Remetei Szoros Terkep A Z

July 7, 2024

század végi dátumot azonosítottak. A kolostor eldugott, távoli helyének köszönheti szerencsés megmaradását. Sikeresen átvészelte az 1762-es osztrák templomrombolást, amikor állítólag császári parancsra több tucat ortodox templomot és kolostort romboltak le, mivel a hívek nem akartak átállni a görög katolikus vallásra. Az út csak idáig aszfaltozott, tovább kövezett földút vezet. Ezen másfél km után érkezünk a Remete-szorosi menedékházhoz és a mellé épült kis kempinghez, ami nemrég szintén a kolostor tulajdonába került. OTP Bank - Mastercard Arany hitelkártya Karcag mezőgazdasági bolt action Remetei szoros terkep 20 Remeteiszoros – Wikipédia A Remetei-sziklaszoros és az ortodox kolostor A Remetei-sziklaszoros a Bedelli havasok legfestibb szurdokvölgye. A sziklaszorost Torockóról két úton is megközelíthetjük, mindkét esetben autós-gyalogos túráról van szó. A festi környezetbe helyezett ortodox kolostor pedig a Szigethegység egyik legismertebb egyházi létesítménye. A kolostor önfenntartó lakói sznyegszövéssel és mezgazdasági termeléssel foglalkoznak.

Remetei szoros terkep reszletes
Remetei szoros terkep a c
Remetei szoros terkep a m
Remetei szoros terkep 24
Remetei szoros terkep a 1

Remetei Szoros Terkep Reszletes

A szorost 2 úton járhatjuk végig: gyakorlottabb hegymászók a sziklafal oldalában vezető, olykor tenyérnyi ösvényen vagy a patak mentén, pókemberként kapaszkodva a drótkötelekbe, néha derékig merülve, átúszva néhány métert. Kárpótól a sziklákról-sziklákra zúdúló patak, s a nehezen elérhető sziklákon ma is virágzó havasi gyopár, mely Délkelet-Európában itt található meg legalacsonyabban. A Torockói-hegységnek rengeteg nevezetessége van: szorosok, hasadékok, sziklacsúcsok, barlangok, búvópatakok, védett területek egyedi, sehol máshol meg nem található növényekkel. A Remetei szoros (Cheile Râmeţului) a hegység legzordabb, legnehezebben megközelíthető hasadékvölgye. Hossza meghaladja a két kilométert, meredek sziklafalainak magassága 150-200 m körüli. A szurdokvölgy bejárása kis vízállás esetén ajánlott, mivel több szakaszon vízben kell haladnunk. A szorost 2 úton járhatjuk végig: gyakorlottabb hegymászók a sziklafal oldalában vezető, olykor tenyérnyi ösvényen (kék háromszög) vagy a patak mentén, kapaszkodva a drótkötelekbe, néha derékig merülve, átúszva néhány métert (kék kereszt).

Remetei Szoros Terkep A C

A szoros aljába érve újból találkozunk a mederben vezető kék kereszt jelzéssel és azzal együtt követhetjük felfelé a patakot Cheia településig, a szoros felső bejáratáig vagy visszafordulva eljuthatunk kiindulópontunkig. Mindkét út csak a gyakorlott és jó erőnlétben levő turistáknak ajánlott! A hasadék mentén található még jó néhány barlang is, amelyek megközelítése nehézkes. Megközelítés Tövis (Teiu) központjából indul egy út északnyugat felé, melyen a "Mănăstirea Râmeţ 18" felirat látható. Ezt az utat követjük, amely északnyugat irányba vezet a Diód (Geoagiului) patak mentén felfelé. A táj hegyvidékivé kezd válni és egyre jobban látszanak a sziklafalak, amelyek közé igyekszünk. Szűk völgyben, meredek erdős hegyoldalak között kanyarog a keskeny út és áthaladva egy kisebb településen (Valea Mănăstirii), érjük el a csodálatosan vadregényes környezetben álló kolostort. Egy ponton a kék háromszög áttér a túlsó partra és egy kis kereszt mellett felvezet a sziklás oldalba, hogy kikerülje a szoros kanyonszerű szakaszát, ahol csak a vízben járva lehet felfelé haladni.

Remetei Szoros Terkep A M

Az erdő szélét követve lassan ismét keresztezzük a Kis-Békás-patakot (itt nem mindig van híd, így gyakran átkelésre alkalmas gázlót kell keresnünk). Ezután újra emelkedni kezdünk, míg el nem érjük Gyilkostó falu első házait. A Kis-Békás-szoros felülről Kép forrása: Vígh-Tarsonyi Gergő 6. Innen vendégházak és nyaralók közt túrázunk, hamarosan megpillantjuk a Kis-Cohárd szürkés szikláit és szép lassan leérünk a főútra, ahol jobbra, a Békás-szorosba kanyarodunk. A hátralévő útszakasz aszfalton halad, ám nem fogjuk bánni, mivel több tíz, néhol több száz méter magas sziklafalak között kanyargunk végig a szorosban. Legyünk azonban nagyon óvatosak, hiszen ez egy országos fűút, ahol nagy a forgalom és teherautók, buszok is szép számmal húzhatnak el mellettünk. 7. Átkelünk egy alagúton, majd a Pokol-kapuja elnevezésű terület szerpentinjeiről megcsodálhatjuk az Oltár-követ és lassan visszaérkezünk kiindulási pontunkhoz.

Remetei Szoros Terkep 24

Azaz lemegyünk, de nem innen… Gavallér Együtt A mély víz után… és előtt… Kecsesen Ambrus Tibi fotói:

Remetei Szoros Terkep A 1

A szurdokalj végigevickélése a kárpáti szurdoktúrák egyik legérdekesebb kalandja. Vad sziklavilág alján küzdve, hatalmas szirtekkel körülvéve törhetünk előre a vízben és a vízből kiálló sziklákon, mivel a 2-300 méteres szűkülő völgyben már az ösvény számára sem marad hely és csak a sziklafalra erősített acélkampókon vagy a vízben gázolva haladhatunk. Torockóról rövidebb úton is eljuthatunk ide, ha Nagyenyed felé vesszük az irányt (a 107M úton), majd Muzsnaháza (Măgina) után letérünk jobbra a 107I útra, amely hol a völgyben kanyarog, hol szerpentinen kígyózik fel a hegygerincre. Erről az útról balra kell lekanyarodni Remete (Râmeţ) felé a 750C útra, s a falun keresztül érhető el a Remetei kolostor (Mânăstirea Râmeţ). A Remetei kolostor régi ortodox templomát a XV. században építették, ám újabban egyes kutatók a régi freskók restaurálása közben, több régi réteget is feltárva, az egyiken állítólag egy XIV. század végi dátumot azonosítottak. A kolostor eldugott, távoli helyének köszönheti szerencsés megmaradását.

A város ékessége az erődtemplom, ahol 1564-ben megalakult az Erdélyi Református Egyház. 1780 és 1849 között Enyed volt a püspöki székhely. Nem véletlen, hogy a késő gótikus stílustól a barokk templombelsőig mindenféle stílusjegyet visel magán, ami az újjáépítéseknek köszönhető, hiszen a város ötször pusztult el az évszázadok során. Az 1704-es kuruc idők labanckergető diákjainak emlékműve azokat a nagyenyedi diákokat örökíti meg, akik fűzfadorongokkal álltak ellen a városra törő labancoknak, életüket áldozva városukért, hazájukért. Róluk emlékezett Jókai Mór is a Nagyenyedi két fűzfában. Az erődtemplom falán egy kis kőlap emlékezteti az erre járót az 1849. január 8. -i mészárlásra, amikor Axente Sever és P rodan Simion muzsnaházi pópák az ortodox karácsony éjszakáján a poklot szabadították Enyedre. Miközben férfiaink a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, a vérgőzös románok védtelen emberek ezreit mészárolták le, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Így szenvedte el Nagyenyed a szabadságharc legnagyobb civil veszteségét.