Rákoskeresztúri Új Köztemető Temetések
Az Új köztemető (más néven Rákoskeresztúri új köztemető vagy Rákoskeresztúri sírkert) Budapest legnagyobb temetője, területe 207 hektár (2, 07 km²). [1] Jelenleg 301 parcellát foglal magában. Új köztemető (Rákoskeresztúri sírkert) A temető bejáratának központi épülete, tervezte Hegedűs Ármin (1903) Közigazgatás Ország Magyarország Település Budapest Városrész Budapest X. kerülete Cím 1108 Bp., Kozma utca 8-10. Típus köztemető Létrejötte 1886. május 1. Híres halottak Az Új köztemető nevezetes halottainak listája Tulajdonos Budapesti Temetkezési Intézet Földrajzi adatok Elhelyezkedése Új köztemető Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 11′ 21″ Koordináták: é. 19° 11′ 21″ A Wikimédia Commons tartalmaz Új köztemető témájú médiaállományokat. Fekvése Szerkesztés Nevével ellentétben nem a Budapest XVII. Rákoskeresztúri újköztemető. kerületében fekvő Rákoskeresztúron, hanem a X. kerületben, Kőbányán található. Nyugatról a Kozma utca, északról a Kozma utcai izraelita temető, keletről–délkeletről a XVII. kerület, délről–délkeletről pedig a Korányi erdősor határolja.
- Új köztemető – Wikipédia
- HAON - Vitályos Eszter: Nagy Imre újratemetése a magyar politikai élet új kezdetét jelenti
Új Köztemető – Wikipédia
Haon - Vitályos Eszter: Nagy Imre Újratemetése A Magyar Politikai Élet Új Kezdetét Jelenti
Az itt nyugvók első névsorát a nyolcvanas években Rainer M. János állította össze. A listát 1987-ben a legismertebb szamizdat folyóiratban, a Beszélőben publikálta Fényes Elek álnéven. A történész vállalkozásának nehézségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy amikor az MSZMP vezetése 1988 tavaszán titokban döntött Nagy Imre és társai sírjainak azonosításáról, a feladatot végrehajtó Belügyminisztérium munkatársai komoly nehézségekbe ütköztek. HAON - Vitályos Eszter: Nagy Imre újratemetése a magyar politikai élet új kezdetét jelenti. Mivel a titkosított temetési dokumentációt valószínűleg a hatvanas években eltüntették, hosszas nyomozómunkára és az egyik családtag térképére volt szükség ahhoz, hogy megtalálják a sírhelyeket. A 301-es parcellát sokan próbálták meg úgy bemutatni, mintha abban kizárólag ötvenhatosok lennének eltemetve. Így szerették volna ugyanis megkülönböztetni a kollektív emlékezetben kultikussá és emblematikussá vált parcellát a mellette lévő, problémásnak tekintett 298-astól. A két parcella története azonban szorosan egybeforrott, hiszen miután 1952-ben a 298-as megtelt, a 301-esbe temették a Budapesten kivégzett embereket és a fővárosi börtönökben, valamint a kistarcsai internálótáborban meghaltakat egyaránt.
A Nyitott Sírtól a Bánat Út vezeti az emlékezőt a monumentális rusztikus kövekből megépített Nekropoliszhoz, amelyről a művész így nyilatkozik: "Tehát ha a Nekropoliszig elmegyünk, többé-kevésbé végigjárjuk azt az utat, amelyet a halottakkal végigjárattak holtukban. Ez az a fájdalmas út, amely a temetőből – a Nyitott Sírtól – újra a temetőbe visz: a tiszta temetésig. Mert rendeztek ezeknek az embereknek, negyven évvel a haláluk után, egy új, igazi temetést. Ez történik meg a Nekropoliszon. Új köztemető – Wikipédia. Kezdődik ezekkel a durva kövekkel, melyek egyszerre jelentik a börtönt, a templomot, a ravatalozóhelyet, a halotti várost. Fölötte lebeg, a semmiben, valami irreális, könnyű túlvilágban, sok-sok tonnából egy fehér szarkofág. Ez a Hősök terén épült ravatal megörökítése. " A 301-es parcellában látható 301 darab egyedi faragású fejfa 1989-ben került helyére. A fejfákat az 1956 emlékezetének felélesztésében élenjáró INCONNU művészcsoport tagjai készítették és helyezték el. A radikális ellenzéki művészek már 1988 tavaszán készítettek egy Pro Patria-fejfát, amelyet június 16-án akartak felállítani a 301-es parcellában, de a rendőrség elkobozta tőlük.