A Kondás Legszennyesebb Inge Elemzés
Kedves Olvasóim! Az őszi szünetben sokan sokféle feladatot kaptatok, amelyekhez itt ezen a korrepetáláson kértetek segítséget. Lehet, nem mindenkinek tudtam a kedvében járni, bár igyekeztem. Akinek segíteni tudtam, az örüljön, akinek nem, az ne haragudjon nagyon, hanem látogasson meg máskor is. Ez a mostani korrepetálás novellaelemzéshez nyújt segítséget. A novella szerzője: Móricz Zsigmond A mű címe: A kondás legszennyesebb inge Mi a feladat? Elemzés, amiben szerepelni kell a babonaságnak, modern világszemléletnek, negatívumoknak és pozitívumoknak. Az alábbi szempontok alapján elemezd ezt a novellát. A mű elhelyezése az író életrajzában: 1931-ben írta (Ebben az időszakban 1929-1933 Nyugat szerkesztője Babits mellett; az 1930-as években több novelláskötete is megjelent. Ez melyikben? Mit tudsz még az író életrajzából, ami ezzel az idővel, vagy ezzel a műfajjal van kapcsolatban? Mit mondhatnék? - személyes/szakmai naplóm: A kondás legszennyesebb inge. ) Műfaja: novella ( általában a novellákban sorsfordító esemény zajlik) Ebben, mit tekinthetünk sorsfordító eseménynek?
Mit Mondhatnék? - Személyes/Szakmai Naplóm: A Kondás Legszennyesebb Inge
Magyarul A kondás legszennyesebb inge – Wikiforrás Az alábbi művekből olvasunk részleteket: – Martin Heidegger: A műalkotás eredete (ford. Bacsó Béla), Budapest, 1988. – Ludwig Wittgenstein: Előadások az esztétikáról (ford. Mekis Péter), Debrecen, 1998. MA Ágazati esztétika A szemináriumon az irodalom és a képzőművészet közös metszetét, a képleírás ( ekphraszisz) kérdéskörét járjuk körül klasszikus, modern és kortárs műalkotások (irodalmi szövegek és létező vagy fiktív képzőművészeti alkotások) révén. – Gottfried Boehm: A képleírás (ford. Rózsahegyi Edit), in: Thomka Beáta (szerk. ): Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés, Budapest, 1988. – W. J. T. Mitchell: Az ekphraszisz és a Másik (ford. Milián Orsolya), in: A képek politikája. Válogatott írások, Szeged, 2008. Kép és nyelv A szemináriumon értekező és szépirodalmi szövegek elemzése során vizsgáljuk a képi és a nyelvi tapasztalat változatos kapcsolódási formáit. – Svetlana Alpers: A szavak látványa: szövegek a holland művészetben, in: Hű képet alkotni.