Móricz Zsigmond: Novellák | Könyv | Bookline
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-09-22 Feltöltötte: eduline_archiv Móricz Zsigmond novellái Tantárgy: Irodalom Típus: Jegyzet hirdetés
- Móricz zsigmond novellái barbárok
- Móricz zsigmond novellái érettségi tétel
- Moricz zsigmond novellái rövid novellák
Móricz Zsigmond Novellái Barbárok
Talán a novella a legnehezebb írói műfaj. Jó novellát írni nehezebb, mint jó regényt írni. Ezért is van a világirodalomban sok nagy regény mellett igen kevés nagy novella. (Nagy: ez most nem a terjedelmet jelenti. ) A regény – epikus adottságánál fogva – lassú, átveszi az élet hullámverésének ritmusát. A regény anyaga az idő, ebből formálódik ki minden. A novella viszont rövid, sűrített, az életnek pregnáns kivonata. Inkább drámai, mint epikus. Kis területen, pár oldalon, pár szóval összefoglalni a nagy perspektívákat: ez a nagy novella lényege. Aki ilyet akar alkotni, annak egy személyben nagy írónak és nagy virtuóznak kell lennie. Ezek a Móricz-novellák ebben a nyomasztóan súlyos kis kötetben: nagyok. Néhány oldalas egy-egy ilyen novella, de olyan hatalmas erővel tör ki belőle az élet, hogy helyenként Tolsztoj novelláira kell gondolnunk. Egy-egy kis Móricz-novellában benne van minden dimenziójával az egész magyar realitás. Móricz Zsigmond: Novellák | könyv | bookline. Hogy a régi hasonlattal éljünk: ha egész Magyarország elpusztulna, és sokkal később egy Mars-lakó vagy egy német szociálpszichológus elolvasná ezt az elbeszélésgyűjteményt, akkor megismerné belőle a magyar lényeget.
611 Égi madár 619 Az a félelmes harmadik 622 Ha a kislány nem álmos 625 1936 Kapitalista a tanyán 631 A Vak Macska belső ügye 639 Csibe 647 Csibe csipog 657 1937 Pesti kislány falun 667 Lábatlani Kata kemencéje 699 1938 A világ végén már szép és jó 708 1939 Árvácska 717 1941 A szegedi kufa 723 Zsók 728 1942 Ficfás Tiszaháton, ahol gyermek voltam 735 Utószó 743 Életrajzi adatok 744 A kötet tartalma 751 Állapotfotók Szép állapotú példány.
Móricz Zsigmond Novellái Érettségi Tétel
Pályájának záró szakaszában írta egyik, művészi szempontból legkiválóbb elbeszélését, az 1931-ben megjelent "Barbárok" c. novelláját A mű a klasszikus retorika szabályainak és a népi meseszámoknak megfelelően tagolódik 3 részre. A részekben 3-3 fontos mozzanat van 1. részben: bemutatja a szereplőket és környezetet, megérkeznek a vendégek, majd sor kerül a kettős gyilkosságra. 2 részben: Bodri juhász felesége megérkezik, keresés és vándorlás, holttestek megtalálása. 3 részben: Veres juhász vallatása (mindent tagad), bűn bevallása, ítélet. Móricz zsigmond novellái barbárok. A részek közös vonása, hogy az alaphelyzetet mindhárom egységben a hiány billenti ki (nyáj, férj-gyerek, igazság), megindítva ezzel az egyes szerkezeti részek eseménysorát. A népmese hagyományával különösen a második rész teremt kapcsolatot, amelyben a férjét és Móricz novellái 1 gyermekét kereső asszony szinte mesehősként lép elénk. Színei (fekete haja, fehér ruhája) metaforikus jelentéssel telnek meg: a fekete előre utal a gyászra, míg a fehér a hűség és a tisztaság jelképe.
A kondás legszennyesebb inge című novellában a gazdag és finom nagybirtokosné a maga osztályfölényével próbál harcolni nyomorgó béreseinek babonái ellen, modern higiéniát terrorizál egy pillanatra a minden jóléttől elszigetelt, szörnyű proletárkunyhóba – és a kisgyerek, akit meg akart menteni, elpusztul. Ebben a rövid írásban drámaian robban ki az egymással szemben álló agrárosztályok feszültsége. Egy másik remek elbeszélésében az egyke ügye miatt kerül szembe a szociális szempontból vak, idealista fiatal pap a falu életének ijesztő realitásával. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. A legmesteribb talán a kötet első novellája, amely két portyázó juhász rablógyilkosságát írja le, olyan vérfagyasztó tárgyilagossággal, tolsztoji egyszerűséggel és néhány szürke szóba zsúfolt mélységekkel, ami még móriczi viszonylatokban is csodálatra méltó. Ahogy itt Móricz néhány egykedvű szón és egy gépies egyszerűséggel elvégzett gyilkosságon keresztül megmutatja fél-állati emberek hozzáférhetetlen, zárt lelkivilágát: ez írói erejének, alkotó művészetének talán a csúcspontja.
Moricz Zsigmond Novellái Rövid Novellák
(A stipendium szó ösztöndíjat jelent. ) – Egyetlen eseményre szorítkozik a mű. Az író látszólag közömbösen, szenvtelenül, szűkszavúan közli a tényeket. Az elbeszélő közlés pár sorra szűkül, a leírás (helyszín, szereplők külseje) teljesen elmarad, s a szöveg túlnyomóan nagyobb része az egyre feszültebb, indulatosabb párbeszédekből áll. Ez teszi oly tömörré, izgatottan drámaivá a novellát. Egy zseniális kisfiút, egy kis lument (igen okos ember, lángész) az elemi népiskola 6. Moricz zsigmond novellái rövid novellák. osztálya után a fiatal tanító gimnáziumba szeretne küldeni. Ösztöndíjat szerzett neki és kollégiumot. Ingyen tanulhatna, úr lehetne belőle: pap, tanító, fiskális (jegyző, ügyvéd) vagy bármi más. Ezt az örömhírt kívánja közölni a gyerek gyámjával, nagyapjával. A hatás meghökkentően, megdöbbentően más, homlokegyenest ellenkezője annak, mint amit várnánk. Az először még megalázkodó, tisztelettudó, hetvenéves öreg paraszt megmakacsolja magát: nem adja úrnak unokáját. A kezdeti meghunyászkodás csökönyös és ellenséges hajthatatlanságba csap át, s ezen megtörik a tanító minden jó szándéka.
A komikus és a félelmetes vonások ötvöződése teszi ezt a novellát groteszk elbeszéléssé, mely szorongást, kétségbeesést ébreszt bennünk. Groteszk: össze nem illő, egymást valójában kizáró ellentétes elemek, érzelmek, hangulatok bizarr társítása; rendszerint a mulatságos és a félelmet keltő vonások egybefonódása.