Szent György Napja Az
Szent György napja – április 24. Szent György a keresztény valláskör egyik kiemelkedő alakja, a nevéhez kapcsolódó napot a népi hagyomány is jeles ünnepként tarja számon. Ehhez a naphoz köthető a nyájak és a pásztorok ünnepe, a régi időkben a pásztorok és béresek elszegődésének idejét jelentette, valamint számos szokás és hiedelem alakult ki az ünnep köré fonódva. Az igazi tavasz kezdetét is jelöli, mivel téli szállásaikról ezen a napon hajtották ki az állatokat a legelőre, és vetették el az asszonyok a kukoricát, babot és az uborkát. (Forrás:) Számos időjósló megfigyelést is társítanak ehhez a naphoz: Ha Szent György napja előtt az ég dörren, bő termés lesz abban az évben. György nap előtt, ha nem esik, György nap után sokat esik. A Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez. Ha Szent György napján esik az eső, még a kősziklán is fű nő. Ha megszólal a pacsirta, jó termést ígér. Ha György napon harmat van, nem kell zab, lesz széna bőven. (Forrás: Lukács J-Ferencz É. – Kerek egy esztendő c. könyve) Amint már említettük, Szent György napja a pásztorok és az állattenyésztők számára is fontos volt, hiszen ezzel a nappal kezdetét vette a legeltetés időszaka.
Szent György Napja Es
Szent György napja: ápr. 24. -e. E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek ( → hiedelem) és a → népszokás ok azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban → zöld ág gal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja (pl. egy Zala megyei adat szerint: "Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél"). A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító ( → rontás elhárítása) magyarázatot is kapott.
Ezután a hagyománynak megfelelően az esemény népünnepéllyé formálódott, ahol az idősebbek zene, finom italok, és a Natúrpark legfinomabb ételei mellett mesélhettek a fiatalabbaknak az előző évek kihajtásairól. Természetesen az éjszaka során a hatalmas tüzet is meggyújtottuk, hogy messziről látni lehessen, a Pro Vértesnél a Szent György napi gulyakihajtás még mindig virágát éli. Amíg pedig a legkisebbekben megvan az élmény, az állatok és a hagyományaink szeretete, addig ez a szép ünnepnap nem veszik a feledés homályába. Május 5-től nemcsak a marhák, hanem a bivalyok is elfoglalhatták legelőhelyüket, május 6-án pedig már a Szent István Egyetem agrármérnök hallgatói veszik szemügyre őket a terepgyakorlatuk keretében. A képeket Némedi István készítette.