásban láthatóak azok a természettudományos elméletek, amelyek valamilyen módon megjelentek Madách nagy sikerű alkotásában: Newton: Principia című műve, illetve a belőle fakadó istenkép (1. szín) Faraday mágneses erővonal elmélete (1. szín – Angyalok kara: "Két golyó küzd egymás ellen / Összehullni, szétsietni"; 3. szín – Lucifer: "Ez a delej". )
Vagyis hiábavaló lenne Ádám halála, mert az emberi lét úgyis folytatódik, az emberi történelem úgyis elindul. Nem tud úrrá lenni az életen. Ekkor Ádám megadja magát az Úrnak: kétségei ellenére is belátja, hogy vállalnia kell a küzdelmet. Az élet folytatása erkölcsi kötelessége. Elszakad Lucifertől, Isten pedig újra a kegyeibe fogadja. Ádám abban reménykedik, hogy az álom, amit látott, hazug, talán Lucifer szándékosan eltorzította a jövőt. Kínzó kételyeire az Úrtól vár választ, Isten azonban nem nyugtatja meg őt, nem ad neki világos, egyértelmű választ. Isten titka az, hogy mi lesz az emberiség sorsa. Az emberi életet az ember éli, mert az élet a fontos, nem az egyes ember. Nem tudhatjuk, talán többre vagyunk teremtve. Az Isten többet tud, mint amit mi fel tudunk fogni. De tennünk kell, és bízni abban, hogy amit teszünk, az fontos, ha mi nem is látjuk a célt. Az Úr csak azzal nyugtatja Ádámot, hogy bármi is történjék, mindig lesz egy halk hangocska, amely megsúgja neki, mit tegyen, a lelkiismeret szava: azt kell követnie.
–" Ide kattintva megtalálhatod a dráma részletes elemzését.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13