Murányi Gábor A Sajtó Szövedéke
"A megbicsaklott 20. század sajtótörténete – melyet újságíróként, történészként három évtizede kutatok – kimeríthetetlen adalékokkal szolgál…" Murányi Gábor izgalmas múltböngésző krónikája tükröt mutat az olvasóknak és az újságíróknak egyaránt. "A megbicsaklott 20. század sajtótörténete – melyet újságíróként, történészként három évtizede kutatok – kimeríthetetlen adalékokkal szolgál örök témámhoz, választott szakmám és a hatalom viszonyához. Ezen írásaimat – akár részletező tanulmányok, akár archívumok mélyéről előbányászott ismeretlen dokumentumközlések, akár hosszabb-rövidebb cikkek – legszívesebben krónikáknak nevezem. Murányi Gábor – Wikipédia. Olyan múltböngésző krónikáknak, amelyek a megjelent sorok mögé igyekeznek bepillantani. Hiszen annak, hogy mikor mi, hol és hogyan jelent meg, viszonylag könnyű utána járni. A "mögötteseket" megsejteni, azokra rálelni – nos, számomra ez volt mindig az izgalmasabb kihívás. Választ találni arra, hogy a politikai érdekek, háttéralkuk milyen következményekkel jártak a nyilvánosságra, a sajtószabadságra nézve, hogy mi miért nem, vagy miért csak csonkítva jelent meg a 20. század során szinte mindvégig valamiképpen irányított, gyakorta bilincsbe verten beszélő magyar sajtóban.
- Murányi Gábor. A sajtó szövedéke. Huszadik századi laphistóriák. Kronosz Kiadó - PDF Free Download
- Murányi Gábor – Wikipédia
- Murányi Gábor: A sajtó szövedéke. Huszadik századi laphistóriák
- Sajtócsemege | ÉLET ÉS IRODALOM
- A sajtó szövedéke PDF - atenenteslika4
Murányi Gábor. A Sajtó Szövedéke. Huszadik Századi Laphistóriák. Kronosz Kiadó - Pdf Free Download
Bedő J. István | Nemrég arról írtam, hogy a Fehér Ház aktuális lakója a jelleméből adódóan mekkora veszélyt jelent országára meg az egész világra, és tettei egyre vastagabb szürkeséget terítenek a jövőre. Nem lehetnek illúzióink, hogy figurája egyedi eset lenne. Murányi Gábor új kötetben kiadott régebbi írásait elborzadva olvastam, mert napjainkban kísértetiesen ismétlődik a sajtó elleni egykori durva támadások koreográfiája. Eminescu verstöredéke visszhangzott bennem: Évre év jön, évre év megy / Minden új és minden ódon. A sajtó szövedéke PDF - atenenteslika4. (Glossza, Dsida Jenő fordítása. ) A sajtó szövedéke egyszerre történészi aprómunka és élvezetes olvasmány – már ha eltekintünk attól, hogy amit leír – mondjuk a Horthy-kor, a háború utáni koalíciós idők, az '56 utáni vagy a hetvenes-nyolcvanas évek gyakorlatáról –, az több mint elgondolkodtató. Inkább rémisztő. Ugyanis a különböző időszakokban kísértetiesen ismétlődnek a sajtóirányítás módszerei, de még a megregulázásé vagy a megfélemlítésé is. Lapot alapítani (gründolni) igazán nagy buli akkortól számítva volt, amikor a információ – vagy egyáltalán a gondolat, a szövegekben megmutatkozó (gazdasági vagy politikai) érdek – eljuttatása a címzettekhez viszonylag könnyű volt és másfajta média nem befolyásolhatta a tömegeket.
Murányi Gábor – Wikipédia
Murányi Gábor: A Sajtó Szövedéke. Huszadik Századi Laphistóriák
A Portrék című zárófejezet pedig eltérő utat bejárt írók-újságírók portréját rajzolja meg (például Méray Tiborét, Zsolt Ágnesét és Zsolt Béláét). Az 1972 óta a magyar sajtóban tevékenykedő Murányi Gábor pontosan tudja: viszonylag könnyű utánajárni annak, hogy egy újságcikk mikor, hol és hogyan jelent meg. Ám a mögöttes motívumok, szándékok szálait kibogozni – az már keményebb feladat. A szerző szavaival: meglelni a választ arra, hogy "a politikai érdekek, háttéralkuk milyen következményekkel jártak a nyilvánosságra, a sajtószabadságra nézve, hogy mi miért nem, vagy miért csak csonkítva jelent meg a XX. század során a szinte mindvégig valamiképpen irányított, gyakorta bilincsbe verten beszélő magyar sajtóban". A budapesti Írók Boltjában rendezett telt házas könyvbemutatón, 2019 februárjában Murányi Gábor ehhez még szóban hozzátette: "ezek az írások az újságírói behódolásokról szólnak; önként dalolva vagy kényszerből, de minden korban megvoltak a behódolók". "A mi nemzedékünk szerencséje, hogy amikor mi megszülettünk, még éppen volt sajtó, lehetett vele manipulálni, lehetett vele odaélni és visszaélni, s ez egy történészi beállítottságú újságírónak aranybánya" – fogalmazott Spiró György író, a bemutató házigazdája, a kötet egyik legelső olvasója.
Sajtócsemege | Élet És Irodalom
Ezen írásaimat – akár részletező tanulmányok, akár archívumok mélyéről előbányászott ismeretlen dokumentumközlések, akár hosszabb-rövidebb cikkek – legszívesebben krónikáknak nevezem. Olyan múltböngésző krónikáknak, amelyek a megjelent sorok mögé igyekeznek bepillantani. Hiszen annak, hogy mikor mi, hol és hogyan jelent meg, viszonylag könnyű utána járni. A "mögötteseket" megsejteni, azokra rálelni – nos, számomra ez volt mindig az izgalmasabb kihívás. Választ találni arra, hogy a politikai érdekek, háttéralkuk milyen következményekkel jártak a nyilvánosságra, a sajtószabadságra nézve, hogy mi miért nem, vagy miért csak csonkítva jelent meg a 20. század során szinte mindvégig valamiképpen irányított, gyakorta bilincsbe verten beszélő magyar sajtóban. Mint azt a kötetcím sejteti, a tartalomjegyzék pedig alátámasztja, könyvem puzzle-darabokból áll. Olyan vegyes szövegekből, amelyek három évtized során a legkülönfélébb orgánumokban, könyvekben, folyóiratokban jelentek meg, s amelyekhez utólag számos új "foltot", ténymorzsát, azóta előkerült forrásértékű dokumentumot illesztettem.
A Sajtó Szövedéke Pdf - Atenenteslika4
Bővebb ismertető A megbicsaklott 20. század sajtótörténete - melyet újságíróként, történészként három évtizede kutatok - kimeríthetetlen adalékokkal szolgál örök témámhoz, választott szakmám és a hatalom viszonyához. Ezen írásaimat - akár részletező tanulmányok, akár archívumok mélyéről előbányászott ismeretlen dokumentumközlések, akár hosszabb-rövidebb cikkek - legszívesebben krónikáknak nevezem. Olyan múltböngésző krónikáknak, amelyek a megjelent sorok mögé igyekeznek bepillantani. Hiszen annak, hogy mikor mi, hol és hogyan jelent meg, viszonylag könnyű utána járni. A "mögötteseket" megsejteni, azokra rálelni - nos, számomra ez volt mindig az izgalmasabb kihívás. Választ találni arra, hogy a politikai érdekek, háttéralkuk milyen következményekkel jártak a nyilvánosságra, a sajtószabadságra nézve, hogy mi miért nem, vagy miért csak csonkítva jelent meg a 20. század során szinte mindvégig valamiképpen irányított, gyakorta bilincsbe verten beszélő magyar sajtóban. Mint azt a kötetcím sejteti, a tartalomjegyzék pedig alátámasztja, könyvem puzzle-darabokból áll.