Erzsébet Híd Fesztivál Komárom Esztergom
Ezután döntöttünk a Szent István és Lehár Ferenc szobra közti térség mellett. " – mondta Arlett Tamás. A következő években felváltva északon, illetve délen, a két helyi polgármester védnökségével tartanák meg a fesztivált, ezzel is hangsúlyozva: mindkét oldalon egyformán fontos a határokon átnyúló régiók, magyar közösségek közti kapcsolatok erősítése, a közösségfejlesztés támogatása. Az Erzsébet híd Fesztivál példa lehet a szlovák-magyar határ mentén közös fesztiválok rendezésére a kettészakított régiók települései számára. Híárom
- Erzsébet híd fesztivál komárom állás
- Erzsébet híd festival komárom
- Erzsébet híd fesztivál komárom térkép
Erzsébet Híd Fesztivál Komárom Állás
A szervezők minden korosztályt igyekeztek megszólítani, az óvodástól a nyugdíjasig. Bővült a nemzetiségi paletta is, szívesen látták a Čakanka szlovák női dalkört is, melynek tagjai nagyon szép szlovák népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Íme néhány műsor a választékból: Baranta bemutató, Duna Népdalkör, Bravo Band, Klapka György férfi dalkör, Nagy Ildikó A tambura visszatér a Csallóközbe című népzenei összeállítása és még sorolhatnánk. A kulturális fesztiválon a fellépés ingyenes, honoráriumot senki nem kap, erősítette meg hírportálunknak Arlett Tamás. Az Erzsébet híd fesztivál célja a magyar közösségek nemzeti összetartozásának és azonosságtudatának erősítése volt.
Erzsébet Híd Festival Komárom
A magyar kultúra népszerűsítése és a határon átnyúló kapcsolatok erősítése érdekében ismét közös fesztivál rendeznek hétvégén, augusztus 24-25-én (péntek-szombat) Komárom és Révkomárom nagyközönségének. Az Erzsébet híd északi hídfőjénél a két városrész 23 kulturális egyesülete, csoportja és előadója lép fel. A műsorra a műfaji sokszínűség jellemző: rockzene, pop, énekelt vers, nóta, katonadal, sanzon, orientális tánc, blues, népdal, operett és világzene is helyet kapott benne. A szlovák anyanyelvűeket a Čakanka népdalkör képviseli. Az Észak- és Dél-Komárom magyarságának kulturális seregszemléjét jelentő fesztivált az Endresz Csoport Egyesület (Magyarország) és a révkomáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás szervezi (Szlovákia). A rendezvényre a belépés ingyenes. "Szeretnénk erősíteni a határon túli magyar közösségek magyar nemzeti azonosságtudatát, összetartozását, értékőrző és közösségfejlesztő tevékenységét. Ez azonban nem zárja ki a szlovák anyanyelvűek részvételét a rendezvényen, őket a Čakanka népdalkör képviseli"- közölték a rendezők.
Erzsébet Híd Fesztivál Komárom Térkép
Aki ma Komáromba látogat - legyen az a Duna északi vagy déli partján, akár gyalogszerrel is kényelmesen átkelhet a Dunán. Nem volt ez azonban mindig így. 1824-ben a Tudományos Gyűjtemény ben megjelent egy cikk Rév-Komáromnak Esmertetése címmel, amely így számol be a korabeli viszonyokról: Az Új Szőnybe ért útas, Duna nélkül annyiba vehetné, mintha Komáromban volna s mert e' két hely között a' Dunának 300 ölnyi szélessége csak a' köz. De a' Dunával csendes időben is néha még egy órányira fekszik Komárom Uj Szőnytől; nagy szélvészben pedig fél, sőt egész napnyira is néha. Köz példabeszéd itt: a' Duna száz mértföld. Tudni illik: fele Dunán úszó, a'vagy úgy nevezett repülőhíd lévén, vagy késik a' menetellel, vagy épen nem is mehet a5 szelek miatt, megtörténhetvén illyenkor, (már sokszor megtörtént) hogy a' híd kiszakadjon, 's fél mértföldnyire is, míg partra verhetik, lemenjen. [... ] Ha végre általér az utas a' szigetbe, kijön a' Repülő hídból, jobbfelé a' szigetnek már csakegy kis részét látja mint mezőt; de balfelé kertek, gyümölcsfák, kies múlató házak, munkások és sétálók tűnnek vég nélkül elejébe.
Az állandó Duna híd tehát a közgazdaság, közigazgatás és törvénykezés terén felmerült hátrányokat és károkat van hivatva megszüntetni. Az átadóról a legtöbb korabeli lap beszámolt. A Vasárnapi Újság pl. így írt a hídavatásról: Alig nyilt meg a pozsonyi híd, Baross kereskedelemügyi miniszter már is kezébe vette a komáromi híd tervének megvalósítását. Igaz ugyan, hogy a hadügyi kormány stratégiai okokból már régóta sürgette a Duna áthidalását, de a terv pénzügyi nehézségek miatt mindannyiszor megfeneklett. Komárom városának ugyanis egyedüli számbavehető jövedelmét a hajóhíd bevételei adták, s a város nemcsak hogy nagyobb összeggel nem járulhatott a hídépítéshez, hanem a vámjövedelemről sem mondhatott le kárpótlás nélkül. A kereskedelemügyi miniszter gondoskodása folytán e nehézségek oly módon háríttattak el, hogy a hídépítéshez szükséges és tíz évi részletben fizetendő összeget 1891. évben az országgyűlés megszavazta. A híd teljes megépítését Gregersen és fiai budapesti czég vállalta el egy millió százhatvanötezer forintért, mely öszszegből Komárom városa a hajóhíd vámszedési joga fejében százezer forintot kapott.