Szent István És Az Államalapítás
És művét minden külső és belső ellenfelével szemben megvédte. Halhatatlan mű és érdem: méltán kapta az "államalapító" nevet. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. "Ha államról beszélünk, az a mai ember számára egy kialakult jog-és intézményrendszert, írásban rögzített ügyintézést jelöl; a jogalkotás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás egymástól jól elkülöníthető területeit. Szent istván államalapítás röviden. A kora középkorban viszont egyáltalán nem így volt. A hatalmi ágak elkülönülését csak a 18. század teremtette meg, az intézményrendszer stabilitása pedig a kora újkor terméke. A kora középkorban mindez még nem létezett, helyét a dinasztia uralmának keretei foglalták el, és lényegében az uralkodó szava volt a döntő.
Szent István És Az Államalapítás
6. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Vissza az oldal tetejére
László halála után, 1095-ben az eredetileg papi pályára készülő Könyves Kálmán folytatta a törvénykezést. Meghódította Dalmáciát, a Tengermellék városait. Horvátország élére bán került, a királyi hatalom megszilárdult. Font Márta: Államalapítás, Magyarország története 2., Metropol Könyvtár, 2009 Koszta László: Válság és megerősödés, Magyarország története 3., Metropol Könyvtár, 2009