Simon Géza Gaborit / Könyvfesztivál Budapest 2019
- Simon Géza Gábor könyvei 1981-2021 | Arcanum Digitális Tudománytár
- Simon Géza Gábor: Szösszenetek a jazz- és hanglemeztörténetből | Alföldi Régió Magazin
- Simon Géza Gábor - Könyvei / Bookline - 1. oldal
- Simon Géza Gábor: A zenetudomány mostohagyermeke - CD melléklettel | könyv | bookline
- Simon Géza Gábor: A zenetudomány mostohagyermeke – A jazz és hatása Magyarországon 1920-1950.
- Könyvfesztivál budapest 2009 relatif
Simon Géza Gábor Könyvei 1981-2021 | Arcanum Digitális Tudománytár
(Simon Géza Gábor szerk. ) 900 Ft FontAnti (12003) Hirdetés vége: 2022/07/29 09:31:59 Simon Géza Gábor: 100 éves a magyar hanglemezkiadás és forgalmazás. 2 000 Ft új Csongrád-Csanád megye nemokapitany14 (1866) Hirdetés vége: 2022/07/28 17:44:08 Ha még több találatot szeretnél, bővítsd a leírásban is történő kereséssel. Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán lejárt aukció van, ami érdekelhet. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Simon Géza Gábor: (8 db)
Simon Géza Gábor: Szösszenetek A Jazz- És Hanglemeztörténetből | Alföldi Régió Magazin
antikvár A szegedi Molnár Dixieland története Szeged, 1984 "Az állványról felvett egy fekete, hosszú hangszert" 7 "-Ki ez a klarinétos? - kérdezete Albert Nicholas" 19 "Minden fellépésük élmén... Beszállítói készleten 13 pont 6 - 8 munkanap Magyar jazzdiszkográfia 1905-2000 (magyar-angol) - Dedikált Nosztalgia Antikvárium jó állapotú antikvár könyv Jazz Oktatási és Kult. Alap., 1994 A magyar jazzkutatás újabb mérföldkövéhez értünk: megjelent Simon Géza Gábor (fotó) Magyar jazzdiszkográfia 1905-2000 című könyve. A kors... 11 pont 72 pont Magyar Jazztörténet A Hely Antikvárium Magyar Jazzkutatási Társaság, 1999 19 pont 5 pont Magyar jazztörténet + 2 CD melléklettel A nyugat-európai példák nyomán - mintegy 500 kutató és jazzbarát közreműködésével - 35 esztendei kutatómunkával készült el az első összef...
Simon Géza Gábor - Könyvei / Bookline - 1. Oldal
A külföldön élő magyar muzsikusok munkássága része a magyar jazztörténetnek? Természetesen. Ezek az emberek sosem tagadták meg Magyarországot, magyar zenei alapokon építkeznek, kompozícióiknak gyakran magyar nevet adnak. Milyen jogon ne tekintenénk őket a magyar jazztörténet részének? És akkor még nem beszéltünk a második generációs emigráns magyarokról, például Joe Murányiról, aki Louis Armstrong zenekarában is játszott, és meg volt sértve, hogy kimarad ebből a könyvből. A hamarosan megjelenő CD-ROM-on ezt a hiányosságot pótolom. Összehasonlító jazztörténettel is foglalkozol? Igen, elsősorban arra keresem a választ, hogy a század tízes, húszas, harmincas éveiben hol tartottak a zenészek Belgiumban, Bulgáriában, Lettországban vagy Magyarországon. A világon szinte mindenhol a nemzeti jazziskolák kerülnek előtérbe. Ma már nem számít újdonságnak, hogy a jazz legalább annyira fehér gyökerű, mint fekete. És ma már jól dokumentált a finn, a norvég vagy akár az észt jazztörténet is, a maguk nemzeti komponistáival, zenekaraival, stílusaival.
Simon Géza Gábor: A Zenetudomány Mostohagyermeke - Cd Melléklettel | Könyv | Bookline
A gyakorlatilag kész Magyar jazz története című könyved megjelenésére azonban - támogatók hiányában - mind a mai napig nem került sor. Már az is nagy szó, hogy egyáltalán idáig eljutottam. Amikor a hetvenes évek elején az Akadémia berkein keresztül Csányi Attilával és Pál Sándorral elindítottuk a jazztörténeti kutatásainkat, hamar leállították. Azt mondták, nincs rá pénz. Meg egyébként is hogy jövünk ahhoz, hogy ezzel foglalkozzunk? Talán ezt a fanatizmust értékelte a Soros Alapítvány, amikor a negyedik nekifutásra kétéves ösztöndíjat ítélt meg. Így befejezhettem huszonöt éve folyó magyar jazztörténeti kutatásaimat. Az anyag több ezer oldalra rúgott, be kellett látnunk, valahol határt kell szabni. A jelenlegi verzió olyan történeti áttekintés lesz, amelyhez van egy, a legszükségesebb adatokat tartalmazó bibliográfiai függelék, valamint tartozna hozzá egy körülbelül kétszáz oldalas kotta, kézirat, lemezborító és egyéb dokumentumokat tartalmazó rész. A magyar kiadással párhuzamosan angolul is megjelentetnénk.
Simon Géza Gábor: A Zenetudomány Mostohagyermeke – A Jazz És Hatása Magyarországon 1920-1950.
(Verzióik kiadásának kusza történetébe nem bonyolódnék bele. Az ezredfordulót követően az egyik – CD verzióban – hivatalos bolti forgalomba került itthon, ha nem mindkettő, megkésett elégtételt nyújtva és elismerést hozva előadójának. ) És persze fesztiválokon való játék, fesztivállemezek, ahogyan azt kell. Meghatározónak bizonyult számára a (halála után is) máig népszerű ikon Serge Gainsbourggal történt tartós együttműködés. Mégis, mondhatni kalandvágyból 1966-ban az Amerikai Egyesült Államokba települt. "Amerika, Amerika 1966-1993" Már a fejezet elején kiderült, hogy rosszul mérte fel az ottani jazz-terepet: a muzsikusok helyzetét, a közönség érdeklődését, egyáltalán: az erőviszonyokat. Ott-tartózkodása első idejében jazzből nem, de alkalmazott zenékből (balett, film – pl. Quincy Jones csapatában) kijutott neki. Később két LP-t is készíthetett a saját neve alatt, amelyek sajnos nem kapták meg a kellő figyelmet, elismerést. Azt az elismerést, amelyet az egyik francia kiadású lemezével személyemtől is kiérdemelt (már ha szüksége van Bacsiknak efféle fültanúra), művészi nagyságáért.
(Tabányi Mihály a Vörös Hadseregben legnépszerűbb hangszer, a tangóharmonika virtuózaként Vorosilov marsall közvetlen alárendeltje volt. ) A békekötést követően beindulhatott a külföldi hanglemezek forgalmazása, valamint a hazaiak gyártása, magyar muzsikusokkal is. Most bezzeg sorolhatnám a nagy neveket, de a felfedezés örömét meghagyom a könyv olvasóinak. A jazznek egyes társművészetekre gyakorolt hatása, kapcsolata sem hiányozhat a könyvből: ilyen művészeti ágak az irodalom, a képzőművészet és a film. A legterjedelmesebb (28 oldalnyi) fejezet – a szöveg-mivoltából adódóan – a korabeli jazz-hatású és -tárgyú, magyar és magyar nyelvre fordított irodalomé. Simon értékelése egyszerre alapos és mértéktartó. Ugyanakkor, a mögöttes információk halmazában megnyilvánuló tárgyi tudása révén fokozott érdeklődést képes kelteni az idézett (érdekes és/vagy fontos) részletek teljessége, valamint az alkotóik további munkái iránt. Ráadásul majdnem annyira tévedhetetlen ítész az irodalomban, akár a jazzben.
További információkat a Fesztivál honlapján és a Facebook oldalán találhattok. A programokból ITT, a dedikálásokból pedig ITT szemezgethettek. Hosszú, vágyódással teli évek után idén végre én is kilátogatok a Fesztiválra. Készítettem is egy listát a könyvekről, melyeket nagyon szeretnék a rendezvényen beszerezni. Íme: (kattintsatok a képekre! )
Könyvfesztivál Budapest 2009 Relatif
Pastyik László bemutatja a Veremidők című kötetet. Az e korszakot eddig nem igen érintő s így igen érdekes újdonságokat feltáró könyvet Pastyik László mgr. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 2019. - Könyvajánló - edeskiskonyvkritikak.hu. irodalomtörténész ismertette. Miután maga is a Délvidéken a vajdasági Topolyán és Újvidéken él s tanított korábban az ottani egyetemen is, így igen gazdag tapasztalatokkal rendelkezve tudta laudálni a kötet értékeit. Rámutatott azokra társadalmi hatásokra amelyek a mai napig is mozgatják s irányítják a kisebbségi sorban élő délvidéki magyarságot. Mák Ferenc a kötetről beszél Ezt követően maga Mák Ferenc beszélt azokról a hosszú évekről, amely alatt ez közel 650 oldalnyi a délvidéki magyarság sokszor igen keserű sorát dokumentáló kötet anyagai összegyűltek. Tanulmányában őszintén vallott arról is, hogy igyekezett a királyi Jugoszláviában élt magyarok legjelentősebb sorskérdéseit megfogalmazni és világ társadalmi és tudományos ítészei elé tárni.
Április 25-én nyitja kapuit a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A Könyvfesztivál egy 1994 óta évente megrendezett kulturális rendezvény; a magyar nyelvű könyvkiadás és könyvpiac egyik legfontosabb szakmai fóruma. Esemény Menedzser - 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2019. április 25–28.. Ebben az évben 24 ország képviselteti magát, a három és fél nap alatt közel 850 vendég – művészek, írók, tudósok – részvételével. 145 kiállító várja a közönséget színes könyvkínálattal, valamint író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal – összesen csaknem 400 eseménnyel – a Millenárison. Az eseményre rendszeresen külföldi vendégeket is hívnak, a magyar szerzők mellett. A Budapest-nagydíjat az évenként megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében a világ legrangosabb írói, költői közül kikerülő díszvendég veheti át. Az idei díszvendég-író a napjaink északi irodalmának nemzetközileg elismert norvég alkotója, Karl Ove Knausgård. A rendezvényen a irodalmi estek, könyvbemutatók, konferenciák, szakmai viták mellett a látogatóknak lehetőségük van a külföldi és hazai írókkal való személyes találkozásra, illetve a gyermekek számára játszóház, meseprogramok, játékok, kreatív foglalkoztatás, felolvasás, bábelőadás, gyermekversek és zenei programok is elérhetőek.