Ady Őrizem A Szemed

Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. A vers keletkezése: A vers 1916 januárjában írta Ady Endre. A dátumból is látszik, hogy ekkor éppen zajlik az I. Világháború, amelyet Ady ellenzett. A vers A halottak élén című kötetében jelent meg. 1916 elején Ady és Csinszka az erdélyi Csucsa kastélyban éltek. A román fenyegetés abban az időben nagy veszélyt jelentett az azon a területen élőknek. A vers műfaja: Műfaja egyfajta elégikus dal. Az elégia a fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő költemény. A költő személyes érzelmeit, gyászát, fájdalmát kifejező dal. Ady endre őrizem a szemed. A vers témája: Ady retteg a háborútól, a világ pusztulásától, a saját betegségétől, a haláltól. A költő ezen időszakában Csinszka volt az egyetlen támasza, vigasza. Ketten közösen vészelték túl ezt a több szempontból is válságos időszakot.

• Ady őrizem a szemed verselemzés
• Ady endre őrizem a szemed
• Ady őrizem a szemedet
• Ady endre orizem a szemed

Ady Őrizem A Szemed Verselemzés

– egymást keresztezve, felesel egymással. Az Outro megközelítésében fontos a költő üzenete. Spisák Péter, Jónás Szabolcs tisztelettel nyúltak Ady verséhez, és igyekeztek minden gondolatát megjeleníteni a zene, valamint az énekszólam segítségével. Dalukat saját felfogásban készítették, de a végeredményt meghallgatva nyugodtan kijelenthetjük: Ady szellemében íródott a zene is. Fülbemászó, lírai dal született, amely rögtön megragadja a hallgató figyelmét. A szerzők ügyesen megoldották a vers rövidsége miatt felmerülő problémát: hogyan lehet háromperces számot írni belőle? Szükséges a versszakok többszöri ismétlése, de ezt tudják úgy tenni, hogy közben nem válik unalmassá, nem laposodik el a dal. Sőt, fokozatosan fejlődik, nyílik. Kellemes zongorás bevezetővel indul, ami megadja az alaphangulatot. Ady Endre - Örizem a szemed. Ehhez csatlakozik a vokál, pár effekt, és a mondanivaló legfőbb elemének, a "Már vénülő" kiemelése, ami négyszer hangzik el. Ezt követően kezdődik ténylegesen a dal, kétszer halljuk énekelve az Ady-költemény első versszakát ("Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.

Ady Endre Őrizem A Szemed

Ady rettegett a háborútól, a világ pusztulásától, a saját betegségétől, a haláltól. Akkor kevesen mérték fel úgy, mint Ady, hogy világkatasztrófa készül. Mindezek ellenében Csinszkába kapaszkodott. A magát öregnek érző férfi – holott halálának évében, 1919-ben is mindössze 42 éves volt – támaszért, vigaszért fordul a fiatal, életerős Csinszkához. Ez a vers az öregedő férfi megkapó szerelmi vallomása. Műfaja elégikus chanson, a fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő költemény. Kitűnik belőle, hogy elsősorban egy társban szeretné megtalálni a vigaszt, de Csinszka háttérben marad. Léda alakja akkorra ködbe veszett, hozzá foghatóra nem akadt, pedig voltak sokan, túlságosan is sokan. Nem a kis Boncza Berta volt az egyetlen, aki levélben juttatta kifejezésre a költő iránti rajongását, tették ezt többen, érett asszonyok is, de ő makacsabbnak és kitartóbbnak bizonyult mindenkinél. Ady endre orizem a szemed. Lényében ott volt egy tragikus vérfertőző házasság, a fiatalon meghalt anya és a kemény, uralkodó hajlamú apa terhes öröksége.

Ady Őrizem A Szemedet

Itt már nem tekinthetjük egyértelműnek a békét, tudván, hogy mi folyik kint a világban. Ezt a békét már komor fenyegetés rombolja. Ady gyűlölte a pusztítást, az értelmetlen gyilkolást. A háború azonban saját személyes világába is behatolt. Bár korábban nem sorozták be egészségi állapotára való tekintettel, most mégis váratlanul alkalmasnak találták katonai szolgálatra. Néhány barát igyekezett elintézni, hogy Ady felmentést kapjon, de a várt irat csak nem akart megérkezni. Ráadásul kíméletlen bírálatokkal is illették emiatt. A harmadik versszakban megismétli az első strófát, amiért az érzelmi hangulati háttér megváltozott. Ady Endre: Őrizem a szemed - YouTube. Ezek a sorok már nemcsak a biztonságérzetet sugallják, hanem a riadt egymásba kapaszkodást is. Az utolsó versszakban harmadszor is megismétli a költő az egymásba kapaszkodás képeit. Ezt azonban egy fordulópont előzi meg, amely jelzi, hogy nem hagyják legyőzni magukat. A háborús fenyegetésre teszi fel a kérdést: Nem tudom miért, meddig / Maradok meg még neked. A kérdésre azonban nincs válasz, a világ és az egyén sorsa kiszámíthatatlan, csak a remény marad számukra, hogy együtt túlélhetik, hogy a szenvedések árán békét teremthetnek ebben a kegyetlen világban.

Ady Endre Orizem A Szemed

A beszélő öregedése és közeledő halála ugyanúgy veszélyt jelent a szerelmi boldogságra, mint a háború és a vele járó gyilkos pusztítás. Ez a két ellentét adja a feszültséget, és okozza az elégikus hangulatot, amely már a verskezdést is meghatározza. Kifejezőeszközök: metafora, paralelizmus (mondatpárhuzam), ismétlés, halmozás, anafora, alliteráció, inverzió (szócserével variált, részleges ismétlés) Szokatlan módon található a versben egy áthajlás is: a 2. Ady Endre: Őrizem a szemed by Balázs Szénás. strófában sorhatárra kerül az alany és az állítmány. A cím a vers refrénje, témakijelölőnek tarthatjuk. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4

De a kezedet fogom / S őrizem a szemedet. " Az egymásba kulcsolódó kezek és az egymást őrző szemek harmadszor visszatérő motívuma az élet diszharmóniájával szemben a harmónia, a boldogság igényét hangsúlyozza. Az öregedő, betegségekkel küzdő Ady és a fiatal, életerős, a szerelem rózsaszín ködéből bizonyára hamar kiábrándult Csinszka kapcsolatát sokan sokféleképpen értékelték, minősítették. Egy azonban bizonyos: a "vénülő", "a rettenet által űzött vadként" érző Ady a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét írta hozzá…