Menni Vagy Maradni? - Megkezdődtek Göncz Árpád: Mérleg Című Darabjának Próbái | Cseppek.Hu
Csokonai Vitéz Mihály A napnak hanyatlik tűndöklő hintaja, Nyitva várja a szép enyészet ajtaja. Haldokló súgári halavánnyá lésznek, Pirúlt horizonunk alatt elenyésznek. Az aranyos felhők tetején lefestve Mosolyog a híves szárnyon járó estve; Melynek új balzsammal bíztató harmatja Cseppecskéit a nyílt rózsákba hullatja. A madarkák meghűlt fészkeknek szélein Szunnyadnak búcsúzó nótájok rendjein. Csokonai az esteve janson. A kis filemile míg magát kisírta, Szomorún hangicsált fészkén a pacsirta. A vadak, farkasok űlnek szenderedve, Barlangjában belől bömböl a mord medve. - Ah, ti csendes szellők fúvallati, jertek, Jertek füleimbe, ti édes koncertek; Mártsátok örömbe szomorú lelkemet; A ti nyájasságtok minden bút eltemet. Lengjetek, óh kellő zefirek, lengjetek, Lankadt kebelembe életet öntsetek! Mit érzek?... míg szólok, egy kis nyájas szellet Rám gyengén mennyei illatot lehellett. Suhogó szárnyával a fák árnyékinál Egy fűszerszámozott theátromot csinál, Melybe a gráciák örömmel repűlnek, A gyönyörűségnek lágy karjain űlnek; Hol a csendes berek barna rajzolatja Magát a hold rezgő fényénél ingatja.
Csokonai Az Esteve Janson
Letölthető irodalom műelemzések: Debrecen cinema city moziműsor veszprem Burak özçivit és neslihan atagül kapcsolata
Csokonai Az Estve Elemzés
Ide, ebbe az ideavilágba menekül a költő, vigasztalásért, lelki enyhülésért, bánatot oldó élményekért. A fájdalom, a szomorúság, az igaztalan megbántottság csupán az ember osztályrésze, ilyen érzelmek ismeretlenek a természeti környezetben. A zsibbasztó emberi görcsök csak a természet "kies szállásain" engedhetnek fel. Kiszakad a költőből az áttételezés nélküli, közvetlen panasz: "e világba semmi részem nincsen". Csokonai az estve elemzés. A szépséget elpusztította a durvaság, a közönségesség, a harmóniából diszharmónia lett. A további eszmefuttatásban a közismert rousseau-i gondolat jelenik meg: a magántulajdon megjelenése megszüntette az ősi egyenlőtlenséget. A befejezés tulajdonképpen keserű, rezignált sóhaj: az ősi idilli maradványa, a közös kincs csupán a természet még áruba nem bocsátott néhány szépsége: az "arany holdvilág", az "éltető levegő", a "legszebb hangú szimfónia" és az "édes erdei hangzások". Az utolsó sorok ódai pátosza azt hirdeti, hogy a természet szerint minden ember egyenlő. A népiesség is fellelhető Csokonai sokszínű művészetében.
A Nőt a legendás Varga Mária kelti életre a színpadon. A művészek már az első próbán igazán összeszokott páros benyomását keltették; tökéletes átéléssel jelenítették meg a hajdani szerelmeseket, akiket a történelem viharai évtizedekre elsodortak egymástól. "Egy-két bútor, pár kis szobor, néhány nipp lesz csak a színpadon, mintha a nagyszüleink nappalijában lennénk. Az apró porcelánfigurák is segítenek majd életre kelteni a Férfi és a Nő régi történeteit. Nagyon fontos például, milyen sorrendben vannak az asztalon ezek a tárgyak, mert minden csere más-más nézőpontot tükröz" – vélekedett az olvasópróba elején a rendező. A produkció létrejöttét a Göncz Árpád Alapítvány is támogatta. Zsótér Sándor a Mérleg olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Terminal Workhouse) Gerlits Réka, a Terminál Workhouse művészeti vezetője és produkciós vezetője szerint nem is lehetne aktuálisabb ez a téma. Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Bátorság elmenni, vagy inkább maradni az? Ugyanez visszafelé is igaz; gyávaság-e menni vagy maradni?