1842-1844 között Kecskeméten jogot hallgatott, első drámáját is ott írta. Komolyan foglalkozott festészettel, de jogi vizsgája után áttért az irodalomra. 1847-ben az Életképek szerkesztőjeként a lapot a fiatal radikálisok fórumává tette. 1846 elején a Tizek Társaságának tagja lett, ekkor változtatta nevének y-ját demokratikus szemléletből i-re. 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont megfogalmazásában. Jókai és Laborfalvi Róza élete nagy fordulatát az 1848-as forradalomnak köszönhette. Jókai mór elite v2. A legenda szerint március 15-én, a Bánk Bán díszelőadásán találkozott előszöraa színésznő a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral. A felfokozott hangulatban a színészkirálynő egy kokárdát tűzött Jókai kabátjára, s a találkozásból perzselő szerelem lett – elsősorban Jókai részéről. Döntésük, hogy összeházasodnak, óriási vihart kavart a családok és a barátok körében is, Petőfi, aki pikáns múltja miatt kalandornak tartotta Rózát, a "borzalom" miatt barátságuk megszakításával fenyegette meg a fiatal írót.
Jókai Mór Elite 3
1857 nyarán az Anna-bál utáni időkben járt először a Balatonnál. Füreden szállt meg, majd Tihanyban és a harmadik napon Keszthelyre kirándult a Kisfaludy gőzössel. Kocsin tért vissza Balatonfüredre, bejárta és lerajzolta a Balaton-felvidéki várromokat, Sümegen felkereste Kisfaludy Sándor sírját. A veszprémi úttal záruló néhány napos kirándulást szinte évente ismétlődő füredi nyaralások követték. Jókainé sógora, Huray István fürdőorvos biztatására 1867-ben villatelket vásároltak a János-dombon, a Kerek-templom szomszédságában. Itt építtették fel kedvenc nyaralójukat, amelyet 1870-ben vettek birtokukba. Jókai idejének nagy részét Füreden is munkával töltötte. Itt írta a Fekete gyémántok, Az arany ember, a Domokosok és a Három márványfej c. Jókai mór élete és munkássága. regényeit. Balatoni leírások és történetek szerepelnek a Szegénység útja és az Asszonyt kísért, Istent kísért c. kisregényeiben, A befagyott Balaton és az Ölelkező várromok c. útirajzában. 1882-ben a Nemzet c. lapban Balatonfüred és a Balaton jövője címmel ismertette a Balaton Egylet alakulását, működési tervét.
1848-ban ismerte meg Laborfalvi Rózát, akit augusztus 29-én feleségül vett. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében (ekkor szakítja meg barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is. A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. 1849-ben, részben felesége közbenjárására, aki számára komáromi menlevelet szerzett, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába. Nagyon sok regényt írt és már az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Jókai Mór élete és munkássága röviden. Az 1850-es évek volt legtermékenyebb időszaka; ezáltal ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, 1853-ban járt először Erdélyben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, 1857. szeptember 3-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a Miskolci Nemzeti Színház.