A Naplemente Ragyogása / Kiss Manyi | Magyar Interaktív Televízió
Japán egzotikus, gyönyörű tájaira kalauzolja el a nézőt Kavasze Naomi (Naomi Kawase) új filmje, A naplemente ragyogása. A felemelő és megindító történet a szerelemről és elfogadásról a cannes-i filmfesztivál több ezres közönségét is könnyekig meghatotta. A film a veszteség utáni újrakezdés, az empátia és a vigasz témáját dolgozza fel. Az érzékeny, gyengéd és lenyűgöző képi világú alkotásairól ismert japán rendezőnőnek ez volt az ötödik filmje, amit a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában vetítettek. A naplemente ragyogását megelőző alkotása, a magyar nézők körében is hatalmas sikert aratott A remény receptje szintén a veszteségről, majd az azt követő megújulásról és a boldogság egyszerű dolgokban való megtalálásáról mesélt. Lebilincselő történet Miszako látássérültek számára ír audionarrációt filmekhez, hogy ők is megélhessék a mozi élményét. Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online. Egy vetítésen megismerkedik Nakamorival, a világhírű fényképésszel, aki vak és gyengénlátó társaival együtt elemzi Miszako szövegét. A tesztalanyok egy része túl részletesnek, mások túl szűkszavúnak tartják az írást, a keserű Nakamori azonban nyersen fejezi ki rosszallását, szerinte egyszerűen rossz az anyag.
- A naplemente ragyogása (2017) | Mozipremierek.hu
- Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online
- A naplemente ragyogása – Budapesti Távmozi
- Kiss Manyi Betegsége
- Szívszorító! A kórházban mondta ki az igent a rákos magyar színésznő - Blikk Rúzs
A Naplemente Ragyogása (2017) | Mozipremierek.Hu
És pláne, ha a kettő együtt egyszerű, de így is nagyon kifejező szimbólumrendszert hoz létre. A naplemente ragyogása. Mert tulajdonképpen ennyiben – hogy egy ember csakis a saját szavaival teszi láthatóvá a világot azoknak, akik számára ez a világ rejtve marad – máris ott van egy csomó gondolat. Például, hogy hányféleképpen lehet befogadni, értelmezni ugyanazt; hogy át lehet-e tökéletesen adni azt, amit közölni szeretnénk, és amit így száz százalékosan csak mi magunk értünk, vagy hogy micsoda hatalom, ha erre lehetőséget kapunk – utóbbi kettő ráadásul a filmkészítés alapjairól is elgondolkodtat. 9 Galéria: A naplemente ragyogása A magyar mozikba legutóbb bájos, sütisütős filmjével eljutó Naomi Kavasze Cannes-ban díjnyertes, új filmje ugyanakkor elég hamar elengedi ezt a kérdésfelvetést és ezt a formai különlegességet, hogy lecserélje egy sokkal kevésbé eredeti és érdekfeszítő, bár szép melodrámára egy lassan és nehezen ébredező szerelemről, amely a főszereplőnő és egy olyan látássérült fotós között szövődik, aki folyamatosan kritizálja a nő audionarrációit.
Mindeközben Miszakót nem hagyja nyugodni a munkafilm, találkozót kér a rendezőtől, hátha sikerül megtudnia tőle, hogyan kell értelmezni a filmjét, hogy minél hűségesebben tolmácsolhassa azt a nem látók számára. A rendező csupán annyit kér tőle, hogy egyszerűen írja le, amit lát: a cselekményt, a helyszínt, a szereplőket, de hagyjon teret a közönség képzelőerejének is. Igyekezzen elkerülni, hogy rájuk erőltesse saját szubjektív olvasatát. Amikor a film a filmben veszteséget átélt főszereplője belenéz a naplementébe, az Miszako számára azt jelenti, hogy remény tölti el. Miszakónak (és talán a rendezőnek is) ez a szelíd optimizmusa áll szemben Nakamori (és a film a filmben rendezőjének) keserűségével és dühével. A naplemente ragyogása a világosság, a fény meglátásának lehetőségéről, felelősségéről, képességéről és reménységéről szól, és olyan metaforákkal dolgozik, amelyek a keresztyén gondolkodásnak is részei lehetnek. Talán a hegy kontúrjai mögött lenyugvó nap ismételt látványa, vagy a veszteség és remény kérdéseivel történő szembesülés az oka, hogy miközben a stáblista pergett a szemem előtt, a zsoltáros kérdése tért újból és újból vissza: "Tekintetem a hegyekre emelem: honnan jön az én segítségem? A naplemente ragyogása (2017) | Mozipremierek.hu. "
Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online
Miszako bátran visszavág: lehet, hogy az ön képzeletével van probléma? - kérdezi. A naplemente ragyogása – Budapesti Távmozi. Így kezdődik különös kapcsolatuk, melynek rögtön az elején felmerül a kérdés: megtalálhatja-e egymáshoz az utat a fiatal nő, aki szinte még el sem kezdte élni az életét, de máris rengeteg veszteség érte, és a középkorú férfi, aki a hanyatló látásával együtt szinte mindent elveszít? A két ember között a kezdeti ellenségesség ellenére különös, egyre erősödő kapcsolat kezd kialakulni, de mindketten túlságosan sebzettek ahhoz, hogy azonnal bízni tudjanak a másikban. Nakamori még nem vakult meg teljesen: lassanként veszíti el a látását, így minden nappal kétségbeesettebben keresi az élethez való ragaszkodás okát. A fiatal kora ellenére sok fájdalmas emléket hordozó Miszako pedig Nakamori fotóinak segítségével úgy érzi, a saját múltjába repül vissza. A filmben intarziaként tűnik fel egy másik film is - ehhez a nagy japán klasszikusokat idéző műhöz írja meg a gyengénlátók számára felolvasandó szöveget Miszako -, mely szintén a férfi-női kapcsolat végzetes kettősségét mutatja meg a maga szimbolikus drámájában.
A nő és a férfi közti kapocs egy film, mégpedig az, amihez Miszako épp a narrációt írja. A látássérültek kis csoportja előtt tartott próbavetítések célja, hogy a "nézők" (hallgatók) visszajelzései alapján Miszako még jobbá tegye a szöveget, mielőtt az az igazi közönség (hallgatóság) elé kerülne. Egyszer-egyszer egészen furcsának tűnik a munkafolyamat, –ilyenkor azt érezhetjük, hogy ez már az a fajta maximalizmus, ami csak a japán kultúrában magától értetődő. Viszont a megfelelő kifejezések megtalálását érintő szőrszálhasogatásnak dramaturgiai szerepe van: ezek az értelmezések vezetik Miszakót egyre inkább a fotóművész felé. Ahogy kezdi megismerni a férfi történetét, múltját, képeit, úgy formálódik előtte és a nézők előtt a korábban ismeretlen kapocs kettejük élete között. A film végére aztán egy pontba sűrűsödik minden történetszál. Naomi Kawase olyan kifinomult érzékkel szövi ezeket a szálakat, hogy végül a film lezárásakor úgy érezzük: bár az élet furcsa véletlenek szövedéke, mégis lehetetlen lett volna, hogy másként végződjön ez a történet.
A Naplemente Ragyogása – Budapesti Távmozi
A legélesebb kritikát Nakamori (Masatoshi Nagase), a híres fotográfus fogalmazza meg, akit nem sok választ el attól, hogy teljesen elveszítse látását, és aki kétségbeesetten ragaszkodik a látók életének számára megmaradt töredékeihez. Állandóan magánál hordozza fényképezőgépét, hatalmas nagyítóállvány segítségével igyekszik munkáját elvégezni. Miszako munkájával szembeni kritikája mögött keserűsége áll. A film egyik szála kettejük kapcsolata. Nem lepődünk meg a filmben elénk táruló érzékeny, gyengéd és lenyűgöző képi világ láttán, ha már láttunk a rendezőnő korábbi filmjei közül néhányat (például Siratóerdő, Víztükör, A remény receptje). A nagyváros lüktetését ellensúlyozzák Miszako édesanyjánál tett látogatásai az egyik vidéki kisfaluban. Édesanyja egészségi állapota egyre romlik, miközben arról is tudomást szerzünk, hogy édesapja eltűnt (ezt a japán társadalmi jelenséget mutatja be Shohei Imamura Egy ember eltűnik című, 1967-es dokumentumfilmje). Apja csupán a tárcáját hagyta hátra, amelyből egy fénykép kerül elő, amely ugyanazon a helyszínen készült, mint Nakamori egyik híres fényképe egy naplementéről.
Miszako látássérülteknek ír audionarrációt filmekhez. Egy vetítés alkalmával megismerkedik Nakamorival, a romló látású, világhírű fényképésszel. A film IMDB felhasználók szerinti értékelése Hikari / Radiance japán, francia film ( 2017) romantikus, dráma Miszako látássérültek számára ír audionarrációt filmekhez, hogy ők is megélhessék a mozi élményét. Egy vetítésen megismerkedik Nakamorival, a világhírű fényképésszel, aki lassanként veszíti el a látását. Nakamori fotóinak segítségével Miszako úgy érzi, a saját múltjába repül vissza. Naomi Kawase, A remény receptje rendezőjének új filmje, a 2017-es Cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, ahol elnyerte az Ökumenikus Zsűri díját. Szereplők: Ayame Misaki, Masatoshi Nagase, Tatsuya Fuji, Kazuko Shirakawa, Misuzu Kanno, Chihiro Ohtsuka, Noémie Nakai Rendező: Naomi Kawase Forgatókönyv: Naomi Kawase Vágó: Tina Baz Zene: Ibrahim Maalouf Producer: Naoya Kinoshita, Masa Sawada, Yumiko Takebe Stúdió: Comme des Cinémas, Kino Films, Kumie Forgalmazó: Cirko Film Hossz: 101 perc Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
színész 1969 - Sziget a szárazföldön színész 1968 - Valaki csenget Vilma néni 1968 - Bözsi és a többiek sorozat színész 1968 - Irány Mexikó! színész 1967 - Az OP-ART kalap színész 1967 - Fiúk a térről Gizi néni 1967 - Mocorgó Klein néni 1967 - A múmia közbeszól színész 1967 - Tüskevár Náncsi nagynéni 1967 - Tanulmány a nőkről színész Kiss Manyi összes filmje (az 1967 előttiek is) 1954-ben került a Madách Színház társulatához, egyik legnagyobb sikerét a Kurázsi mamá val érte el. 1971-ben hunyt el 60 éves korában. Díjai: Jászai Mari-díj (1954) Kossuth-díj (1957) Érdemes művész (1962) Kiváló művész (1964) SZOT-díj (1970) 2001 Kiss Manyi 10 szereplő (magyar portréfilm, 30 perc, 2001) 1998 1992 1991 Manyika (magyar dokumentumfilm, 56 perc, 1991) 1990 Kedvenceink karácsonya 5. Szívszorító! A kórházban mondta ki az igent a rákos magyar színésznő - Blikk Rúzs. 5 (magyar szórakoztató műsor, 56 perc, 1990) 1972 Színes fénykép 6. 0 (magyar portréfilm, 63 perc, 1972) 1971 Hahó, Öcsi! 8. 8 (magyar ifjúsági film, 81 perc, 1971) A fekete város (magyar tévéfilmsorozat, 100 perc, 1971) 1970 Csak egy telefon 7.
Kiss Manyi Betegsége
Koncz Gábor a Hahó, öcsiben játszott együtt Kiss Manyival, akit ő is úgy jellemzett, hogy minden szerepet el tudott játszani. – Manyika egy tünemény volt, emlékszem, forgatás közben mindig kötött. Sálat, pulóvert, bármit. Egy igazi jelenség volt, amit nehéz megfogalmazni, jó lenne, ha lenne erre a jelenségre egy olyan szó, hogy Manyika. Kiss Manyi Betegsége. Játékos és szórakoztató volt, fiatalkorában pedig olyan gyönyörű, hogy emlékszem, édesanyám bátyja mesélte, mindig elment megnézni a színpadon, annyira tetszett neki – mondta a Blikknek Koncz Gábor, aki egy vicces történetet is felidézett Kiss Manyival kapcsolatban. – Egy rádióinterjúban arról kérdezte a riporter Gábor Miklóst és Kiss Manyit, hogy hogyan készülnek egy-egy szerepre. Gábor Miklós elmondta, hogy rengeteget kutat a szerep után, életutakat, könyveket böngész, hogy a lehető legjobban hozza. Manyika csak annyit mondott: "Hát, gyerekem, én megkapom a szövegkönyvet, megtanulom a szövegemet, aztán eljátszom " – mesélte Koncz. (Következik: Somlay Artúr) Ez is érdekelheti: Négyszer nősült Bessenyei Ferenc Kiss Manyi színész őrültek háza Bolond legenda
Szívszorító! A Kórházban Mondta Ki Az Igent A Rákos Magyar Színésznő - Blikk Rúzs
20:30, szombat (jún. 27. ) 01:45 A csodacsatár (magyar vígjáték, 90 perc, 1956) 1955 Körhinta (magyar romantikus dráma, 90 perc, 1955) 1954 Fel a fejjel (magyar vígjáték, 95 perc, 1954) 2x2 néha 5 (magyar romantikus vígjáték, 89 perc, 1954) 1953 Péntek 13 8. 1 (magyar vígjáték, 28 perc, 1953) Kiskrajcár 8. 3 (magyar vígjáték, 95 perc, 1953) 1951 Vihar 7. 1911. március 12. (Magyarlóna) – 1971. március 29. (Budapest) Képek 3 Kedvencelte 5 Szűrés Szerepei 65 Köstler Matild Hi, Junior! színész, szereplő, közreműködő Született: 1911. március 12. (Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarlóna) Meghalt: 1971. március 24. (Magyarország, Budapest) Kiss Margit néven született Magyarlónán. 1926-ban Kolozsvárott kezdett játszani, 1928 és 1932 között előbb Miskolcon, majd Szegeden lépett fel. 1931-től olasz artista férjével külföldi cirkuszok műsorában szerepelt. Kezdetben nem kapott szerződést Budapesten, így csak szerepekre szerződött. 1935-ben a Royal Színházban egy "beugrással" alapozta meg fővárosi hírnevét.
Sikerre vitte Brecht Kurázsi mamájának címszerepét, Vinczénét játszotta Sarkadi Imre Oszlopos Simeonjában, özvegy Mák Lajosnét Fejes Endre Vonó Ignácában. Utolsó nagy szerepe Németh László Bodnárnéja volt. A legzajosabb vígjátéki sikerét a Kaviár és lencse című komédiában Matildaként, a színházi vécés néniként aratta. 1936-tól filmezett, egy híján száz filmet forgattak vele. A legemlékezetesebbek közé tartozik a A Noszty fiú esete Tóth Marival ( 1938. ), Katyi ( 1941.. ) Behajtani tilos! ( 1942. ) Lúdas Matyi ( 1954. ), a Körhinta ( 1955. ), A csodacsatár ( 1956. ), a Mici néni két élete ( 1962. ) c. film főszerepének ironikus önarckép-jellege félreismerhetetlen. Butaságom története ( 1965. ) Iszony ( 1965). Pályafutásának négy és fél évtizede alatt mindig dolgozott, napjait a színház, a rádió, a filmgyár és később a televízió között osztotta meg. Felkérést sohasem utasított vissza, szerepet nem mondott le, a legfárasztóbb forgatásokat és próbákat is szó nélkül vállalta. Minden szerepében kiválót, emlékezeteset alakított, még akkor is, ha nem szerette azt (ilyen volt az öreg vajákos asszony Lorca Yerma című drámájában).