Simone De Beauvoir Egy Jóházból Való Úrilány Emlékei Video
Ahogy az sok családban lenni szokott, a baj derült égből villámcsapásként érkezik. Az egyik pillanatban még önellátó, független, erős szülő egy rossz mozdulattól, pillanatnyi gyengeségtől – vagy (mint ezúttal) alattomosan meglapuló baj miatt – hirtelen összeesik, a szó szoros és átvitt értelmében is. Simone de Beauvoir életében ez a pillanat – az előtte és az utána apró, mégis világokat elválasztó pontja – 1963. Simone de beauvoir egy jóházból való úrilány emlékei 9. október 24-én következik be, amikor az édesanyja elesik a fürdőben, és combnyaktörést szenved. A mama pár évvel ezelőttig még büszkén hencegett, mennyivel fiatalabbnak látszik a koránál, most azonban, hetvenhét évesen hirtelen segítségre szoruló, törődött öregasszony válik belőle. Az évek kíméletlenül beérték. Később kiderül, a rosszullét, és az elmúlt időszakok "rozogaságai" nem voltak véletlenek, belülről a rák pusztította a szervezetét jó ideje. A mélyen vallásos asszony, aki ugyan hisz a mennyországban, mégis borzasztja a halál gondolata, az elkerülhetetlen vég visszatérő rémálmaival küzd: "Üldöznek, én egyre csak futok és futok, s nekiütközöm egy falnak; át kell ugranom a falat, de nem tudom, mi van mögötte; félek. "
Simone De Beauvoir Egy Jóházból Való Úrilány Emlékei 9
Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei (Európa Könyvkiadó, 1975) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1975 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 361 oldal Sorozatcím: Európa Zsebkönyvek Kötetszám: 133 Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 11 cm ISBN: 963-07-0389-0 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "... Meggondolatlanul nagy kalandba bocsátkoztam, mikor beszélni kezdtem magamról: az ember elkezdi, és sohasem ér a végére. Első húsz esztendőmet már régóta el akartam mondani magamnak... Simone de beauvoir egy jóházból való úrilány emlékei az. Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tüntek el maguk is.
Így telt kisgyermekkorom. Néztem, tapogattam, védett helyzetben ismerkedtem a világgal. " Vissza Fülszöveg "... Meggondolatlanul nagy kalandba bocsátkoztam, mikor beszélni kezdtem magamról: az ember elkezdi, és sohasem ér a végére. Első húsz esztendőmet már régóta el akartam mondani magamnak... Simone de beauvoir egy jóházból való úrilány emlékei film. Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tüntek el maguk is.