Mint Oldott Kéve
1850-ben, egy évvel a levert magyar szabadságharc után, a megtorlások idején a kor nagy költője, Tompa Mihály írt verset A gólyához címmel, a távoli tájakra repülő vándormadártól kérve, hogy vigye hírét a tragédiát követő letargiának, annak, hogy "mint oldott kéve" széthullhat a nemzet. Ezt a sort választotta a Mednyánszky Cézár tábori főlelkész rendkívül kalandos életéről szóló történelmi regénye címéül a harminckét éves Sárközi György, aki 1931 előtt inkább lírai költőként volt ismert. Aranyosmedgyesi Mednyánszky Cézár báró átdolgozott visszaemlékezései magyarul 1930-ban jelentek meg Budapesten, fordítója már korábban ismertette a tartalmát, például a Hadtörténeti Közlemények hasábjain. Nem tudjuk, hogy a báró magyarul vagy franciául vetette-e papírra memoárjait 1857-ben, nem sokkal tragikus halála előtt, a dél-francia tengerparton, de bizonyos, hogy a kézirat rokonához, az emigráns Mednyánszky Sándorhoz került Londonba, és ő angolul adta ki a szöveget a rákövetkező évben. Sárközi György - Mint oldott kéve 2. kötetA könyv csak kis példányszámban került forgalomba, The Confessions of a Catholic Priest, azaz Egy katolikus pap vallomásai címmel.
Mint Oldott Kéve Film
Ilyenkor az volt a szokás a régi arisztokrata családokban, hogy a legidősebb katonának állt, a másodszülöttből köztisztviselőt neveltek, a legifjabb meg elment papnak, hiszen számíthatott rá, hogy mágnásként egyszer még püspök is lehet belőle. (A legidősebb Lászlót, mint Kossuthhoz átállt őrnagyot a szabadságharc után Haynau elsőnek végeztette ki. Öccse volt a nagyszerű festőművész, Mednyánszky László apja). Cézár jó katolikus volt, de rebellis lelkületű fiatalember, aki végül nem tudott megbékélni a papi nőtlenség emberpróbáló kritériumával. Németh László, a Mint oldott kéve első méltatóinak egyike megírta kritikájában, hogy egy ennyire összetett történetet nehéz egységes egésszé gyúrni, de Sárközi György példája mutatja, hogy nem lehetetlen. Tehát nem klasszikus értelemben vett történelmi regényt veszünk a kezünkbe, a hangsúly legalább ennyire a lélek vívódására esik.
Mint Oldott Kéve Magyar Film
Ajánlja ismerőseinek is! A levert 1848/49-es szabadságharc reményvesztett nemzedéke fuldoklott így a közöny és a kétségbeesés homoktengerében: róluk szól Sárközi György regénye. Ez a könyv méltán viseli a Tompa Mihály allegóriájából vett címet: "Mondd meg neki, hogy pusztulunk, veszünk Mint oldott kéve, Széthull nemzetünk... " "Testvér testvért, apát fiú elad": - a főalakok sorsán keresztül döbbenetes erővel elevenednek meg a vers látomásos sorai. Egy nép - önhibájából is elbukó - vérbe fojtott forradalmának eseményeit, a kudarc történelmi okait, szereplőinek pusztító szenvedélyekkel terhes életútját mindvégig érdekfeszítőn, filmszerű mozgalmassággal állítja elénk a szerző. Akárcsak Stendhal, aki a Pármai kolostor-ban a háttérből, mintegy az események fonákjáról mutatja a vesztett waterlooi csatát - ugyanezzel a páratlan írói leleménnyel él Sárközi is: a kulisszák mögül, hétköznapi világításban láttatja a vesztett csaták, bukott forradalmak, egyéni tragédiák sodrásában hőseit. 1849 vértanúi mellé méltán sorolhatjuk minden elbukott forradalom nagy áldozatvállalóiként az emigránsokat; könyvünk főszereplőjének, Mednyánszky Cézárnak sorsában nekik emel emlékművet Sárközi; nekik, akik - mint a Herzen-idézetben - még csak messziről sem láthatták meg az ígéret földjének fáit... Borító tervezők: Huszárik Zoltán Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás éve: 1979 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Dabasi Nyomda ISBN: 9631513238 Kötés típusa: egészvászon kiadói borítóban Terjedelem: 548 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15.
Mint Oldott Kev Adams
Cézár híveivel együtt szervezett gyűjtést a sebesült honvédek számára, és amikor a legnehezebb idők jártak, 1849. január 1-jén jelentkezett a Feldunai hadseregnél. Báró Mednyánszky Cézár, párizsi tartózkodása idején. A rajz készítője ismeretlen Visszaemlékezése szerint Görgei örömmel fogadta és "rám bízta hadserege lelkészségének megszervezését, majd törzslelkészi rangban táborkarába osztott. Sok pap jelentkezett. A haldoklók ellátására és a sebesültek vigasztalására késznek nyilatkozott mindegyik. De nekem elszánt, rendkívüli férfiakra volt szükségem. Dacolniok kellett a szuronyokkal és szembeszállniok a golyókkal, viszont ne gerjedjenek föl bennük azok a vad indulatok, melyeket a vér látása ébreszt a katonákban. " Görgei felvidéki visszavonulása során tervbe vette a szorongatott lipótvári erőd felmentését, ahol a védelem lelke Mednyánszky őrnagy volt. Miután elképzelése meghiúsult, Lipótvár kapitulált, amely ellen két tiszt protestált: Mednyánszky őrnagy és Gödrösy Fülöp tüzérszázados.
(…) Dembinszky szárnysegéde felém sietett a paranccsal, hogy a zászlóaljat én is vezessem. Leszálltam lovamról, a katonákhoz néhány szót szóltam, majd előretörtünk. Kartácstűz fogadott, de az olaszok bátrabbak voltak, mint gondoltam. Behatoltak a községbe, és kitűzték a zászlónkat. De amint a császáriak ellenünk jöttek, megijedtek és szétfutottak. (…) Egy császári katona felém rohant és megragadta a bal karomat. Tudtam, hogy mint osztrák fogoly nem találok irgalmat. Masszív ezüstkeresztemmel fejbe vágtam és elszabadultam. (…) Golyók fütyültek körülöttem, de ép egészségben elértem csapatainkat. Csak talárom szakadt szét, és kissé meggörbült keresztem. " Klapka György tábornok visszaemlékezése szerint: A zászlóalj élén lelkesítő bátorsággal halad a sereg tábori papja, Mednyánszky Cézár, kezében a magasra emelt kereszttel. (…) a Zanini-zászlóalj is, semmit sem adva a pusztító kartácstűzre, a faluba nyomul, elfoglalja és megszállja az első házakat, de a további rohamnál egyszerre öt zászlóalj (…) fogja körül, és mert sehonnan sem kap segítséget, nagyobb részben fogságba esik. "