A Nagy Korallzátony
Az ausztrál nemzeti tudományos kormányhivatal (CSIRO), az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) és a Nagy-korallzátonyt kezelő tengeri nemzeti park hatóságának keddi jelentése szerint a zátony egyes részein a tengerfelszín átlagos hőmérséklete 0, 4 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot. A déli féltekén beköszöntő nyár első hónapja, tavaly december volt a legmelegebb hónap, amit a zátonyon 1900 óta tapasztaltak. A Nagy-korallzátony: Egy élő kincs. A jelentés szerint február végén "tengeri hőhullám" alakult ki. "Az átlagon felüli vízhőmérséklet a nyár végén tömeges korallfehéredéshez vezetett" – áll a közleményben, amelyben az is szerepelt, hogy a korábbi nyarakhoz képest az idei nyáron kevésbé okoztak problémát a halmozott hatások, ami egyebek mellett annak tudható be, hogy a La Niña-jelenség miatt Ausztráliában a szokásosnál enyhébb volt a nyár, ezúttal viszont a tengeri hőhullám váltotta ki a korallfehéredést. Az ausztráliai Nagy-korallzátony Vlassoff Cay nevű területének egyik, pusztulása miatt kifehéredett agancskorall-telepe Queensland állam partjaitól keletre 2017. március 6-án.
- Rohamtempóban pusztul a Nagy-korallzátony | hirado.hu
- A Nagy-korallzátony: Egy élő kincs
- Mielőtt végleg eltűnik - A Nagy-Korallzátony - Világutazó Magazin
- A Nagy-korallzátony | Érdekes Világ
- A Nagy-korallzátony 91 százalékát megtámadta a korallfehéredés - Qubit
Rohamtempóban Pusztul A Nagy-Korallzátony | Hirado.Hu
Különböző tengerisünök (Echiuroida) és tengericsillagok (Asteroida), amelyek mind a szirtek nyújtotta terített asztal vendégei. A lagúnák homokjában helyenként akkora tengeriuborkák (Holoturia) fekszenek, mint egy spárgatök. A Nagy-korallzátony nyújtotta biológiai sokféleség szinte felülmúlhatatlanul gazdag. Megőrzése nemcsak a tudomány számára fontos és felbecsülhetetlen, de Ausztrália számára különösen az. Ez a korallgát óvja meg ugyanis a kontinens partjait a Csendes-óceán pusztító hatásától. Itt ugyanis megtörik a ciklonok ereje és a szárazföldet már csak a megzabolázott hullámok érik el. A nagy koralzátony. A Nagy-korallzátonyt 1981 óta tartják számon a világörökség részeként. Queenslandi áradás [ szerkesztés] 2010 végén, 2011 elején a heves esőzések folytán Queensland tartományt nagy kiterjedésű áradások sújtották. Az árvíz következtében nagy mennyiségű rovarirtószerrel, mezőgazdasági hordalékokkal, tápanyagokkal szennyezett víz érte el a Nagy-korallzátonyt. [7] Kutatók szerint a szennyezett víztömeg jelentősen befolyásolhatja az ökoszisztéma működését, eltolhatja a táplálékláncot.
A Nagy-Korallzátony: Egy Élő Kincs
Telepes kőkorallok (Acropora sp. ) az ausztráliai partszakaszról Forrás: Dr. Line K Bay, Australian Institute of Marine Science Ám mikor ezeket úgymond visszatették a kísérletbe, akkor a korallfehéredést kiváltó, idei márciusi vízhőmérsékletek 175-ször valószínűbbé váltak. A jelenlegi extrém hőmérséklet lehet az új átlag A klímamodellek kísérletet tettek a jövőbeli változások bemutatására is: eszerint ha az üvegházhatású gázok elérnek egy bizonyos szintet az atmoszférában (ezt a kutatók 2034-re várják), akkor a most márciusban mért, harminc fok feletti vízhőmérséklet képviselheti majd az új átlagot a Korall-tengeren. "Egy emberek nélküli világban sem lenne teljesen lehetetlen, hogy ennyire meleg felszíni hőmérsékletet kapjunk a tengeren, de ez rendkívül valószínűtlen. Rohamtempóban pusztul a Nagy-korallzátony | hirado.hu. " – mondta King a The Guardiannek. " – Bár a jelenlegi éghajlaton ez a jelenség szokatlan, de nem kivételes. És az előjelzéseink szerint az 2030-as évek közepétől átlagossá válhat. " Nehezen regenerálódnak Egyre több korall pusztul el a Nagy-korallzátonyon, és a kifehéredés folyamatosan növekvő tendenciát mutat.
Mielőtt Végleg Eltűnik - A Nagy-Korallzátony - Világutazó Magazin
A korallzátony a kontinens hajdani szélén terül el. Északi részén összefüggő külső gátat alkot, mögötte lagúna húzódik, délen viszont igazi szigetek is kiemelkednek a tengerből. Az egész képződmény nagyon fiatal, legtöbb része a holocénban fejlődött ki. [6] Állat- és növényvilága [ szerkesztés] Az idő haladtával, a világméretű felmelegedés következtében a gleccserek megolvadtak, az óceánok vízszintje pedig fokozatosan emelkedni kezdett. Ennek hatására Új-Guinea és Tasmania végérvényesen elvált a szárazföldtől. Az elöntött tengerparti síkságokat a korallok színes világa váltotta fel, kialakítva Queensland állam partjainál a Nagy-korallzátonyt. Számtalan élőlénynek nyújt otthont: míg a cetek egyik különleges fajtájának fő szaporodási területet, addig egyes veszélyeztetett fajoknak, mint a tengeri tehénnek, illetve a zöld és a cserepes teknősöknek táplálkozási helyet biztosít. A nagy korallzátony felfedezése. E fantasztikus képződményről először Cook kapitány adott hírt hajónaplójában, amikor 1769-ben először elhajózott mellette.
A Nagy-Korallzátony | Érdekes Világ
Eközben fehér, nem mérgező festékcsíkkal megjelölték a hátukat, hogy követni tudják további útjukat, miután visszatértek a tengerbe. Ily módon azonban szinte lehetetlen volt a pontos populációszámlálást megejteni, mivel az ezer és ezer festett és nem festett teknőc kavarodása érthetően megbízhatatlan alapot nyújtott bármiféle tudományos felméréshez. Elképesztő drónfelvétel a Raine-szigeteknél fészkelő több ezer közönséges levesteknősről: A drón használata könnyebb, biztonságosabb, sokkal pontosabb eredményt nyújt, és az adatokat azonnal és maradandóbb formában képes feldolgozni. A Nagy-korallzátony | Érdekes Világ. Ami szintén nagy előnye, hogy nem egészen egy óra alatt képes volt elvégezni azt a munkát, amit "fapados" módszerrel, vagyis papírral és golyóstollal hosszú napokba került volna a biológusok számára. A közönséges levesteknős hivatalosan veszélyeztetett fajnak számít Queensland tartományban, mivel vadásszák őket a húsukért, a tojásaikért és a páncéljukért. Gyakran kerülnek halászhajók hálóiba, vagy fulladnak meg lenyelt plasztikhulladék miatt.
A Nagy-Korallzátony 91 Százalékát Megtámadta A Korallfehéredés - Qubit
Ennek következtében a korallok kifakulnak és elpusztulnak. A korallszigetek ellensége A korallok veszélyes ellensége a töviskoronás tengeri csillag (Acanthaster plancti) akár 80 centiméteresre is megnőhet. 1962 óta a korallszirteken háromszor szaporodtak el járványszerűen a töviskoronások, óriási pusztítást okozva. Élete során egyetlen töviskoronás egymilliárd petét rak le, és ha a lárvák túlélési esélyei csak néhány százalékkal javulnak is, máris milliókkal több tengeri csillag keletkezik. Az utóbbi években a folyókkal egyre több tápanyag – a civilizáció hulladéka – kerül a korallzátonyokba, amely kedvez a tengericsillag-lárvák elszaporodásának. A következmény: a kifejlett töviskoronás tengeri csillagok csapatostul esnek neki a korallpolipoknak. A mai Nagy-korallzátony megközelítőleg 8000 éves lehet. Óriási korallmészkő talapzaton nyugszik, amelynek idősebb részei még kb. 600 000 évvel ezelőtt keletkeztek. Ausztrália keleti partjai előtt a korallok valóban optimális életkörülményeket találnak – elsősorban a tiszta, meleg és napfénytől bevilágított víz miatt, amelynek hőfoka 26-28 C között mozog.
A "zöld teknős" elnevezés egyrészt a felnőtt példány hátpáncéljának olajzöld tónusára utal – mely olykor sötétbarna és sárga márványozású is lehet, másfelől a húsából nyert zsír színére is, amit az állat által elfogyasztott tengeri fűfélék okoznak. Szeret sütkérezni a napon, de lényegében egész életét a tenger vizében tölti. Tojásrakás után magányosan kóborol, s gyakran több ezer kilométert tesz meg, hogy visszakeveredjen fészkelőhelyére. Fiatal korában rákokra és halakra vadászik, felnőtt éveiben viszont kizárólag vegetáriánus módon táplálkozik. Fotó: Marco Brivio / Adobe Stock 2 / 2 Fotó: Marco Brivio / Adobe Stock Forrás: EcoWatch Forrás: