Juhász Gyula Életrajz
"Némely szavak és sorok oly erősen élnek lelkemben, hogy valósággal fájnak. " Juhász Gyula költő, újságíró, a 20. századi magyar líra kiváló képviselője, a Nyugat munkatársa 135 éve született. JUHÁSZ GYULA: ENYÉM AZ ALKONY Enyém az alkony. Kihunyó sugára, Téveteg, halovány árnya enyém. A rózsaszínű pirkadás világát Szegény elfáradt, meg nem értem én. Enyém az alkony. Reám veti leplét S nagy bánatommal egymagamra hagy. …Úgy bánt a hajnalhasadás az égen, A bíboros, a királyi arany! Enyém az alkony! Hadd vesse világát A támadó nap arra, aki kél, Én álmodozzam csak elaluvóban A lehunyó nap gyér tüzeinél! >>Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költő volt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy meg nem alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek húzódott meg, aki magában és költészetében összebékítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértéséből haladó világnézetet. A Nyugat egész nemzedékében Ady után ő áll a legközelebb a szocializmushoz, és ő a legvallásosabb.
Juhász Gyula Élete Ppt
Élete: 1883. április 4-én Szegeden született. Fiatalkorában is már búskomor, labilis idegzetű, magányos volt. Szegedi Piarista Gimnáziumban tanult és szerzett érettségit. Budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be. Vidékre nevezik ki kistanárnak. Komoly lelki problémákkal küzdött a szellemi központtól való távolság miatt. Budapesten öngyilkossági kísérlet a Láchídról. A Szigligeti színház életébe kapcsolódott be, két darabja: Atalanta, Szép csöndben. Megismeri Sárvári Anna színésznőt. Ismét vidékre kerül tanítani. Pesten újabb öngyilkossági kísérlet: mellbe lőtte magát. Megismeri írói nevén Eörsi Júlia újságírónőt. Elnyeri a Baumgarten díjat: Hárfa Holmi 1937. április 6-án altató túladagolásban halt meg. Kötetei: Juhász Gyula versei Új versek Késő szüret Ez az én vérem Nefelejts Testamentum Juhász Gyula emlékhelyek Szegeden: § Szonett Szegedhez: Dugonics téri szökőkút kőtábláiba vésve § Segesdi György: Juhász Gyula [1957] Roosevelt tér § Tápai Antal: Juhász Gyula [1960-as évek] Egyetem u.
Juhász Gyula Élete Vázlat
Ekkor látogatta meg Szabó Lőrinc, aki így emlékezett vissza: "Napok óta ágyban feküdt, olyan volt, mint egy múmia. Szorosan a falnak fordult, egészen odalapult, a dunyhát és két öklét az arcára nyomta, hogy ne lásson, és akkor se lássák, ha meg találnák fordítani. " Hazaengedték, ám kedélyállapota nem változott, az állandó gyógyszeres, és ópiumos kezelések hatására szervezete egyre gyengébb lett, végül 1937. április 6-án Szegeden gyógyszerrel vetett véget életének Juhász Gyula. Halálának emlékéül 1937-ben Karinthy Frigyes így írt a Nyugatban: "Ez az arc egy őrültnek, vagy egy középkori szentnek az arca volt, úgy, ahogy a mult század lélektana azonosította a kettőt. Az első hasonlóságról szólva, például nem tudok elhessegetni egy látomást: a szakállas, belga női krisztust: elbarnult fakeresztek és metszetek ábrázolják, nekem Móra Ferenc mutatott egyet, megdöbbentem, hogy hasonlított Juhászhoz. Viszont tébolydákban való bolyongásaim útján is sokszor találkoztam ezzel az arccal, a boldogtalan skizofréniások közt.
Juhász Gyula Élete Röviden
Ezt számtalanszor ismételgetem. "Óh, mily dicső ész bomla össze itten. " (Hamlet. ) (Az i-t megint utólagosan írtam a mily-be)" (Juhász Gyula: A tékozló fiú) 1906-ban letett tanári vizsgája után szülővárosában szeretett volna elhelyezkedni, de csak Máramarosszigeten, majd Léván kapott tanári állást. A kisvárosi lét, a társaság hiánya megviselte érzékeny lelkét, első ízben ekkor kísérelt meg öngyilkosságot. 1907-ben Szegeden kiadták első verseskötetét, 1908-ban pedig Nagyváradra került a premontrei gimnáziumba. A város pezsgő szellemi élete inspirálóan hatott művészetére is, egyik megalapítója lett a Holnap antológiát megjelentető költői mozgalomnak, majd az 1908 elején meginduló Nyugatnak is a kezdetektől szerzője volt. Váradon ismerte meg Sárvári Anna színésznőt is, aki a költő számára a nő, a szerelem örök jelképe lett, a reménytelen vonzalmat megörökítő Anna-versei szerelmi líránk legszebb darabjai közé tartoznak. "A bánat költője volt" Juhász Gyula 1911-ben Szakolcára, két év múlva Makóra került tanárnak, ezt a váradi évek után száműzetésként élte meg.
Juhász Gyula Elite 3
A várost megszálló franciák eltávolították a színháztól, egy tanárgyűlésen bántalmazták is. A bukás után élete megtört, politikai szereplése miatt nyugdíjat nem kapott, verseiből és cikkeiből élt, a Munka című szociáldemokrata lap foglalkoztatta. Vigasza, menedéke a költészet maradt, finoman árnyalt, tökéletes formaművészetről tanúskodó verseinek legfőbb témái a társadalmi kérdések, a reménytelenül kínzó szerelem, a művészi szépségekben való gyönyörködés lettek. "Egyetlen vigasza a költészet – írja Hegedűs Géza. – Művészete teljesen kibontakozott. A nagy társadalmi problémák, a reménytelen szerelem, a művészi szépségekben gyönyörködés, a valóság terhei elől menekülő vallásos áhítat – ez az ő költői világa. Versei halk hangúak, lélekhez szólóak, finoman árnyaltak, és tudós költőhöz méltóan csiszoltak (igen sok a szonettje, és az antik formákat is biztonságosan kezeli). Van valami dallamosan álmodozó ebben az egész költészetben. " Negyedszázados költői jubileumán Babits, Kosztolányi, Móra köszöntötték, 1929-ben az elsők között jutalmazták Baumgarten-díjjal, amelyet 1930-ban és 1931-ben is megkapott.