Kell-E Jutalmazni A Tanulókat, Ha Jól Teljesítenek Az Iskolában?
Általánosságban azok a gyerekek teljesítenek jól, akiknek a családja több gazdasági, kulturális, kapcsolati tőkével rendelkezik, a rendszer pedig ilyen módon nekik ad még több pénzt. A jó jegyek elérésben nagy szerepe van többek között annak, ki mennyire fogalmaz szépen, mennyire magabiztos, milyen kulturális háttértudása van. Ezeket a készségeket pedig elsősorban otthonról hozzuk. A magasabb jövedelmű szülők általánosságban egyre több időt és pénzt fektetnek a gyerekeik taníttatásába, ezzel nő a szakadék a gazdag és a szegény diákok között. Ez persze mindig is így volt, de egyre inkább jellemző. Nyilvánvaló, hogy aki különórákra járhat, magántanárokkal tanulhat, az nagyobb eséllyel fog jól teljesíteni az iskolában, mint akinek – akár pénzkereső vagy ház körüli – munkát is kell végeznie az iskolaidő után. Jutalmazás az iskolagyűlésen - Egri Dobó István Gimnázium. Talán bele se gondolunk, de vannak olyan gyerekek, akik a szegénység miatt mondjuk nem esznek otthon reggelit, és ez is összefügg azzal, hogy rosszul teljesítenek az iskolában. Nyilvánvaló, hogy ha nem jut elég és megfelelő táplálékhoz az agy, nem is fog jól működni.
Jutalmazás, Köszönet
Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az iskolai agresszió igen különböző formákban jelenik meg, elsősorban a tanár-diák és a diák-diák viszonyban, de egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a csoportos agresszió megnyilvánulásait is. Cikkünkben a tanár-diák viszonyban megjelenő agresszív cselekedetekre helyezzük a hangsúlyt. Jutalmazás, köszönet. A tanár-diák aszimmetrikus interperszonális helyzetben a pedagógus közlései agressziót eredményezhetnek. Például a tekintély megszerzése érdekében tett vagy a teljesítményre vonatkozó tanári kijelentéseket a tanulók személyes támadásként értelmezhetik – főleg ha azok megalázó jelentéssel bírnak a számukra –, melynek hatására megfogalmazódhat bennünk a bosszú vágya. Ezek a gyerekek rendszerint maguk is abúzus áldozatai, ezért fontos feltárnunk, hogy mely esetekben áldozatok ők maguk is. Agresszivitásuk miatt gyakran kerülnek a perifériára, az osztályban népszerűtlenek, a kortársak nem szeretik őket és tartanak tőlük. Az agresszívan fellépő gyermekek gyakran maguk is bántalmazás áldozatai.
Jutalmazás Az Iskolagyűlésen - Egri Dobó István Gimnázium
Különösen figyelemre méltó, hogy a jellemépítést jutalmak nélkül megvalósító intézmény egy 180 fős, speciális iskola, miközben az ilyen iskolákban általában a szokottnál is erősebben támaszkodnak a külső jutalmazás rendszerére. A legtöbb diák ebben a középiskolában állami támogatásra szorul és sokan nevelőszülőkkel élnek, mégis 89% érettségizik, 87% mondja azt, hogy biztonságban érzi magát az iskolában, és a hiányzások aránya mindössze 10%. Az igazgatónő szerint a külső jutalmak elhagyása más iskoláknak is javára válna. – Paradigma váltást igényel, de abszolút megvalósítható. A KQED cikkének szerkesztett változata, kép innen
Ez a reakció azzal magyarázható, hogy nem tudnak különbséget tenni a véletlen és a szándékos között, és hajlamosak arra, hogy a véletlen "balesetet" és a szándékos provokációt összetévesszék. Agressziójuk egyik legfontosabb motívuma a vélt sérelem megtorlása. Az iskolai agresszió kezelése nagymértékben függ attól, hogy milyen az iskola és a pedagógusok agresszióhoz való viszonyulása. Az intézmény egészének kell fellépnie az agresszió visszaszorítása érdekében. A tanárok szakmai programokon történő érzékenyítése segítheti a megfelelő viszonyulás, szeretetteljes és türelmes hozzáállás kialakulását, valamint a téma szempontjából releváns pedagógiai alapelvek elsajátítását. A megelőzésben az első lépés a kiszűrés. A pedagógus – főleg ha osztályfőnök – az első pillanattól megfigyeli az új gyermekközösséget, az új diákok verbális közléseit, non-verbális megnyilvánulásait. Figyeli viselkedésének egész rendszerét, megpróbálja feltérképezni, hogy ezek a megnyilvánulások kiválthatnak-e agressziót.