Hun Völgy Svájcban - Ingatlan Svájcban Eladó, Tudjon Meg Többet
A rendkívül nehezen megközelíthető völgy szinte teljesen elzárja őket a külvilágtól, és évszázadokon át elszigeteltségben élnek. Leszármazottaik azóta is itt élnek, kultúrájuk, népművészetük vagy éppen élettani jellemzőik is a hun felmenőkre utalnak. Legalábbis így gondolta ezt több helyi és magyar kutató, akiknek nézetei elsősorban a kevésbé mérsékelt jobboldali médiumokban kaptak publicitást. Kalandozó hunok leszármazottjait rejti egy svájci völgy. A legismertebb közülük Kiszely István antropológus volt, aki 1996-ban írta meg tanulmányát A svájci "hun völgy" címmel. Kiszely meglehetősen ellentmondásos kutató, 1990-ben ő állította, hogy azonosította Petőfi Sándor csontvázát Szibériában, de a csontvázat más kutatók nőinek vélték. Később a Jobbik által létrehozott Attila Király Népfőiskola vezetője lett, amíg ki nem derült, hogy a szocializmusban 18 éven át jelentett bencés papokról, szerzetesekről vagy éppen saját rokonairól. A svájci hun völgy A svájci hunok völgyéről már a XVII. században is készültek leírások, amelyekről Kiszely is említést tett.
- Svájc | Hun-Völgy Őseink Emlékei A Mai Svájc Területén | 5 Napos Történelmi Buszos Körutazás Svájcban | Utazási Iroda Svájc
- Kalandozó hunok leszármazottjait rejti egy svájci völgy
Svájc | Hun-Völgy Őseink Emlékei A Mai Svájc Területén | 5 Napos Történelmi Buszos Körutazás Svájcban | Utazási Iroda Svájc
Éry Kinga már az 1982-ben megjelent nagy antropológiai összegzésében (Éry K. : Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6-12. századi népességének embertanához, Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16, 1982, letölthető az internetről) felhívta a figyelmet egy igen érdekes összefüggésre az avar kori Ártánd (a mai határátkelőnél) és a svájci Solothurn környékének leletei között, melyek legközelebbi analógiái volgai és ukrajnai szarmata minták voltak (ld. melléklet, Éry i. m. Svájc | Hun-Völgy Őseink Emlékei A Mai Svájc Területén | 5 Napos Történelmi Buszos Körutazás Svájcban | Utazási Iroda Svájc. 43-44. old. ). Ennek nyomán felmerülhet, hogy nemcsak az eddig már többször tárgyalt dél-svájci Wallis kanton sajátosan? magyar? jellegű kultúrával (díszítőmotívumok, rovás- vagy tamgajelek, családnevek stb. ) rendelkező népe kapcsán beszélhetünk keleti, steppei eredetről, hanem a Wallistól északra, a Berni Alpok túlsó felén fekvő Solothurn környéki népességgel kapcsolatban is, illetve meg kell vizsgálni, hogy a solothurni populáció a hunok, avarok vagy a magyar honfoglalás idején átköltözhetett-e a Berni Alpok déli oldalára, az Anniviers-völgybe, avagy fordítva.
Kalandozó Hunok Leszármazottjait Rejti Egy Svájci Völgy
Az anniviers-i hunokkal kapcsolatos történészi vizsgálódások még a 18. században kezdődtek. Egyesek kutatók ma is egyértelműnek tartják e nép hun származását, mások viszont kategorikusan tagadják ezt. Mind a két tábortól idéz, mind a két táborra hivatkozik a kötet. Salamin András elmondta, hogy Svájcban egyébként lenézik ezt a hun eredetű közösséget, amelynek napjainkban sincs jó sajtója. Érdekes, de a szkeptikus történészektől és a lekezelő cikkektől, tudósításoktól sem zavartatva, nagyon sok anniviers-i hun eredetűnek vallja magát. Méghozzá büszkén. És keresi is környezetében az őseire utaló emlékeket. Vajon meglepetésnek számít-e, hogy a hazai hivatalos történelemtudomány mellőzi a témát. Igaz is, ha foglalkozna vele, az újból a hun–magyar kontinuitásra terelné a figyelmet. Igaz, nincs már Szovjetunió, de itt a globalista világbirodalom, tessék azt csodálni, ne a hunokat. Egyébként minél inkább mellőzi a témát az akadémista történettudomány, annál jobbkor jött most Salamin Andrásék feltáró könyve, amelyet a szerzők francia és német nyelven is szeretnének megjelentetni.
Aer falu címere "Ha magyar hangzású nyelvemlékek gyűjthetők ebben a völgyben, mindezek csak azt bizonyítják, hogy a hun és a magyar nép és nyelv azonos gyökerű". "Régen, amikor ruhaanyagaikat maguk állították elő, ruhájuk fekete színű volt, ezért csak fekete juhokat tartottak. Ebben is különböztek szomszédaiktól, mert azok fekete állatot nem tartanak. Sírkeresztjeiken ott van a hatágú csillag, ősi jellegzetes napjelvény, a régi napimádat maradványa. Ugyanezt a csillagot találjuk meg a székely és a magyar, sőt az avar nép házain, kapuin, a bölcsőkön, régi ruhásládáikon, mángorlóikon vagy akár a balatonarácsi temető sírkövein is. (Lásd 4., 5., 6. kép) Nevük felsorolásánál elöl van a vezetéknév, utána a keresztnév, ahogy az a székelyeknél, a magyaroknál, a kínaiaknál és a japánoknál szokásos". A völgyben valamennyi családnak külön jele volt; ezt rajzolták a sírkeresztekre, az erdők fáira, az állatok nyakára. Bernard Savioz lerajzolta, lefényképezte, rendszerezte ezeket az ősi családjeleket: közülük többnek a hangértéke azonos a hun-székely rovásírásból ismert jelekével.