1999 Évi Lxxvi Törvény
(2) A jogosult és a részesedésre jogosult személy között a részesedés tárgyában létrejött szerzdésben nem köthet ki érvényesen a jogosultnak járó jogdíj 50%-át meghaladó részesedés. (3) Az Szjt. 21. Szerzőijog-ellenesség – Wikipédia. § (1) bekezdése szerinti díjazásból való részesedés tárgyában az ilyen díjazásra jogosult szerzket képvisel reprezentatív közös jogkezel szervezetek és a fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón többszörözött mveket kiadókat – e részesedési jog vonatkozásában – képvisel reprezentatív közös jogkezel szervezetek köthetik meg a (2) bekezdés szerinti szerzdést, azzal, hogy a szerzdés hatálybalépésének feltétele valamennyi érintett reprezentatív közös jogkezel szervezet döntéshozó szervének jóváhagyása. Ha az e bekezdés szerinti szerzket és kiadókat ugyanaz a reprezentatív közös jogkezel szervezet képviseli, a részesedés tárgyában a szerzdést az érintett jogosulti csoportok képviseli is megköthetik oly módon, hogy annak jóváhagyásáról a döntéshozó szerv érintett jogosulti csoportokba tartozó tagjai külön-külön szavaznak.
- A szerzői jogról
- 1999. évi LVI. törvény - Adózóna.hu
- SZTNH közlemény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről (RSZ) - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
- Szerzőijog-ellenesség – Wikipédia
A Szerzői Jogról
Mit jelent a szabad felhasználás és mikor lehetséges a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások szabad felhasználása? Magyarországon a szerzői jogok a szerző életében és a halálát követő évtől számított 70 évig részesülnek védelemben, a 70 év elteltével az alkotások már szabadon felhasználhatók. A szerzői jogi szempontból még védett művek szabad felhasználás áról akkor beszélünk, amikor a felhasználó a jogszabály felhatalmazása alapján – és csakis ilyen esetekben!! – a már nyilvánosságra hozott alkotásokat engedély és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. ) általában akkor teszi lehetővé a szabad felhasználást, ha az közérdeket szolgál, vagy valamilyen egyéb fontos cél elérését teszi lehetővé. 1999. évi LVI. törvény - Adózóna.hu. A szabad felhasználásról az Szjt. 33. – 41. és 68-69. §-ai rendelkeznek. "Szjt. § (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. "
1999. Évi Lvi. Törvény - Adózóna.Hu
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé. 45. § (1) A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni. (2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén. SZTNH közlemény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről (RSZ) - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. 46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. (2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
Sztnh Közlemény A Szerzői Jogról Szóló 1999. Évi Lxxvi. Törvény Szerint Nyilvántartásba Vett Közös Jogkezelő Egyesületekről (Rsz) - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
A svéd kalózpárt által létrehozott szerzőijog-ellenes kezdeményezés, a Kopimi logója A szerzőijog-ellenesség (angol eredeti: anti-copyright) az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások oltalmára vonatkozó jogszabályok (összefoglaló néven a szerzői jog) teljes vagy részleges elutasítása. A szerzői jog tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos) tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával ("mű"), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni. A szerzői jogi szabályozás célja (például a Magyarországon hatályos – módosított – 1999. évi LXXVI. törvény [1] bevezetése szerint " meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében ". Ezen érvelés lényege, hogy a szerzői jogi védelem ösztönzi újabb alkotások megszületését azzal, hogy a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.
Szerzőijog-Ellenesség – Wikipédia
(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért. 47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására. (2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja. (3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba. (4) A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára. 48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
A szervezet képviselőjének neve: Sumonyi Papp Zoltán (elnök) A szervezet képviselőjének címe: 1133 Budapest, Pozsonyi utca 50. A szervezet képviselőjének neve: Vaskovics Péter (igazgató) A szervezet képviselőjének címe: 1111 Budapest, Budafoki út 41/B A szervezet honlapja: A szervezet elektronikus levelezési címe: A szervezet pénzforgalmi számlája: 11707024-20422000 A pénzforgalmi szolgáltató neve és székhelye: OTP Bank Nyrt., 1051 Budapest, Nádor utca 16. A közös jogkezelési tevékenység szempontjából jelentős szervezet, amelynek a szervezet a tagja: - 2. A szervezet által végzett, az Szjt. -ben előírt közös jogkezelésbe tartozó szerzői és/vagy szomszédos vagyoni jogok: 2. 03. Fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (reprográfiával) történő többszörözés alapján, a magáncélú másolásra tekintettel fennálló, a művek szerzőit és a kiadókat megillető díjigény (Szjt. 21. §) 3. A szervezet által végzett, a jogosultak elhatározásán alapuló, a 2. pontban fel nem sorolt közös jogkezelésbe tartozó szerzői és/vagy szomszédos jogok az Szjt.