István Király Koronázása
Szent István Stróbl Alajos által megmintázott szobra a budai Mátyás-templom mellett Forrás: Wikimedia Commons A magyar királykoronázás ezt kiegészítő egyedi sajátosságai voltak a Szent Korona elengedhetetlen használata, a koronázás fehérvári, majd 1537-től pozsonyi helyszíne, valamint a koronázást celebráló esztergomi érsek személye. Szent László megkoronázása a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons Ezek a jogszokások amelyek a koronázás szertartásrendjét alkották, fő elemeiben közel egy évezreden át, Szent István trónra lépésétől kezdve az utolsó magyar uralkodó, IV. Károly 1916. december 30-án történt megkoronázásáig fennmaradtak. Szent István Koronázása – ITT HONRÓL HAZA. IV. Károly koronázási eskütétele a budavári Szentháromság szobornál. 1916 Forrás: Wikimedia Common A középkori rendi államberendezkedés idején, a rendi autonómia hívta életre a koronázási szertartás két további elemét, a hitlevél kiállítását, és az alkotmányos jogokat biztosító királyi esküt. A Habsburg-dinasztia uralkodói a 16. századtól kezdve azonban fokozatosan visszaszorították a rendi államot.
- 1000. december 25. | István király koronázása
- Szent István Koronázása – ITT HONRÓL HAZA
- István Király Koronázása
1000. December 25. | István Király Koronázása
Igaz vagy hamis? szerző: Schtunde Hittan szerző: Fazekasnoemi szerző: Kalaszsuli Irodalom
Szent István Koronázása – Itt Honról Haza
II. BÉLA KORONÁZÁSA FEHÉRVÁROTT II. Béla - ragadványnevén Vak Béla - Magyarország királya 1131 és 1141 között. Apja Álmos herceg, I. Géza király fia, anyja Predszláva, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem leánya. Álmos herceg testvére Könyves Kálmán király, Álmost a fiával Bélával együtt - Álmos rendszeres trónkövetelése és árulása okán - megvakíttatta, így téve alkalmatlanná őket az uralkodásra. Azonban Kálmán fiának, II. Istvánnak nem született örököse, így kerülhetett a korona a vak Béla herceg fejére. 1000. december 25. | István király koronázása. Uralkodása alatt nagyrészt felesége, az erőskezű és kegyetlen Ilona királyné kormányozta az országot. Apja életét a magyar koronáért folytatott szüntelen, néha titokban, néha nyíltan folytatott harc jellemezte. Ez a mozgalmas, kalandos élet rányomta bélyegét családja életére is. A kor szokásait figyelembe véve ugyanis, Álmos családja indokoltan gondolhatott arra, hogy Álmos egy meggondolatlan lépése után egyszer nekik is bűnhődniük kell. 1115 körül ez be is következett: Álmos egy újabb akciója után Kálmán király parancsára Álmos herceget több emberével és az ekkor legfeljebb hétéves Béla herceggel együtt megvakították.
István Király Koronázása
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben