A Bagyo Csoda Elemzes 2020
A bágyi csoda egyszerre romantikus és realista. Szerkezete metonimikus és metaforikus. A történetértelmezi a címet. A bágyi csoda Vér Klára hűtlenségének metaforikus megfogalmazása. Ezt a jelentéstelőkészítik a szöveg szintjén működő metaforák, ami lírai tömörséget hoz létre. A bagyo csoda elemzes tv. Hiányoznak a részletezőleírások, noha a novellában megjelenített természet aktív: mikor a molnárné megcsalja a férjét, a Bágy patakakezd visszafelé folyni. Egy-egy mozzanatot elhallgat az elbeszélő, akárcsak a balladákban, ami a romantikustitokzatosság hangulatát erősíti. A nyitott befejezés az olvasóra bízza a történet lezárásá előkészítésben kirajzolódik egy tág epikus tér, amely a patak vízgyűjtőjeként is felfogható, s amelyelőbb a malomudvarra szűkül, majd a malomházra és a molnárné szobájára. A természeti kép keretbe foglaljaa történetet. A hirtelen felhőszakadás az őrletők sorsának változását sejtteti, a visszafelé folydogáló patakpedig az asszony hűtlenségének néma tanú alaptörténetbe kisebb történetek épülnek bele: a halottaskocsi elégetése, a pletyka, a fogadalom, Gélyi János és a molnárlegény alkuja.
Bagyi Csoda Elemzes
Kicsi a bágyi patak. A keskenyebbé vált ezüst szalag széles homokrámát kapott és a csillogó homoknak is, melyet a népregék tündéreinek picike lábai taposnak, sehol véget nem érő füzesek a kerete. A bágyi malomban nem tudnak őrölni. Tele van zsákkal az udvar, s türelmetlen férfiak, asszonyok, Gózonból, Csoltóról, ülik a Bágy partját a malom környékén és a vizet várják. Ha nem jön, tesznek róla. Kocsipál Gyuri, a molnárlegény, már a szentmihálylovát is ellopta a majornoki temetőből, lévén annak az elégetése csalhatatlan módja a záporeső kierőszakolásának az égi hatalmasságoktól. Bagyi csoda elemzes. Legyen is foganatja, mert a zsilipek le vannak ugyan eresztve s minden éjszakára gyűjt is annyi vizet a gát, hogy a kereket megmozgassa egy-két óráig, – de mi az annyi életnek? Kieszi a penész az utolsó zsákot, mire sok kerül rá. Mindenki bosszankodik, csak a molnárné, a gyönyörű Vér Klára jár-kel mosolyogva az őrlők között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei szárazság. Ha így megy, elpusztul a bágyi molnár, kivált ha sokáig oda marad a katonaságnál, mert hiába, nagy az árenda is – de meg, csak asszony az asszony, ha arany paszománnyal övezi is a derekát.
A Bagyo Csoda Elemzes Video
A szereplők archetípusok: Vér Klára a hűtlen feleség csábító boszorkány, akinek a veres hajához agonoszság tárult a középkorban. A bágyi csoda – Wikipédia. Kocsipál Gyuri is démoni hős: kapcsolatot tart ember és az egek ura közö a csoda értelmezése is archaikus látásmódot feltételez. A novella legszembetűnőbb metonimikus vonása a realisztikus helyszín, de a szereplők bemutatásában isérezhető, az életképszerű ábrázolásban is. Romantikus a szerelmi szál, a titok, a csoda, a vágy, a váratlanfordulat, a szereplők cselekedeteinek érzelmi indítéka.
A Bagyo Csoda Elemzes Tv
Szereplők [ szerkesztés] A két főszereplő Vér Klára és Gélyi János. Mind a két szereplő típusfigura, nem árnyalt a jellemük, hanem csak egy-egy jellemvonást lehet észrevenni. Emiatt Gélyi János mint hódító, Vér Klára mint csapodár feleség jelenik meg. A bagyo csoda elemzes video. Szerkezete [ szerkesztés] Bevezetés [ szerkesztés] Az előzmény ismertetése és a környezet bemutatása. Fordulópont [ szerkesztés] Klára férje elmegy a háborúba, ezt a lehetőséget Gélyi János ki is használja. Tetőpont [ szerkesztés] Klára megcsalja a férjét. Befejezés [ szerkesztés] A patak elkezd visszafelé folyni. Jegyzetek [ szerkesztés]
Mikszáth a csoda szót ironikusan használja. [3] Műfaja [ szerkesztés] A alkotás műfaja novella. Ezen kívül tartalmazza az életkép és az anekdota egyes műfaji elemeit. Életképi elem az, ahogy az emberek a malomnál várakoznak, vagy ahogy a mindennapi teendőiket végzik. Anekdotikus elem pedig a pletykálkodás és a csattanós befejezés. A tér és idő kezelése [ szerkesztés] A műre a falusi helyszínek jellemzőek, ilyen helyszín a malom és Bágy. A cselekmény ideje fél nap, a rövid idő és a kevés helyszín a novella műfajára jellemző. Elbeszélői nézőpont [ szerkesztés] Az elbeszélői nézőpont mindent tudó. Az elbeszélő anekdotikus stílusban ír, kihagyásokkal. Érettségi - irodalom - Mikszáth Kálmán: A bágyi csoda - Wattpad. Szimbólumok [ szerkesztés] A műben pár szimbólum is megjelenik, ilyen például a búza, ami az életet szimbolizálja, és a víz, ami a tisztaságot. [4] [5] Cselekménye [ szerkesztés] A történet lényege egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a Bágy-patak visszafelé folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez.
Befutott az asszony, még az ajtót is magára zárta. Nem is jött ki többet, csak az ablakról törülgette le egyszer belülről az őszi könnyezést. János ott is megpillantotta. – Hej, majszterné asszony! Mikor lesz már lisztté az én búzám? – kérdé fojtott gúnnyal az ablakoz lépve. – Nem lesz az, csak derce! – vágta vissza csintalan mosollyal a molnárné. – Vagy igaz, hisz te a zsákjaidat érted! Éppen mostan őrlik, a fele már megvan. Ajkaiba harapott Gélyi János s zavartan hebegte: – Egy-két óra alatt az is meglesz s mehetsz Isten hírével. Köteles Éva - Mikszáth Kálmán, A bágyi csoda novella elemzés | doksi.net. – Hanem addig legalább eressz be magadhoz a melegre. Otthon felejtettem a ködmönömet: fázom. Klári megsajnálta, oly szomorú, panaszos hangon kéri. Aztán igazán hideg lehet ott künn… hiszen ő is fázik, reszket az ablaknál, mikor azt feleli: – No, gyere be hát, ha szépen viseled magad… Bement Gélyi János és akár ki se menne többé soha. De takaros asszony, de mindene módos, járása, nézése, szava, mosolygása. Csak meg ne őrölnék hamar azt a búzát! Gondolt valamit s kiosont a molnárlegényhez.