A Világ Legsósabb Tengere
És van a Balkas-tó Kazahsztán és Kína határán, ami egyszerre mind a kettő: a keleti oldalán sós a vize, a nyugatin édes. Hát ez meg hogy lehet? Hogy a földrajzi különlegességet megértsük, először is azt kell tisztáznunk, miért sós a tengerek, vize, és miért nem a folyóké, meg az állóvizek nagy részéé. Több milliárd éve, amikor a tengerek és óceánok kialakultak, a Föld légkörének eléggé más volt az összetétele, mint ma. Például alig volt benne oxigén, akadt viszont helyette bőven szén-dioxid és vízgőz. Ahogy a Föld lassan kihűlt, a vízgőz kicsapódott, magyarul elkezdett esni az eső, és esett is, megállíthatatlanul, sok ezer éven keresztül. Így jöttek létre az óceánok, amiknek a vize ekkor még egyáltalán nem volt sós, viszont a sok beleoldott szén-dioxid miatt eléggé savas volt. A savas kémhatású víz reakcióba lépett az útjába kerülő kőzetekkel és ásványokkal, és kioldott belőlük ezt-azt. A Világ Legszebb Tenger -, ÉS Óceánpartjai | Tamás Anita ansnitt, Tamás Anita, travel, best beach, beaches, of the world, beautiful, best, legjobb, legszebb, tengerpart, óceaánpart, tengerpartok, partok, strandok, beachek, világon, legszebb tengerpartok, Bali, paradicsom... 1081 Комментировать Illés - Virágok Tengere Illés - Virágok Tengere Human Rights (1971): 1.
- A Világ Legsósabb Tengere – A Világ Legsósabb Állóvizei, Видео, Смотреть Онлайн
- A világ legsósabb tengere?
- A világ legsósabb területeihez képest a Holt-tenger csapvíz | Sokszínű vidék
A Világ Legsósabb Tengere – A Világ Legsósabb Állóvizei, Видео, Смотреть Онлайн
Csodálatos módon ez a két jelenség pont egyensúlyban van, így a tó két oldala között gyakorlatilag nincs vízmozgás. Nátron-tó egy rendkívül sós tó Tanzánia északi részében, a kenyai határhoz közel, a Nagy-hasadékvölgyben. A Nátron-tó Földünk egyik legsósabb és legmelegebb (helyenként 50 Celsius-fokos) állóvize. Sekély, kevesebb, mint három méter mély tó, nagysága a vízszinttől függően változik. Jellegzetes vöröses színe a gyors párolgás következménye. Ahogy a száraz évszakban vize elpárolog, sóssága olyan szintre növekszik, amely már kitűnő életteret biztosít a sókedvelő mikroorganizmusoknak. Ezek közül a cianobaktériumok fotoszintézisútján állítják elő élelmüket, mint a növények. A Nátron-tó nyílt vizeinek vörös, sekélyebb részeinek narancs árnyalatú színeit a cianobaktériumok adják, amelyek a Nátron-tavon tömegesen megjelenő flamingók fő táplálékát alkotják. A flamingók a tavon építenek sárszigetecskéket fészkeiknek, amelyeket a víz maró hatása miatt a ragadozók nem tudnak megközelíteni, ugyanis ez a világ leglúgosabb tava, pH értéke elérheti a 9-10.
A világ legsósabb tengere egzotikus nyaralás: Jordánia és Izrael határán található földünk legsósabb tengere a Holt-tenger. Turisták ezreit vonzza évente. Idejárnak a gyógyulni járók, a természetbúvárok, a világutazók, és mindenki, aki megteheti, hogy megtekintse a világ egyik legkülönösebb kincsét. A tenger vízszintje 400 m-rel van alacsonyabban mint más tengereké. A tenger, a lemezek aktív mozgása miatt még ma is évente 3 cm-t mozog lefelé. A táj holdbéli, se növényzet, se állatvilág, csak kősivatag ameddig a szem ellát. Még a víz csillogása is más mint más tengereken, hiszen a kicsapódott só vissza veri a napfényt. Sótartalma tízszer nagyobb mint bármelyik másik tengeré a Földön Még a partot is a kicsapódó só borítja. Sajnos az emberi gondatlanság miatt a tenger vize kiapadhat. Mivel jórészt a Jordán folyó táplálja, melynek vizét öntözésre használják, ezért vízkészlete évenként 5%-kal csökken. Különleges élmény a látogatónak, hogy képtelen elsüllyedni a vízben, és még függőleges helyzetben is csak lebeg mint egy üveg.
A Világ Legsósabb Tengere?
Utóbbi annyira sós, hogy a mínusz 50 fokos déli-sarki télen sem fagy be, előbbi pedig arról is híres, hogy a benne élő különleges alga miatt rózsaszínű a vize. ) És akkor térjünk is vissza Közép-Ázsiába, a Balkas-tóhoz. Ez a maga 16 400 négyzetkilométerével a világ 16. legnagyobb tava, a mi Balatonunknál nagyjából 28-szor nagyobb. És abban is a Balatonra hasonlít, hogy élesen elkülönül egy keleti és egy nyugati medencére, csak a Tihanyi-félsziget helyett ott az alig 3 kilométer széles Uzynaral-szoros van középen. És míg a nyugati medencéből az Ili folyó deltája kivisz vizet, a keleti oldalon csak a párolgással veszít vizet a tó. Csodálatos módon ez a két jelenség pont egyensúlyban van, így a tó két oldala között gyakorlatilag nincs vízmozgás. Thomas hardy távol a világ zajától könyv letöltés Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legsósabb tengere? A föld legsósabb tengere Nickname Score Time A Seterra egy szórakoztató és oktató földrajz játék, amelyben felfedezheted világunkat, és tanulhatsz az országokról, fővárosokról, zászlókról, óceánokról, tavakról és sok egyébről!
A Világ Legsósabb Területeihez Képest A Holt-Tenger Csapvíz | Sokszínű Vidék
A túl sós, vagy éppen brakkvizű tengerek kialakulásának elsősorban geográfiai, illetve éghajlattani okai vannak. Egy kis tengertani földrajz Geográfiailag a világóceán több területre osztható fel, a tengeri medencék földrajzi helyzete alapján. A szárazföldek közé beékelődő, ám az adott óceáni medence víztömegével széles összeköttetésben álló tengeri területeket nevezzük peremtengereknek. Ebbe a típusba tartozik például az Arábiai-félsziget valamint az indiai szubkontinens közé ékelődő Arab-tenger, amely az Indiai-óceán egyik peremtengere csakúgy, mint a Bengáli-öböl. Az Arab-tenger az Indiai-óceán egyik peremtengere Forrás: Pixabay A kontinensekbe mélyen benyúló, és az óceáni nyílt víztömeghez csak keskeny szorossal, illetve többszörös áttétellel kapcsolódó tengereket hívjuk földközi-típusú melléktengereknek. Noha a Holt-tenger a legtöményebb természetes sóoldat, ám mivel nem kapcsolódik a világóceánhoz, elnevezése ellenére sem tekinthető tengernek Forrás: AFP Amikor bolygónk korai története során a Föld forró kérge fokozatosan kihűlt, és az ősatmoszférában felhalmozódott hatalmas mennyiségű vízgőz kicsapódott, a kéreg mélyedéseiben összegyűlt irdatlan mennyiségű csapadékvíz hozta létre az első ősóceánokat.
A keskeny és sekély Hormuzi-szoroson beáramló meleg, felszíni eredetű óceáni víz e sivatagi katlanban még jobban felmelegszik. Ez utóbbira a legklasszikusabb példa az Európa, Afrika és Ázsia közé ékelődő mediterrán medence. A Földközi-tenger az Atlanti-óceán melléktengerének számít Forrás: Haiku Deck A kelet-nyugati irányban csaknem 4000 kilométer hosszan elnyúló Földközi-tenger az alig 14 kilométer széles és 300 méter mély Gibraltári-szorossal kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. A Gibraltári-szoros űrfotója Forrás: NASA A mediterrán medence olyan részmedencéi, mint például az Adriai-tenger, vagy a Boszporusz-szorossal illetve a Dardanellák keskeny szorosával a Földközi-tengerhez kapcsolódó Fekete-tenger, a fő egységen belüli további melléktengereknek tekinthetők. Az Adriai-tenger, a mediterrán medencén belül is önálló egységet alkot Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks De geográfiai értelemben ebbe a csoportba tartozik az afrikai kontinens valamint az Arábiai-félsziget között húzódó keskeny óceáni vályú, a Vörös-tenger is csakúgy, mint az Atlanti- óceántól szigetívvel elválasztott Karib-tenger.