Székely Szabadság Napja – Ha Egy Közösség Élni Akar, Megszervezi Önmagát - Helló Magyar
A székely szabadság napja a székelység összetartozásának napja. A Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján évente március 10-én megtartott emléknap az 1854. március 10-i eseményeknek állít emléket. Ekkor végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat, a Makk-féle összeesküvés tagjait, Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost. A székely vértanúk az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját kívánták újra fellobbantani, életüket adva a nemzeti önrendelkezésért. Ezen a napon az erdélyi magyar szervezetek Marosvásárhelyen megemlékező felvonulást tartanak. Szolidaritási megmozdulást szerveznek több magyarországi városban ezzel egy időben.
- Sepsiszentgyörgyiek: székely szabadság napja : Civilek
- Székely szabadság napja: bizonytalankodik az RMDSZ
- Székely szabadság napja – az önrendelkezés jogos igényének a napja | Felvidék.ma
Sepsiszentgyörgyiek: Székely Szabadság Napja : Civilek
A román kormány és a székely nép legitim képviselői közötti párbeszéd elkezdését követelték petíciójukban pénteken a székely szabadság napján Marosvásárhelyen összegyűlt tüntetők. Fotó: Erdei Edit-Zsuzsánna A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót a székely vértanúk emlékműve mellett felállított pódiumon olvasta fel Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, és "Autonómiát! " felkiáltással fogadta el az összegyűlt tömeg. Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját. "Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek" – állapították meg. Aggasztónak vélték, hogy Székelyföld a belső leszakadás pályájára került abban a fejlesztési régióban, amelyhez jelenleg tartozik. Azt is aggasztónak találták, hogy az autonómia ügyében évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösséget ért megaláztatások, a közösségi szimbólumok és intézmények elleni támadások.
Székely Szabadság Napja: Bizonytalankodik Az Rmdsz
Marosvásárhelyen a fiatalabb korosztályt is be vonják a Székelyföld autonómiájáért folytatott közdelembe. Békés és alkotmányos keretek között szervezik meg idén is a Székely Szabadság Napját – mutattak rá a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletükön. 2017-03-02 18:01 A marosvásárhelyi megmozdulás kék és arany színekből megrajzolt plakátján egy székely zászlót tartó iskoláskorú gyermek arca látható: a rendezvény idei arculata is azt jelzi, hogy az SZNT mindenképpen nyitni akar a fiatalok felé – hangsúlyozta Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. A székelyföldi autonómiatörekvések megjelenítését célzó hagyományos március 10-i megmozdulás szervezői elmondták: felvették a kapcsolatot a csendőrséggel, hogy a karhatalom – törvényes kötelezettségének eleget téve – biztosítsa az idei rendezvényt. Emlékeztettek: a csendőrség a korábbi években is megtette ezt, tavaly viszont – bár nem volt rendbontás – megbírságolta a megmozdulás mintegy száz szervezőjét és résztvevőjét "nem engedélyezett rendezvény szervezése, az ezen való részvétel és csendháborítás" miatt.
Székely Szabadság Napja – Az Önrendelkezés Jogos Igényének A Napja | Felvidék.Ma
Felidézte: az SZNT akkor fogalmazta meg a jelmondatát, hogy "Székelyföldért megmozgatjuk Európát! ", és indította el a nemzeti régiók polgári kezdeményezését. Úgy vélte: a kezdeményezés máris sikeres, hiszen 1, 4 millió európai polgár támogatta aláírásával, és tíz tagállamban sikerült a küszöbértéknél több aláírást összegyűjteni. ( A legfrissebb hírek itt) Az SZNT elnöke hozzátette: a célt több, ország nélküli nemzet is magáénak érezte, és immár az is elmondható, hogy "Katalóniáért megmozgatjuk Európát, vagy Baszkföldért megmozgatjuk Európát". Kijelentette: a kezdeményezés mögött erő van, és ezt az erőt ott kell felmutatni, ahonnan a kezdeményezés elindult: Székelyföldön. A sepsiszentgyörgyi megemlékezésen a történelmi magyar egyházak helyi képviselői is szót kaptak. Kovács István unitárius lelkész kijelentette: a jégpáncél hatalma csak időleges, a hó alatt már sarjadnak a hóvirágok. Marosvásárhelyen szabadtéri fotókiállítással idézték azokat a megemlékezéseket – és a Székelyföld területi autonómiáját követelő rendezvényeket –, amelyeket az elmúlt években március tizedikén tartottak a városban.
E siker ugyan most kis lépés az európai problémák palettáján, de óriási lépés a nemzeti kisebbségek életében és valamennyi európai őshonos közösség szülőföldön boldogulásáért folytatott küzdelmében. " A magyarság számára március nemcsak a tavasz, hanem a szabadság hónapja is, azon igazak és bátrak hónapja, akiknek a nemzeti szuverenitás korparancs, mindenkor – hangsúlyozzák a közleményben. (Felvidééáért Felelős Államtitkári Kabinet)
Mert ez az ország az övék volt, nem a jöttmenteké. Tavasszal korán sötétedik a hegyek között, és a nap már percek óta eltűnt egy havas mögött, amikor megindították a támadást. Nem vették körbe teljesen a máglyát, hogy legyen menekülési út. Majd amikor a kölykök rémülten eltakarodnak, videóra veszik, ahogy a két zászlót rádobják a tűzre. El fognak hamvadni, mint a kis mitugrászok reménye. Aztán belevizelnek a tüzükbe, és majd valahogy ki is oltják a máglyát. A comandant, a parancsnok nem tudta, ezt hogy fogják csinálni, mert a fa, amit bőségesen meglocsoltak petróleummal, már hatalmas lángon égett. Beragyogta az egész tisztást. Hörgő ordítással támadtak. A kölyköknek, akkor még úgy látta, esélye sincs. A comandant megigézve nézte, ahogy a tagbaszakadt külföldi előreront. Egy fiút, aki elébe került, úgy rúgott hasba, hogy szó szerint elszállt. Irigykedett az elszabadult pokoli erő felett. Aztán maga is ütött egy párat a husánggal. Vigyázott, amennyire lehetett, hogy csontot, koponyát ne törjön.