A Magyarok Tudása: Meg Akarják Szüntetni A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot
Az izomemberek törvényellenesen elzárták a gazdasághoz vezető közutakat, kitárcsázták az értékes bio növényeket, amit a kihívott rendőrök sem akadályoztak meg. A növények elpusztítása Ács Sándorné szerint középkori barbársággal ért fel. Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa emlékszik, hogy az izomemberek trágár hangon, erőszakkal fenyegették a környezetvédőket, és ma sem érti, ha az állam képviselői törvényesen jártak el, miért nem a rendőrség, hanem a kigyúrt erőemberekből álló magánhadsereg segített nekik. Na, ezeknek a fiúknak a bérét kérik most számon az ökogazdaságon és a Greenpeace-en. Milyen "pénzmentő" megoldásokkal járunk jobban? Ezekre és számos egyéb fontos kérdésre is választ kaphat a Portfolio Dél-alföldi Gazdasági és Agrárfórumán. A rendezvény támogatóinknak köszönhetően ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Hat év után igazságot kaptak a kishantosi gazdák - Blikk. Előadóink lesznek többek között: Mezei Dávid, helyettes államtitkár, Miniszterelnökség Gáspár Ferenc, Bács-Kiskun megyei alelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erős Veronika, vezérigazgató, Agrotechfood Ágoston Béla, ügyvezető igazgató, Univer Agro Kft.
Hat Év Után Igazságot Kaptak A Kishantosi Gazdák - Blikk
privatizációjára készülő érdekcsoport érdekeit. Ennek az érdekkörnek emblematikus alakja Zászlós Tibor. Szerintem az sem lehet véletlen, hogy a Nemzeti Földalapot (NFA), az államot Kishantossal szemben képviselő két ügyvéd is Zászlós Tiborhoz köthető, ami azért elgondolkoztató, mert elvileg és jogilag Zászlós Tibornak semmilyen kapcsolata nincs az NFA-val azon kívül, hogy 9000 hektár állami földet bérel 50 évre – most már azt is tudjuk, hogy a piaci bérleti díj töredékéért. Kapcsolódó cikkek "Délután megálmodja a dolgot Orbán, másnap megszavazzák" – Rodics Katalin környezetvédelemről és földrablásról Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt Kinek van 1, 6 milliárdja Mészáros Lőrincék bérelt földjeire?
Vagyis azt, hogy ne egyetlen haszonnövény sikeres vagy sikertelen termése határozza meg az adott terület jövőjét. Szerinte a konvencionális mezőgazdaság életképessége azon is múlik, hogy az ökológiai műveléshez hasonlóan sikerül-e újra megteremteni a szántók és környezetük egységét. A mezsgyehatárt kijelölő dűlőutak melletti cserjés-fás, úgynevezett mezővédő sávok nemcsak a fajgazdagságot szavatolják, de a termőterület mikroklímáját is biztosítják. Mezővédő sávokkal védett szántóföldek Fotó: Dominique Delfino/Biosphoto A természethez közelítő sokféleség, pénzügyileg is megtérülő előnyeit egyébként már a nagyüzemi mezőgazdaság is kezdi felismerni. A szántóföldek közé telepített biodiverzitás-szigetek, vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos rétek a kutatások szerint jelentősen ellensúlyozhatják az intenzív művelés sokféleséget csökkentő hatásait. A terméshozamot bizonyítottan növelő beporzó rovarok megtelepedésével ráadásul közvetlen hasznot is hajtanak. Korábbi kapcsolódó cikkeink: