viktornyul.com

July 17, 2024
Busszal amúgy a tökéletesen hangzó Pokol csárda nevű megállóig kell jegyet váltani Szentendréről ahhoz, hogy a pályát felkutassuk. Innen nézve egész egyben van a félévszázados magány ellenére. A gaztenger végén valahol ott a kapu. Nyáron rosszabb lehet itt körülnézni... A köznyelvben, így a adatbázisában is "Pokol csárda mögötti pálya" néven ismert a stadion, melyet 1904-ben avatott fel a Vác, és egészen 1967-ig használta, amikor átadták a ma is használt Ligeti Stadiont. Az utolsó NB II-es mérkőzést 1961 nyarán rendezték a pályán, utána csak alsóbb osztályú meccseknek adott helyet, sőt, egyes források szerint agárversenyekre is sor került itt. A Régi Vác nevű Facebook-oldalon képeket is látni a stadion fénykoráról, sajnos csak nézők nélkül. Hogy pontosan mikor kezdődött meg a stadion állapotának romlása, azt nem tudom, mindenesetre több évtized elhagyatottság után is ráismerni, ám a természet lényegében visszafoglalta a pályát és a lelátót is. A Pokol-szigeti pálya - Pörge grundol. A két kapu ma is áll, illetve a korlát egyes részei is megmaradtak, valamint a lelátó épülete sem omlott össze, fel is merészkedtem rá.

Pokol Csárda Szentendrei Sziget Youtube

Akár most is lehetne itt meccs, de az előző szezon óta nincs, most is csak gyerekeket láttam rajta. Csodálatos lelátó! A Pokol csárda mögötti pályán kívül csak a másik tahisi grundot néztem meg, bár tervben volt Szigetmonostor is, az erős és kellemetlen szembe szélben inkább csak összeszorított foggal tekertem a sziget déli részén található szentendrei kompig, eszembe sem jutott kitérőt tenni a szigetmonostori pályához, míg Kisoroszi és Pócsmegyer eleve szóba sem jött. Pokol csárda szentendrei sziget youtube. A szigetmonostori pályát remélhetőleg még rendeltetésének megfelelően, egy focimeccsen fogom felkeresni!

Pokol Csárda Szentendrei Sziget Crew

Az eredeti cikk ezen a linken található:

Pokol Csárda Szentendrei Sziget

Kiderül belőle, hogy az Eurovelo 6 nem egy magából folyamatosan kerékpárosokat döntő útvonal, hanem egy kényelmes, látványos, turisztikai elemekkel jól megtűzdelt kerékpárút, és hogy számos helyen például révekkel oldják meg a folyó keresztezését. "Pásztorrév") Keleti oldal: Tahitótfalu – Vác Pócsmegyer - Surány – Felsőgöd Szigetmonostor - Horány – Alsógöd Szigetmonostor - Horány – Dunakeszi Az egyetlen híd, amelyen az év bármely szakában be lehet jutni a sziget területére, a Tildy híd Tahitótfaluban ível át a Szentendrei-Duna felett. 2006 -ban kezdődött az M0-s körgyűrű északi szektorának építése. Fotók. 2008-ban adták át a sziget déli végét átszelő Megyeri híddal együtt. A híd a szigeten csupán áthalad: a főváros ivóvízkészletének igen nagy hányadát biztosító itteni csápos kutak és egyáltalán a szigetcsúcs szinte érintetlen környezetének védelme érdekében Szigetmonostor számára nem épült lehajtó. Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Szentendrei-sziget portál – Linkgyűjtemény A sziget műholdas képe (Google) Szigetmonostor látnivalói: Római katolikus templom Római katolikus plébánia Református templom Vízbefultak kpojafája Római kori őrtorony rom Nepomuki Szent János szobor Az elmúlt évtizedekben jelentős infrastrukturális fejlődés történt Szigetmonostoron.

Pokol Csárda Szentendrei Sziget Festival

Az elnevezés oka, hogy szlovén földművelő telepesek érkeztek a községbe. Ettől kezdve a török időkig a település folyamatosan gyarapodott. 1454-ben a dömösi prépostság szerzett birtokrészt a községben. A község Tótfalu része a török idők alatt ellentétben a Pest megyei településekkel (ideértve Tahit is) szerencsés, a Duna által elzárt fekvése folytán nem szenvedett súlyos károkat, sőt sokan a környező településekről is ide menekültek. MTVA Archívum | Életkép - Szentendrei sziget - Pokol csárda. A többi településhez hasonlóan azonban kettős adózásra kényszerült. A török defterek 1559-ben 26 házat tartanak nyílván, miközben a komáromi kapitányság 12 házat adóztatott. A felszabadító harcok is elkerülték Tótfalut, így az újratelepítések időszakában, a 18. század elején etnikailag homogén maradt s olyan jelentős település volt, mint Cegléd. 1715-ben 45, 1720-ban 41 háztartást vettek nyilvántartásba. Mária Terézia regnálása alatti úrbéri rendezés (1770) 52 24/32 telket tart nyílván. A térség a török hódoltság után a Zichy család tulajdonából az óbudai koronauradalomhoz került, és királyi tulajdon maradt 1848-ig.

Persze önmagában a tudat, hogy az Aranycsapat tagjai is rúgták itt bőrt, ért annyit, hogy felmenjek az omladozó lelátóra, és elképzeljem a csodát. Így néz ki a lelátó a pályáról nézve. Hihetetlen belegondolni abba, hogy az egyszeres magyar bajnok Vác történetének első 63 évében (már amikor volt ténylegesen csapat ebben az időszakban) a szurkolóknak és a játékosoknak is komppal kellett meccsre járniuk. Főleg az ötvenes évek végén és az utolsó másodosztályú szezonban, 1960/61-ben lehetett óriási élmény, amikor tényleg mindenhol rengetegen jártak meccsre. Pokol csárda szentendrei sziget 2022. Itt ezt hajóval tették az emberek, zseniális! Végül, hogy ne csak a múltról legyen szó: a Szentendrei-szigeten jelenleg is működő csapat mindössze egy van, a szigetmonostori Szigetgyöngye SE. Kisorosziban 2004-ben, Pócsmegyeren pedig 2006-ban szűnt meg a helyi csapat, míg Tahitótfalun 2019-ig húzta a Szentendre VSE II-vel összeolvadt helyi klub - remélem van még visszaút ennek az együttesnek, a létesítmény még bőven megfelelő állapotban van, nem indult pusztulásnak, vigyáznak rá.