Háromszögügylet Vagy Láncügylet
Ebben az esetben a magyar vállalkozás magyar áfás számlát állít ki az angol cég felé. A számlán a saját magyar adószámát és az angol cég magyar adószámát tünteti fel. Az angol vállalkozás pedig áfamentes (fordított adózású) számlát állít ki az olasz vállalkozás felé. Háromszögügylet vagy láncértékesítés. A számlán a saját magyar közösségi adószámát és az olasz vállalkozás olasz közösségi adószámát tünteti fel. Ebben az esetben az angol vállalkozásnak magyar adószámra van szüksége. Az angol vállalkozásnak tehát ebben az ügyletben plusz anyagi és adminisztrációs terhei is keletkeznek a Brexit miatt, 2021-től ugyanis már nem élhetnek a háromszögügyletre vonatkozó adózási és ezáltal adminisztrációs könnyítésekkel.
- Nagy kérdés az áfában: háromszögügylet vagy láncügylet? - Adózóna.hu
- Létezik négyszereplős háromszögügylet? | KamaraOnline
- Háromszögügylet vagy láncértékesítés
Nagy Kérdés Az Áfában: Háromszögügylet Vagy Láncügylet? - Adózóna.Hu
Ha fennállnak az alkalmazás feltételei, akkor a háromszögügyletre irányadó szabályok szerint kell áfa szempontjából kezelni a feleknek az ügyleteket, ha nem alkalmazhatók, akkor a láncügylet szabályai szerint kell eljárni. Nagy kérdés az áfában: háromszögügylet vagy láncügylet? - Adózóna.hu. Mivel a végső vevő a magyar fél, és a termék végső rendeltetési helye Magyarország, ezért a háromszögügyletre irányadó szabályokat a magyar szabályok alapján szükséges figyelembe venni. (A háromszögügyletre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából lényeges, hogy ha "C" szereplő, vagyis a végső vevő, és a termékbeszerzés rendeltetési helye nem Magyarország, akkor nem a magyar, hanem a végső vevő országa szerinti szabályok alapján szükséges vizsgálni a feltételek fennállását. )
Létezik Négyszereplős Háromszögügylet? | Kamaraonline
Abban az esetben, ha a feltételek fennállásának ellenőrzése során kiderül, hogy bármelyik feltétel nem áll fenn a háromszögügyletre vonatkozó szabályok közül, akkor az ügyletet nem a fentiek szerint, hanem a láncértékesítés szabályai szerint kell kezelni. Ez esetben a kérdésbeli esetben a német félnek Magyarországon be kell jelentkeznie adóalanynak, és a magyar fél felé történő értékesítését a magyar adószáma alatt, 27 százalékos áfa felszámításával kell teljesítenie. Vagyis ez esetben a magyar adózó belföldi adóköteles beszerzést valósít meg a fentiek helyett. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Létezik négyszereplős háromszögügylet? | KamaraOnline. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Háromszögügylet Vagy Láncértékesítés
Ha a láncügyletben van olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként (közbenső szereplő) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést. " A termékértékesítések közül azokra, amelyek a) megelőzik a fuvarozással társított ügyletet, annak az államnak a jogszabályait kell alkalmazni, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; b) követik azt a fuvarozással társított ügyletet, annak az államnak a jogszabályait kell alkalmazni, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. A láncügylet kezelése a gyakorlatban Röviden megfogalmazva minden láncügyletben két teljesítési hely van a feladás tagállama, illetve a megérkezés tagállama, illetve 1 adómentes közösségi vagy export termékértékesítés / beszerzés, az adómentes ügylet pedig mindig a fuvarral társított ügylet lesz.
Bár az ügyletben résztvevő felek mindegyike más-más tagállamban bejegyzett adóalany, de az alapvetésként elfogadott három szereplőnél többen vesznek részt az ügyletben. Vizsgáljuk meg "C" szereplő vonatkozásában az Áfatörvény. ide vonatkozó szabályozását. A törvény (91. § (2) bekezdése) a "háromszögügylet" kapcsán négy együttes feltétel fennállása esetén mentesíti az adó alól a közösségi beszerzést. Emellett a 141. § előírja, hogy ilyen esetben az adó fizetésére a belföldi illetőségű adóalany vevő kötelezett. Mindezek alapján a "C" szereplőnek nem kell bejelentkeznie a célországban. § (2) bekezdése szerint tehát: (a) a termék beszerzője belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, de őt a Közösség valamely más tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették; A vizsgált eset kapcsán egyértelműen látszik, hogy a "C" szereplő Szlovákiában bejegyzett adóalanynak belföldön (Magyarországon) nincs letelepedése.
Az előbbiekhez kapcsolódó, adófizetésre kötelező 141. paragrafus pedig a következőképpen rendelkezik: "A 91. § (2) bekezdésének b) pontjában említett termékértékesítés esetében az adót a terméket beszerző belföldön nyilvántartásba vett címzett [91. § (2) bekezdésének d) pontja] fizeti, ha a) a termék értékesítése a 91. § (2) bekezdésében említett feltételek szerint történik, valamint b) a termék értékesítője nevében [91. § (2) bekezdésének a) pontja] a belföldön nyilvántartásba vett címzett nevére történő számlakibocsátás tartalmában megfelel a közösség azon tagállama jogának – összhangban a Héa-irányelv 3. fejezet 3–5. szakaszában foglaltakkal –, amelyben a termék értékesítőjét adóalanyként nyilvántartásba vették. " A fenti szabályok praktikusan a következőt jelentik.