Hunyadi János Halála, Dr Buzogány István
1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János. Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására. Bővebben itt Életét két eszmének szentelte, melyek a legszebben egybe forrottak nála: a hazának s a keresztény vallásnak. Hunyadi jános halal.fr. E két eszme lelkesíté minden tettében, ennek hatása alatt fejlett ki benne engesztelhetetlen gyűlölete a törökök ellen. De e gyűlölet nem volt a műveletlen ember vak ellenszenve az idegen ellen, hanem abból a meggyőződésből folyt, hogy Magyarországnak a török a legveszedelmesebb ellensége, a melylyel meg kell küzdenie életre-halálra; hogy addig nem lesz nyugtunk, míg csak egy török is lesz Európában. Nagy szellemének az is kiváló tanújele, hogy ezzel az eszmével nemcsak Magyarországot tudta lelkesíteni, a hol erre úgy is kész volt a talaj, hanem az idegeneket is; hogy meg tudta az egész európai közvéleményt győzni arról, hogy Magyarország az európai czivilizáczió legbiztosabb védőfala a kelet támadásai ellen, hogy tehát hazánk ügye Európának közös ügye.
- Dr. Buzogány István - Urológia: időpont foglalás
- TEOL - Dr. Buzogány István kézilabdás múltja a műtőben is nagy előny
Az országgyűlés által elfogadott törvények szerint az udvar fölötti ellenőrzés joga immár nemcsak a királyi tanácsot, hanem az országgyűlést is megillette. Megtiltották a királynak, hogy külföldiekre tisztségeket bízzon vagy nekik birtokot adományozzon, kimondták továbbá, hogy a végek védelme a király kötelezettsége. Teljesen új törvény volt a nádorválasztás, melynek joga ezután az országgyűlést illette meg. Albert váratlan halála után a magyar rendek I. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt választották uralkodóvá (1440–1444). Ulászló megígérte, hogy feleségül veszi Albert özvegyét, aki az egyezkedés idején állapotos volt. Mivel Erzsébet fiúgyermeket szült, felrúgta a megállapodást, és a csecsemő Lászlót megkoronáztatta. Az ország megint két pártra szakadt. Két év elkeseredett harc után Erzsébet elismerte Ulászló királyságát, de fia trónigényéről nem mondott le. Erzsébet a megegyezés után pár nappal meghalt, a gyermek László király gyámjához, III. Frigyes bécsi udvarába került. Az 1444 novemberében vívott várnai csatában elesett Ulászló király, a király nélkül maradt orszá g összeomlott.
Az 1445-ös országgyűlés V. (Utószülött) Lászlót (1445–1452–1458) ismerte el királynak, a kormányzást pedig az országtanácsra és az abból kirendelt hét főkapitányra bízta. V. László királlyá választásával a belpolitikai válság nem oldódott meg. A király ötesztendős volt, ráadásul III. Frigyes császár sem őt, sem a koronát nem volt hajlandó kiadni az országnak. A Szent Korona nevében kormányzó országtanács és a hét főkapitány a saját hatalmát építgette. Bonyolította a helyzetet, hogy a Délvidéket Cillei Ulrik tartotta a kezében. Az ország bárói elvben elfogadták V. László királyságát, a gyakorlatban azonban kisemmizték őt a hatalomból. Az 1446-os országgyűlés a király kiskorúsága idejére Hunyadit az ország kormányzójává választotta. A hírneves hadvezér a belpolitikában nem bizonyult sikeresnek: az ország egységét nem sikerült helyreállítania, Cillei hatalmát kénytelen-kelletlen el kellett fogadnia. 1452-ben Frigyes kiadta az országnak V. Lászlót, Hunyadi pedig lemondott a kormányzóságról, de ezután is országos főkapitány maradt.
Vállalataiban mindig támogatta az a tudat, hogy háta mögött egész Európa áll, mely, ha valóban nem is, de legalább erkölcsileg segíté. S a magyar katona keblét nem kevéssé feszíté annak tudata, hogy ha ő bukik, annak híre elterjed egész Európában, viszont győzelmét győzelemnek tekintik nemcsak Budán, hanem Rómában, Párisban, Frankfurtban is. Szerették Hunyadit nagyravágyással vádolni, úgy kortársai, mint némely ujabb írók. S ki tagadná el, hogy szerette, ha kezében nagy hatalom van s hogy rajta volt, hogy maga, illetőleg családja részére nagy vagyont gyűjtsön össze? De vajjon bűn-e a nemes nagyravágyás? Lehet-e valakinek vétkül felróni, hogy a legderekabb igyekszik lenni? Hibáztathatjuk-e, hogy szerette a hatalmat, a vagyont, melyet azonban a legtisztább, a legbecsületesebb módon szerzett? ha arra használta fel, hogy oly munkát végezzen, melyen az egész nemzetnek kellett volna dolgoznia? Mert hatalmát nem arra használta, hogy személyes ellenségeit összetiporja, bár megérdemlették volna; hanem ő, az erősebb, kész volt engedni, csakhogy minden más gondtól megszabadulva, a haza szent ügyét védelmezhesse s a törököt visszaszoríthassa.
A főkapitányok közül az ország legnagyobb területét a Hunyadi–Újlaki csoport szerezte meg. Új hatalma birtokában Hunyadi ismét a török ellen összpontosította erőit. A főkapitány újfent nem tudta kivárni az európai összefogás létrejöttét, és 1448-ban megint megkísérelte ütközetre kényszeríteni a szultánt. Az egyesült magyar-havasalföldi sereg a szerbiai Rigómezőnél – az 1389-es csata színhelyén – a szultán által személyesen vezetett török hadaktól ismét vereséget szenvedett. Hunyadi támadó kísérletei kudarcba fulladtak, a hosszú hadjárat részleges sikereit két súlyos vereség követte. A törökök erőfölényét egyszerűen nem lehetett kiegyenlíteni. Hunyadi is kénytelen volt beismerni, hogy erőit a határok védelmére kell fordítania. 1453-ban a törökök bevették Konstantinápolyt, ezután a török hadsereg európai és ázsiai erőinek egyesítése akadálytalanná vált. 1456-ban a szultán mintegy 80 ezer katonájával Magyarország déli kapuja, Nándorfehérvár (ma Belgrád) ellen indult. A nemzetközi segítség legkézzelfoghatóbb jele annyi volt, hogy III.
Ugyanebben az évben II. Mohamed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, és tudni lehetett, hogy ezután Magyarország meghódítására készül. A törökök 1456-ban százezres haddal indultak a Délvidék kulcsát jelentő Nándorfehérvár ellen, s úgy tűnt, útjukba csak Hunyadi állhat. A hírre keresztes hadjáratot hirdettek ugyan Európában, de katona kevés érkezett; Magyarországon az olasz Kapisztrán János toborzott keresztes sereget. Hunyadi ismét tanúságot adott hadvezéri képességeiről: az ostromlott vár felmentésére sietve flottájával áttörte a dunai hajózárat, és végül fényes győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő törökök fölött. A nándorfehérvári diadal évtizedekre megállította a törökök európai terjeszkedését, emlékére vezette be a pápa az Úr színeváltozása ünnepet – a déli harangozást azonban könyörgésként még az ütközet előtt rendelték el, és csak a győzelem hírére lett a hálaadás kifejezője. A déli harangszó a köztudatban napjainkig a nagy győzelem emlékeként él. És azóta szól a harang a hősökért.
Egyetemi évei alatt Pécsett játszott az NB I-ben Dr. Buzogány István 1956-ban született. A mözsi általános iskolában, Schmidt Józseftől tanulta a sportág alapjait. Később a mözsi ificsapattal országos versenyekre is eljutottak. Miután érettségi után nem vették fel az állatorvosi egyetemre, Székesfehérvárra, a Szondi NB I-es katonacsapatába hívták be. Másodszor a pécsi orvosi egyetemre jelentkezett, fel is vették. Egyetemi évei alatt Pécsett játszott az NB I-ben, a szintén mözsi Szászi Jánossal. A diploma megszerzése után a pécsi urológiai klinikán kezdett dolgozni, PhD és habilitáció tudományos fokozatokat szerzett, címzetes egyetemi docens. A pécsi évek után családjával Budapestre költöztek, 13 éve vezeti a Péterfy utcai kórház urológiai osztályát. Hét éve a salgótarjáni megyei kórház urológiai osztályának vezetését is elvállalta. Dr. Buzogány István - Urológia: időpont foglalás. Nős, két gyermeke és két unokája van. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Dr. Buzogány István - Urológia: Időpont Foglalás
A mostani magyarországi gyakorlat szerint azokat a férfiakat, akiknek a családjában korábban előfordult prosztatadaganat, 55 éves koruktól, a többieket pedig 60 éves koruktól szűrjük. Pontosabban ez nem is szűrés: akik a fenti korban eljutnak urológushoz, azoknál elvégzik a PSA vérvizsgálatot is. Aktív szűrést most Nógrád megyében kezdtünk, meglátjuk, mennyiben tud ez változtatni az ottani, átlagnál szomorúbb helyzeten. – Korábban ön és egy kollégája – Magyarországon elsőként – köldökön keresztül távolították el egy fiatal lány beteg veséjét. Mostanában milyen újdonságok vannak az urológiában? – Az orvoslás minden ága folyamatos megújulásban van. Dr buzogány istván péterfi sándor kórház. Magyarországon sajnos még nem alkalmazzuk a robottechnikát, pedig ez a módszer fizikailag jelentősen megkönnyíti az orvos munkáját. Nem mindegy ugyanis, hogy egy asztalnál ülök és egy "joystick-on" keresztül, monitoron követve operálok, vagy napi 8-10 órát a műtőasztal fölött görnyedek, természetellenes testtartásban, maximális koncentrációban, amikor azt se veszi észre az ember, ha elzsibbad a lába, vagy vizelnie kell.
Teol - Dr. Buzogány István Kézilabdás Múltja A Műtőben Is Nagy Előny
buzogány istván 2019. 10. 11. 14:00 Buzogány István olyan ember, akire sokan felnéznek. Nem csak a közel kétméteres magassága miatt. A Mözsről indult orvos hajdan kiváló sportoló, NB I-es kézilabdás volt, ma ő az ország egyik vezető urológusa. Mindemellett barátságos, jó kedélyű ember, amint az kiderült az első mözsi kézilabdás generáció szeptemberi mözsi találkozóján is. Ott válaszolt kérdéseinkre. – Ön a prosztataszűrés egyik hazai apostola. Mi a helyzet ez ügyben Magyarországon? – Apostolnak azért nem mondanám magam, de az urológiai társaság elnökeként kötelességem volt felkarolni ezt a témát – válaszolta dr. Buzogány István. TEOL - Dr. Buzogány István kézilabdás múltja a műtőben is nagy előny. – A szűrés fontos kérdés, amiről máig vita folyik, ugyanis nagyon drága. Talán furcsa ilyet hallani, de a szűrések nyomán rengeteg olyan beteg kap kezelést, akik egyébként nem prosztatarákban hunynának el, mert fel sem fedeznék a betegségüket, mivel más ok miatt, például autóbalesetben már azelőtt meghalnak. A szűrések nyomán ugyanakkor értelemszerűen megnő az ismert prosztatarákos betegek aránya, és ezáltal a halálozás szempontjából a szűrés nagyjából 20 százaléknyi előnyt jelent.
Cikk címe: "Minden nap olimpiai döntőt kell vívni" - Interjú Dr. Buzogány István urológus professzorral Szerzők: Boromisza Piroska Intézmények: IME szerkesztőség Évfolyam: XVIII. évfolyam Lapszám: 2019. / 9 Hónap: november-december Oldal: 54-56 Terjedelem: 3 Rovat: PORTRÉ Alrovat: Absztrakt: Tizenhárom éve vezeti a Péterfy Kórház – Rendelő - intézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet Urológiai-Sebészeti Osztályát Dr. med. habil Buzogány István PhD. osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens, akit arra kértünk, hogy az osztály bemutatásán túl beszéljen pályájáról, az urológia szakma szépségeiről és nehézségeiről is. További cikkek az adott lapszámból Szerzők / Intézmények XVIII. évfolyam 2019. / 9. lapszám november-december Cikk Író(k) Státusz Beköszöntő - Mégis, kinek az adóssága?