Mária Valéria Híd | Esztergom
A Mária Valéria híd a szlovákiai Párkány és az esztergomi Prímás-sziget között épült meg a Duna folyó felett. Az avató ünnepséget 1895. szeptember 28-án tartották. Újjáépítéséig Csonkahídként nevezték, mert az első és második világháború robbantások miatt megsérült. A forgalom előtt 2001. október 11-én nyitották meg.
Mária Valéria Hide
Ha hamarább készülne el, az még jobb lenne" – fogalmazott Toroczkai Zsolt, az ITM főosztályvezetője. A kiállítás és az ünnepség résztvevői a megnyitó után az esztergomi hídfőnél található volt vámházhoz sétáltak, melynek falán Dobosi Tivadar mérnök emléktábláját avatták fel. Dobosi Tivadar nagy tekintélyű, országos hírű műszaki szakember volt, a tatabányai közúti igazgatóság vezetőjeként részt vett a Mária Valéria híd felújításában, de köze volt a komáromi Erzsébet híd felújításához is. A mostani évfordulót sajnos már nem élhette meg, 2020-ban hunyt el. Emléktáblájánál pénteken Molnár László Aurél, barátja és kollégája méltatta Dobosi Tivadar munkásságát és életművét, hangsúlyozva, hogy a bácskai születésű szakember Esztergomban is a kezdetektől harcolt a Mária Valéria híd újjáépítéséért, mert meggyőződése volt, hogy a magyarok és szlovákok jövője közös, a békés együttélést és a kapcsolatokat fejleszteni kell. "Rendkívül tájékozott, olvasott, művelt ember volt, közvetlen személyiség, az útkaparótól a miniszterig mindenkit a közös ügy szolgálatába tudott állítani.
A 490 méter hosszú, öt nyílású hídon a pálya 6, 5 méter, a járdák másfél méter szélesek voltak. A költségek 1, 36 millió koronát tettek ki, a munkálatokkal másfél év alatt végeztek. A hidat I. Ferenc József lányáról, Mária Valéria főhercegnőről nevezték el és Vaszary Kolos bíboros hercegprímás avatta fel 1895. szeptember 28-án, A bíboros sokat tett a híd megépüléséért, és a korabeli újságok beszámoltak arról, milyen éljenzés közepette került sor az átadásra. Az első napon vám fizetése nélkül lehetett igénybe venni a hidat. Kétszer is felrobbantották Az 1919-es robbanást egyes források szerint véletlen baleset okozta, de a legvalószínűbb, hogy csehszlovákiai légionáriusok robbantották fel, máig sem tudni azonban, hogy a hídőrség óvatlanul kezelte-e a tölteteket, vagy a magyar Vörös Hadsereg hadműveletei miatt, Párkány védelmében szándékosan robbantott. A roncsokat 1921-ben emelték ki a mederből, ezután évekig csak gyalog lehetett átkelni. Helyreállítása után 1927-ben indult meg rajta a forgalom.