Podmaniczky Vigyázó Kastély
Podmaniczky–Vigyázó-kastély A kastély 1910-ben kialakított udvari homlokzata Ország Magyarország Település Budapest Épült 1760 Stílus barokk Család Podmaniczky család Vigyázó család Jelenlegi funkció rendezvényközpont Tulajdoni helyzet magántulajdon Fenntartó Adonyi Vagyonkezelő és Ingatlanforgalmazó Kft. Elhelyezkedése Podmaniczky–Vigyázó-kastély Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 14′ 52″ Koordináták: é. 19° 14′ 52″ Podmaniczky–Vigyázó-kastély weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Podmaniczky–Vigyázó-kastély témájú médiaállományokat. A Podmaniczky–Vigyázó-kastély 1760 -ban, barokk stílusban épült kastély Budapest XVII. kerületében, Rákoskeresztúron. Története, leírása [ szerkesztés] Az épületegyüttes a nyugat-keleti irányban húzódó Pesti út déli oldalán helyezkedik el. Nőivilág. Rákoskeresztúr - Podmaniczky-Vigyázó kastély. Építtetője báró Bojanovszky Sándor (egyes források szerint: Bujanovszky, németesen: Silvius Alexander Bojanowsky) tábornok volt, Podmaniczky Erzsébet férje. Ők a környékbeli földjeiken az elsők között próbáltak Magyarországon burgonyát termeszteni az 1750-es, 1760-as években.
- Podmaniczky- Vigyázó Kastély Kft. céginfo, cégkivonat - OPTEN
- Nőivilág. Rákoskeresztúr - Podmaniczky-Vigyázó kastély
Podmaniczky- Vigyázó Kastély Kft. Céginfo, Cégkivonat - Opten
Ekkor építtették a kastélyt is, ahol aztán állandó jelleggel éltek. Bojanovszky 1799-es halálával a kastélyt a Podmaniczky család vette birtokba. Podmaniczky János költözött ide és lett kedvenc lakhelye; saját birtokait innét igazgatta. Az 1838-as pesti árvíz idején az áradás elől menekülőknek adott szállást a kastélyában. Podmaniczky egyik lányát, Zsuzsannát 1873-ban vette feleségül gróf Vigyázó Sándor és a kastélyt is ekkortól hívták Podmaniczky-Vigyázó-kastélynak. Udvari homlokzatát 1910 -ben alakították ki neobarokk stílusban. Podmaniczky- Vigyázó Kastély Kft. céginfo, cégkivonat - OPTEN. Vigyázó Sándor végrendeletében minden vagyonát a Magyar Tudományos Akadémia javára hagyta, ami ellen egyetlen fiának, Vigyázó Ferencnek nem volt kifogása apja 1925-ös halálát követően. Ennél fogva mikor Ferenc 1928-ban meghalt, gyermeke nem lévén a kastély az MTA tulajdonába került; a végzést azonban Sándor leánygyermeke és néhány oldalági örökös is megtámadta (lévén a teljes vagyon ezzel együtt közel 20 millió koronára rúghatott), így ténylegesen csak annak lezárulta után lett az Akadémia tulajdona a környező birtokokkal együtt.
Nőivilág. Rákoskeresztúr - Podmaniczky-Vigyázó Kastély
Utóbbiak felparcellázásából született két mai városrész is: Régiakadémiatelep, illetve Akadémiaújtelep. A felújított oldalszárny Az épület a második világháborúban a frontvonalak közelsége miatt előbb a katonák, majd a lakosság fosztogatásának áldozata lett. A háború után a szocialista rendszer a többi kastélyhoz hasonlóan államosította, belső terét durván, az eredeti kialakítást teljesen figyelmen kívül hagyva átalakította és először gimnáziumot, majd pedig nevelőotthont létesítettek benne. A rendszerváltás idején már gazdátlanul állt, 1990 -ben tulajdonos nélkül maradt. A kerületi önkormányzat a helyzetet felismerve sikeresen (és ingyen) megszerezte a kastélyt ám felújítására sem akkor, sem pedig később nem volt pénze. 1996 -ban vandálok betörtek az épületbe és felgyújtották; a tető szinte teljesen leégett; az épület többi részét a tűzoltáskor használt víz tette tönkre. Több évig állt ilyen állapotban, majd 2002 -ben a kerületvezetés eladta egy helyi vállalkozónak 37, 5 millió forintért, [1] akinek cserébe vállalnia kellett annak felújítását.
Igényes belsőépítészeti részletek. Építtette a Podmaniczky-család, több periódusban, a XVIII-XIX. század folyamán. Neobarokk udvari homlokzatát és manzárdtetejét 1906-1911 között kapta. 1996-ban leégett.