Budavári Sikló Ar Mor
Budavári Sikló Ar 01
2009-ben kocsijait is felújították, így ma eredeti pompájában szállítja utasait. A Budavári Sikló népszerűsége máig töretlen, a Fogaskerekű vasúttal egyetemben Budapest kuriózumainak és turisztikai vonzerejének egyik legkülönlegesebb példája. F: Cím Budapest I. kerület Clark Ádám tér Magyarország
Budavári Sikló Ar.Drone
Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Technikai részletek 4 Lásd még 5 Külső hivatkozások Fekvése A Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna -parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a budavári palota és a Sándor-palota között. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter. Története Az eredetileg gőzüzemű Siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. A terveket Wohlfahrt Henrik készítette. 1870. március 2-án avatták fel; Európában második ilyen szerkezetként. A Várban csak 1928 -ban indult meg az autóbusz-közlekedés – addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent. A Budavári Sikló egy különleges, inga jellegű vasút, melynek alsó állomása a Clark Ádám téren, felső állomása pedig a Sándor-palota és a Budai Vár között található. Budapest Duna-parti látképének elemeként 1987 óta a Világörökség része. A Siklót 1870-ben adták át, és jelentős szerepe volt a Várnegyed közlekedésében, hiszen az autóbusz-közlekedés csak 1928-ban indult meg a kerületben.
Budavári Sikló Ar Bed
150 éve avatták fel és helyezték üzembe a Budavári Siklót, kevésbé ismert nevén a Budai Hegypályát. Az eredetileg gőzüzemű járművet Széchenyi Ödön gróf – Széchenyi István gróf fia – kezdeményezésére építették, a Franciaországban látott példa nyomán. A Széchenyi család öröksége, története évszázadokra nyúlik vissza, tagjai mindig is hazájuk és hivatásuk gyarapításának szentelték életüket. Gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fiatalabb fia korát megelőző éleslátással figyelt fel a gazdasági, társadalmi és technikai hiányosságokra és igényekre. Az ő nevéhez kötődik a Budavári Sikló kialakítása, amelyet 150 éve, 1870. március 2-án avattak fel. A nemzeti könyvtár őrzi a budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchenyi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó iratot (1894). A gróf az 1867-es párizsi világkiállításon találkozott először a hegyre menő felvonó ötletével, amelyet hazatérve rögtön át is szeretett volna ültetni az itthoni környezetbe. Buda székesfőváros tanácsánál kérvényezte egy személy- és áruszállításra alkalmas emelőgép megépítését a budai várhegy Lánchídhoz közeli oldalában, mely " megkímél nemcsak fáradságot és időt, hanem a budai vár lakóinak és háztulajdonosainak csekély ár fizetése mellett a legnagyobb kényelmére válna. "
Amikor híre ment a beadványának sokan kinevették, mások azt mondták: ha az "emelőgép" fel is épül, nem ülnének bele, mert akik így tesznek, azok biztosan ki fogják törni a nyakukat. Erre reagálva " A Hon " című lap 1867. november 8-ai száma beszámolt arról, hogy a párizsi világkiállításon is működött egy ilyen gép, amely a közönséget gőzerővel a " roppant magas palota " tetejére emelte. Széchenyi 1868. május 25-ére szerezte meg az összes szükséges támogatást a budai gőzsikló megépítéséhez, de a korabeli lapok beszámolóiból tudható, hogy a munkálatok nem mentek mindig zökkenőmentesen. A sínek megépítése nehézkesen tudott haladni a talajban, és az emelőszerkezet újragondolására is szükség volt, mivel a siklót működtető gőzgépet csak a várhegy alján tudták elhelyezni. "Két, vagy ha tetszik négy sin a meredeken emelkedő hegyoldalon a hegy lábától fel az oromig e kettős vonal felső végénél egy óriás vas kerék, rézsűt mint egy csigakerék, melynek rovatékjában egy vassodrony kötél jár előre, hátra, hegyoldalon. "