Szent István Ünnepe Augusztus 20
Szent István király napja, az egyik legrégibb magyar ünnep, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Augusztus 20-án minden évben országszerte ünnepségeket rendeznek. Szent István király napján minden évben megrendezik az augusztus 20-i ünnepségeket. A budapesti Kossuth-téren felavatják a frissen végzett honvédtiszteket. Átadják a Szent István Rendet, a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Érdemrend kitüntetéseket, továbbá a Külhoni Magyarságért-díjakat. Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, Magyarország hivatalos nemzeti és állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII.
- Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe - Cultura.hu
- Diási Históriás Napok – Szent István ünnepe – Gyenesdiás
- Szent István ünnepe Keszthelyen - Hírnavigátor
Augusztus 20. Államalapító Szent István Ünnepe - Cultura.Hu
Talán nincs is a világon olyan ország, amelyiknek nemzeti ünnepe időben olyan messzire nyúlna vissza, mint a magyarok Szent István ünnepe. 929 éves hagyomány. ÍGY KEZDŐDÖTT – SZENTTÉ AVATÁS Nemzetünk történelmében az államalapító István király meghatározó személyiség, országot adott a nemzetnek. Mint a nemzet addigi legjelesebb uralkodóját tartotta számon őt Szent László királyunk is, aki 1083. augusztus 20-án emelte oltárra I. István király maradványait. Az oltárra emelés koronázó városunkban, Székesfehérváron a Nagyboldogasszony bazilikában történt Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt. Ez az akkori szokások szerint szentté avatást jelentett. Ettől kezdődően játszik szerepet a nemzet életében Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. 1092. ÜNNEP LETT AUGUSZTUS 20 – MAJD JÖTTEK A TÖRÖKÖK 1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak ünneplését A középkor folyamán egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, addig, amíg a török hódoltságnak köszönhetően ez a kultusz aztán elveszítette az erejét.. Ezt követte pár száz év, mikor sok más egyházi ünneppel együtt, ez is kiszorult az egyházi naptárakból.
Erre azonban csak annyiban került sor, hogy 1891-ben az ipari munkások vasárnapi munkaszünetét biztosító törvény kimondta a Szent István-nap munkaszünet voltát. Ezzel azonban a parlament csak a hivatalos pecsétet nyomta rá az amúgy is országszerte érvényes jogszokásra. 1895-ben belügyminiszteri rendelet írta elő azt is, hogy ezen a napon a "középületekre címeres nemzeti zászló tűzendő ki". A hivatalos jelleg megerősítése ellenére azonban (vagy éppen ezért? ) a századforduló táján az ünnep elhalványulóban volt. Az 1920-as évek "újbarokk" társadalmi közegében emelkedett fel újra augusztus 20. ünneplésének jelentősége Budapesten. Az egykor tisztán vallási ünnep profanizálódásának újabb állomását jelezte, hogy ekkoriban felbukkant már az idegenforgalmi vonzerő szempontja is. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Diási Históriás Napok – Szent István Ünnepe – Gyenesdiás
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval. A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.
Az esemény augusztus 19-én délután öt órakor a Szent Zsigmond-templomában tartott "pompás vesperával" kezdődött, hét és nyolc óra között pedig a két város összes templomának öreg harangja hirdette "a jövő nap dütső ünneplését". 20-án hajnalban négy és öt között ismét egyórás harangozás hívta a testvérvárosok lakóit az öt órakor kezdődő misékre. Ezeken a pesti gimnázium és az egyetem diákjai és a céhek már testületileg jelentek meg, hogy utána együtt vonuljanak Budára. A zászlaik alatt érkező testületek fél hétkor a Szent György téren egyesültek a budai céhek és a tanulóifjúság csapataival, s itt rendeződtek a processzió rendjébe. A céhek a Dísz téren, a "főstrázsaház" előtt, a tanulóifjúság a fegyvertárnál (a Sándor-palotától délre), az egyháziak pedig a prépost palotája előtt várták az indulást. Hét órakor a Zsigmond-kápolnában összegyűlt előkelőségek "felemelvén a Szent Kezet", a két város összes harangjának zúgása közepette elindultak az Urak utcáján a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomba.
Szent István Ünnepe Keszthelyen - Hírnavigátor
2022. augusztus 20., szombat 1 hónap, 8 nap alatt
Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények. Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek: - sértő, vagy oda nem illő tartalmat; - személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg! A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása. Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó. Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is! Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést kívánunk: Online Média szerkesztősége