Bíró László Püspök
Megvan a reményem arra, hogy valamilyen formában nemsokára a saját lábamon fogok állni, és korlátozottan járni is. – Május 21-én ünnepli püspökké szentelésének 25. évfordulóját. Hogyan emlékszik vissza az elmúlt 25 évre? – Nagyon sok kegyelmet kaptam. Talán van olyan gondolkodás, ami a püspökséget méltóságnak tekinti; az is, de alapvetően szolgálat. Sokféle különböző formában, de valóban közvetlen lelkipásztori szolgálat volt ez az időszak. Kerekesszékében is gyakorolja hivatását a tábori püspök – 777. Különösen a püspöki kar családbizottságának vezetése, melyre már a szentelésem napján felkért Seregély István érsek, a testület akkori elnöke. Püspökségemmel tehát a kezdetektől fogva együtt járt a családpasztoráció, amit akkoriban országos léptékben nem volt könnyű elképzelni. Pécsi székesegyházi plébánosi múltam sokat segített abban, hogy ez a váratlan feladat mégse érjen fölkészületlenül. Pécsi éveim alatt nagyon sok házaspár megajándékozott a bizalmával, s ezek a tapasztalatok rengeteget segítettek abban, hogy családreferens püspökként végezzem a szolgálatomat.
Kerekesszékében Is Gyakorolja Hivatását A Tábori Püspök &Ndash; 777
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bura, László. Arcképek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyéből ( Muhi Sándor grafikáival), Római Katolikus Püspökség (a nagyváradi Kolbe Kiadó nyomdája), 12-13. old. o. (1998)
"Sohase feledjük, hogy a tartós házassági boldogságért meg kell dolgozni. A boldog házasság fokozatosan, fáradságos lelki folyamatok révén alakul ki. A válság nem azt jelenti, hogy a házasság csődbe ment, mindennek vége. Ha a házaspár tud a sebekből, a hibákból, a gondokból tanulni, és tud megbocsátani, akkor a válságban is meglátja Isten ajándékát. " Számos témát érint könyvében a szerző. Kifejti gondolatait a boldogság forrásáról, a karanténban növekvő szeretetről, arról, hogy a veszteség elfogadásából valójában erőt is meríthetünk. Ír a hétköznapok és az ünnepek dinamikájáról és arról is, hogy fontos-e, hogy a család keresztény legyen.