Gyóni Géza: Csak Egy Éjszakára... | Gyóni Géza Irodalmi Kör | A Magyar Színjátszás Kezdetei By Emese Berek
Csak egy éjszakára küldjétek el őket; A pártoskodókat, a vitézkedőket. Csak egy éjszakára: Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk, Mikor a halálgép muzsikál felettünk; Mikor láthatatlan magja kél a ködnek, S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek, Csak egy éjszakára küldjétek el őket; Gerendatöréskor szálka-keresőket. Csak egy éjszakára: Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák, Robbanó golyónak mikor fénye támad S véres vize kicsap a vén Visztulának. Csak egy éjszakára küldjétek el őket. Az uzsoragarast fogukhoz verőket. Csak egy éjszakára: Mikor gránát-vulkán izzó közepén Ugy forog a férfi, mint a falevél; S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, – Szép piros vitézből csak fekete csontváz. Csak egy éjszakára küldjétek el őket: A hitetleneket s az üzérkedőket. Csak egy éjszakára: Mikor a pokolnak égő torka tárul, S vér csurog a földön, vér csurog a fáról Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem… Csak egy éjszakára küldjétek el őket: Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretetőket.
- Csak egy éjszakára küldjétek el őket 15
- Csak egy éjszakára küldjétek el őket 16
- Csak egy éjszakára küldjétek el őket 24
- Csak egy éjszakára küldjétek el őket 3
- Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei. 1792-1821. Bukarest, 1972., Kriterion. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói papír védőborítóban. | 372. Gyorsárverés | Darabanth | 2020. 06. 18. csütörtök 19:00 | axioart.com
- Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei [antikvár]
- Magyar Színjátszás Kezdetei
Csak Egy Éjszakára Küldjétek El Őket 15
Csak egy éjszakára küldjétek el őket; A pártoskodókat, a vitézkedőket. …….. Csak egy éjszakára: Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk, Mikor a halálgép muzsikál felettünk; Mikor láthatatlan magja kél a ködnek, S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek, Gerendatöréskor szálka-keresőket. ……. egy éjszakára: Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák, Robbanó golyónak mikor fénye támad S véres vize kicsap a vén Visztulának. Csak egy éjszakára küldjétek el őket. Az uzsoragarast fogukhoz verőket. Mikor gránát-vulkán izzó közepén Úgy forog a férfi, mint a falevél; S mire földre omlik, ó iszonyú omlás, – Szép piros vitézből csak fekete csontváz. Csak egy éjszakára küldjétek el őket: A hitetleneket s az üzérkedőket. Mikor a pokolnak égő torka tárul, S vér csurog a földön, vér csurog a fáról Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem… Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket. Vakitó csillagnak mikor támad fénye, Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe, Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget, Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Csak Egy Éjszakára Küldjétek El Őket 16
Csak egy éjszakára: Hogy bújnának össze megrémülve, fázva; Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna; Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét, Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még! Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak! Hogy esküdne mind-mind, S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert, Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent: Magyar vérem ellen soha-soha többet! – Csak egy éjszakára küldjétek el őket. Minden nemzet, így a mienk költőinek is megvannak tehát a koronkénti középszerűségei, akik ízlésviláguk s világnézetük egészével nem alkotnak ugyan korszakosakat, viszont egy-egy társadalmi rétegnek, művészi stílusnak vagy politikai gondolatnak ugyan a klasszikusok tökélyétől elmaradó, az átlagosnál viszont mégis magasabb igényű tolmácsolásával megbecsülendők, mint Gyóni Géza, aki iménti költeményében kivételes mélységgel fejezte ki kora (marxizmustól meg nem fertőződött) katonaságának lélekállapotát. Ifj. Tompó László – Hunhí
Csak Egy Éjszakára Küldjétek El Őket 24
Csak Egy Éjszakára Küldjétek El Őket 3
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára... - Gáti Oszkár - YouTube
Romok a háború után És a leggyalázatosabb áldozathozatal az, amikor valakinek úgy sikerült túlélnie e poklot, hogy másokat kellett legyilkolnia. Kaphatott rangot, kitüntetést, elismerést érte, ám ha maradt még érzékeny lelke és lelkiismerete, akkor tudta, hogy az ősi parancsolat megszegőjeként, gyilkosként kellett folytatnia életét. Ezzé teszik a világot mindazok, akik háborút szítanak! MA IS SZELLEMI HADPARANCS: ILYENEKKEL KÖZÖSKÖDNÜNK NEM SZABAD! Mondhatnánk persze, hogy valóban más a helyzet, amikor valaki a családját, otthonát, házát, földjét, hazáját védelmezi a fegyveres betolakodó ellen. De örökös nagy kérdés marad, hogy szabad-e gyilkosokká lennünk, hogy megvédjük magunkat a gyilkosoktól. A törvény megengedi a jogos önvédelmet, de vajon az erőszakra kényszerített katonák lekiismerete kit érdekel? Kit érdekelt a Don-kanyarból hazatértek sorsa, és kit érdekelnek vajon az Irakból vagy Afganisztánból visszatérő zsoldosok álmai. Legfeljebb a filmgyárakat, de azok is szégyentelenül megfűszerezik a "szabadság és demokrácia hős védelmezőinek" babérkoszorújával az egészet.
Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei - Enyedi Sándor 1792. november 11-én tartotta első előadását a kolozsvári magyar nyelvű színtársulat a Rhédey ház báltermében. Bemutatásra került A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab. Az épület falán azóta márványtábla, az időpontra újabban öt-tíz évenként visszatérünk. Az első színielőadás száznyolcvanadik évfordulója most arra ösztönöz, hogy a színház kevéssé ismert hőskoráról adjunk ki könyvet. Az első három évtizedről, amíg a kolozsvári színtársulat a Farkas utcában állandó otthonra talált, s 1821. Magyar Színjátszás Kezdetei. március 12-én Körner Zrínyi Miklós-drámájával megnyílt a kőszínház. Színháztörténetünk szorgalmas kutatója, Enyedi Sándor most bebizonyította, hogy annyi jeles munka után még mindig lehet újat mondani színjátszásunk kezdeteiről. Levéltári adatok, színlapgyűjtemények, egykori folyóiratok áttanulmányozása alapján sikerült összeállítani a színház első huszonkilenc évének eddig hiányzó játékrendjét. Fő érdemem az, hogy nemcsak a kolozsvári előadásokat dolgozta fel, hanem a vidéki kiszállásokon játszott darabokról is beszámol.
Enyedi Sándor: Az Erdélyi Magyar Színjátszás Kezdetei. 1792-1821. Bukarest, 1972., Kriterion. Kiadói Kartonált Papírkötés, Kiadói Papír Védőborítóban. | 372. Gyorsárverés | Darabanth | 2020. 06. 18. Csütörtök 19:00 | Axioart.Com
Bővebb ismertető Védőborítóján kisebb szakadás. 1792. november 11-én tartotta első előadását a kolozsvári magyar nyelvű színtársulat a Rhédey ház báltermében. Bemutatásra került A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab. Az épület falán azóta márványtábla, az időpontra újabban öt-tíz évenként visszatérünk. Az első színielőadás száznyolcvanadik évfordulója most arra ösztönöz, hogy a színház kevéssé ismert hőskoráról adjunk ki könyvet. Az első három évtizedről, amíg a kolozsvári színtársulat a Farkas utcában állandó otthonra talált, s 1821. március 12-én Körner Zrínyi Miklós-drámájával megnyílt a kőszínháínháztörténetünk szorgalmas kutatója, Enyedi Sándor most bebizonyította, hogy annyi jeles munka után még mindig lehet újat mondani színjátszásunk kezdeteiről. Levéltári adatok, színlapgyűjtemények, egykori folyóiratok áttanulmányozása alapján sikerült összeállítani a színház első huszonkilenc évének eddig hiányzó játékrendjét. Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei. 1792-1821. Bukarest, 1972., Kriterion. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói papír védőborítóban. | 372. Gyorsárverés | Darabanth | 2020. 06. 18. csütörtök 19:00 | axioart.com. Fő érdemem az, hogy nemcsak a kolozsvári előadásokat dolgozta fel, hanem a vidéki kiszállásokon játszott darabokról is beszámol.
Az Erdélyi Magyar Színjátszás Kezdetei [Antikvár]
Az olvasottság nem publikus. 200 éve, 1814. december 24-én halt meg Csanádpalotán Kelemen László, a magyar hivatásos színjátszás megteremtője, az első magyar színigazgató. 1762. július 26-án született Kecskeméten. Életének korai szakaszáról keveset tudni: vélhetőleg a piaristáknál tanult, majd jogot végzett. Tanulmányai során külföldön is megfordult, és Schiller, Beaumarchais műveivel megismerkedve döbbent rá a színjátszás jelentőségére és a nemzeti öntudatra gyakorolt hatására. Tanulmányainak befejezése után a gödöllői Grassalkovich-birtok ügyésze lett, és tisztes jómódra tett szert. A "kalapos király", II. József 1790-es halála utáni hazafias hangulatban Pestre sietett, hogy elősegítse a magyar nyelvű színjátszás megteremtését. "Mi által lehetne inkább társalgóvá tenni e nyelvet, mint színészet által? Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei [antikvár]. A gondolat igévé vált bennem, az igét testesíteni vágytam. " - írta elhatározásáról. Inkább lelkes, mint rátermett fiatalokból szervezett társulatának megszerezte Pest vármegye és az 1790-ben összeült országgyűlés (jobbára szavakban megnyilvánuló) támogatását, s azt is elérte, hogy Zichy Károly országbíró utasítására a budai és pesti német színházat bérlő Emanuel Unwerth gróf kénytelen-kelletlen fellépési lehetőséget biztosítson számukra a német társulat szünnapjain.
Magyar Színjátszás Kezdetei
Több mint húsz városban és faluban vendégszerepelt színházunk Máramarosszigettől Barótig. Thalia kolozsvári szekere a legtávolabbi magyar lakta vidékekre is elvitte a hazai darabok mellett Shakespeare, Moliére, Schiller, Goldoni, Kotzebue üzenetét. E könyvből nemcsak a játékrendet ismerjük meg, hanem az egykori színészek is előlépnek: Haralyi Fejér János, "a társulat előljárója", s Kótsi Patkó János igazgató és felesége, Fejér Rozália, a hősszínész Pergő Celesztin és Jantsó Pál, a komikus, Székelyné Ungár Anna, e korszak női vezé élőszó művészei mögött ott állnak a hazai művelődés nemes pártfogói, köztük első helyen idősb Wesselényi Miklós, a "zsidói bölény", a nézőtérre pedig felvonul a "nagyérdemű közönség", polgárok, diákok, értelmiségiek, közrendűek, akiknek érdemük, hogy anyanyelvükön igényelték az igazat és szépet. Enyedi Sándor könyve művelődéstörténeti keret és útmutató. Eligazít színházi életünk múltjának egy eddig fel nem térképezett területén.
A mű sok shakespeare-i vonást hordoz Szereplők Bánk és Gertrudis nem jellemezhetők egyetlen tulajdonsággal. Gertrudis Megítélése rendkívül változó. Két kérdés merül fel: felelős-e az ország sorsáért, illetve Melinda elcsábításáért? Melinda elcsábításáért nem vonható felelősségre, mert Ottónak mindig kétértelműen fogalmaz, nem lehet eldönteni, hogy lebeszéli, vagy rábeszéli az elcsábításra. Felelős az ország sorsáért, mert igazságtalan, a saját népét részesíti előnyben A magyar főurakat kiszorítja, elveszi a javakat, mulatságokat rendez. Bánk Ő is egy összetett jellem. Visszafojtott indulat jellemzi az elején, egészen a gyilkosságig, nagy önfegyelemmel rendelkezik, de kettősségek között őrlődik, egyszerre kell közéleti és magánéleti világgal szembenéznie. Államférfiként védelmeznie kell a k irály hitvesét, de az országot is szem előtt kell tartania, de a kettő nem egyeztethető össze, mert a királyné miatt van válságban az ország. Nem akar összeesküvést Tiborc monológja fordítja át Bánkot Itt következik be a negyedik szakasz gyilkossága.