Meg Lehet Bírságolni Egy Légitársaságot Az Extraprofitadó Repülőjegyárba Építése Miatt? - Profitline.Hu
Következik-e ebből az, hogy az adó ezen alapon áthárítható? A légitársaságok, más hasonló nagyobb cégekhez hasonlóan, rendelkeznek ÁSZF-el és ezen ÁSZF-ek rendszerint kitérnek az utólagos áremelés lehetséges eseteire és arra, hogy ez milyen feltételek mentén alkalmazható; nincs ez másként a Ryanair ÁSZF-jénél sem. Magyar Állampapír. Az EU-s, továbbá a magyar jogszabályok az ÁSZF-ekben megjelenő egyoldalú szerződésmódosítás – jelen esetben konkrétan az egyoldalú áremelés – kapcsán annyit rögzítenek, hogy ez akkor tekinthető tisztességtelennek, ha a fogyasztó számára ezzel párhuzamosan nem kínálja fel a felmondás vagy az elállás lehetőségét. Vagyis, ha az extraprofitadó beépítését a légitársaság oly módon közli, hogy ezzel együtt felkínálja a visszatérítés lehetőségét, akkor jogi szempontból ez jogszerűnek tűnik – teszi hozzá dr. Bognár Alexandra. Valószínűleg ennek kapcsán jogilag az is tisztázandó kérdés lesz, hogy ez egyáltalán egy adó áthárításának, avagy mindössze egy újonnan felmerült költség beépítésének tekinthető a légitársaság oldalán?
Otp Állampapír Plus Finir
A Ryanair azonban egyúttal felkínálta a repülőjegyek visszaváltásának lehetőségét is. Válaszul a Ryanair ellen fogyasztóvédelmi eljárás indult. Dr. Meg lehet bírságolni egy légitársaságot az extraprofitadó repülőjegyárba építése miatt? - ProfitLine.hu. Bognár Alexandrával, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda légijoggal foglalkozó ügyvédjével arra teszünk kísérletet, hogy a kérdést jogi szempontból vizsgáljuk: meg lehet-e bírságolni a Ryanairt, vagy bármilyen légitársaságot amiatt mert az extraprofitadó összegét beépíti az áraiba? Az áremelés önmagában nem fogyasztóvédelmi kérdés Maga a Polgári törvénykönyv is rögzíti, hogy a gazdasági társaságok fő célja, egyben lételeme az üzletszerűség, azaz a profittermelés, hiszen ez a létezésük alapja. Ezért, akkor, ha egy társaság – legyen az légitársaság – arra törekszik, hogy nyereséges üzletet folytasson, önmagában nem vethetünk rá követ. A légitársaságok a repülőjegy árakon alapvetően saját belátásuk szerint alakíthatnak és ezt megfelelően, egyértelműen kell kommunikálniuk a repülőjegyet vásárló utasoknak – azaz a fogyasztóknak. Ez összhangban van többek között a légiközlekedésben alkalmazandó szabad árképzésről is szóló 1008/2008/EK szabályozással is.
Rosszul teljesítünk Az Európai Bizottság szerződésalapú mérési módszere szerint Magyarország rosszul teljesít az egyajánlatos közbeszerzések magas arányával az uniós eljárásrendbe eső becsült értékű közbeszerzési eljárások tekintetében. Az Európai Bizottság legutolsó Belső Piaci Eredménytáblája szerint hazánkban 2019-ben 40 százalék volt az olyan odaítélt szerződések aránya, amelyre csak egyetlen ajánlat érkezett. Szerintük a probléma nem új keletű, hiszen ugyanez a mutató 2018-ban 39 százalék, 2017-ben 33 százalék, míg 2016-ban 35 százalék volt.