Behajthatatlan Követelés Könyvelése
Mentés A mérlegben a követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg, vagy egyéb módon (beszámítással, eszközátadással, váltóval) nem rendezték, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
Mit Kell Tudj A Behajthatatlan Követelésekről?
Az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímén önellenőrzéssel történhet. Az önellenőrzés bevallásával egyidejűleg nyilatkozatot kell benyújtani a NAV felé: • behajthatatlan követelés elszámolásának oka, érintett számla sorszáma, az adóalap-csökkentés összege • a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő neve, adószáma • áfatörvény 77. § (7) bekezdés i) pontban foglalt feltétel teljesülése (ellenérték más módon nem térült, térül meg). Ha az adóalap behajthatatlan követelés jogcímén történő csökkentését követően az ellenérték részben vagy egészben megtérül, → akkor önellenőrzés útján kell a korrekciót elvégezni! Vevő kötelezettsége – értesítés alapján a levont áfa korrekciója (áfatörvény 153/D. §, 153/C. § Módtv. 1. 29. §) Hatálybalépés: 2020. január 1. Átmeneti szabály van: 2020. előtti, de 2015. december 31. napját követően teljesített ügyletekre is alkalmazható A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
A Behajthatatlan Követelés Kivezetése
A jogosult által kapott behajthatatlansági igazolással csökkenthető a társasági adó alapja, de miután követelését a bejelentésre nyitva álló határidőn belül nem jelentette be a felszámolásba, az adóssal szembeni követelése megszűnt, vagyis azt már semmilyen formában nem tarthatja nyilván a könyveiben. Ezzel szemben a már nyilvántartásba vett hitelező választhat, hogy a nyilatkozat kiadása iránti kérelemmel együtt visszavonja-e hitelezői igényét vagy sem. Amennyiben a hitelező visszavonja hitelezői igényét, úgy kell tekinteni, mintha azt elő sem terjesztette volna, vagyis követelése az adóssal szemben megszűnik. Egy kúriai döntés arra az álláspontra helyezkedett, miszerint az a körülmény, hogy az igazoltan behajthatatlan követelést a számviteli törvény szerint hitelezési veszteségként le kell írni, csupán azt jelenti, hogy a hitelező vagyonaként azt nem lehet a mérlegben kimutatni, azonban – amennyiben a hitelező nem vonja vissza hitelezői igényét – nem jelenti azt, hogy a hitelező az adóssal szemben fennálló polgári jogi igényét elengedte volna, ezért az ilyen követelést a mérlegen kívüli tételek között kell kimutatni.
Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Petrik Tamás | 2019. 10. 03 | Követeléskezelés Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a "levegőben lógva várja", hogy elévüljön. Mikor behajthatatlan egy követelés? A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja. Eszerint a követelés – többek között – abban az esetben minősül behajthatatlannak, amennyiben a követelésre vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi; a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás alapján nincs fedezet; a követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni, ugyanis az érvényesítéssel kapcsolatos eljárás költségei nem állnak arányban a várhatóan behajtott összeggel; az adós nem lelhető fel és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel.