Balassa Sándor Zeneszerző
Új szemléletével egyidejűleg egy közvetlenebb kapcsolatteremtés igénye érvényesül alkotásaiban, s ez egyidejű közeledést mutat kora hallgatóságához és előadó-művészetéhez. Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze - kulturport.hu. Ezeket a törekvéseket sikeresen igazolták azon művei, mint a Karl és Anna budapesti bemutatója (1995, Magyar Állami Operaház) és legújabb kompozícióinak közelmúltbeli sikeres előadásai – olvasható az MMA közleményében. Zeneszerzői munkásságának elismerését Balassa Sándor számos kitüntetése jelzi: 1972-ben Erkel-díj, 1978-ban Érdemes művészi kitüntetés, 1983-ban Kossuth-díj, 1988-ban és 1998-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj, 1989-ben a Kiváló művész kitüntetés. 2014-ben az elsők között lett a nemzet művésze "a magyar zenei hagyományokra épülő gazdag zeneszerzői munkásságáért, történelmünket megidéző és a nemzeti karaktert hitelesen megformáló művészetéért, oktatói tevékenységéért és példamutató életútja elismeréseként". 2016-ban a köztestület a 2015-ben bemutatott Földindulás című munkájáért a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesítette.
- Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze | Hír.ma
- Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze - kulturport.hu
Elhunyt Balassa Sándor Zeneszerző, A Nemzet Művésze | Hír.Ma
Elhunyt Balassa Sándor Zeneszerző, A Nemzet Művésze - Kulturport.Hu
»Bizonyos az is – írta egy alkalommal –, hogy a művészet: szolgálat. Szent szolgálat, melyet a közösség felemeléséért, az igazság mindenkori leplezetlen kimondásáért vállalunk. A művész minden körülmények között köteles megőrizni katarzist teremtő mágikus erejét«. Művészi credóját, és a műveket, amelyekben az testet öltött, kötelességünk őrizni, és átadni a fiatalabb nemzedéknek, ahogy ő is tette. Megpróbálunk méltóvá válni hozzá. Drága Tanár úr! Rettenetesen fog hiányozni! Köszönünk mindent! " (Dr. Vigh Andrea rektor) "A magyar művészet, a magyar zeneművészet felvirágoztatásának szentelte pályájának nagy részét. Szervánszky Endre növendékeként a 60-70-es évek európai avantgardjának fősordrába kerülve megírta a Requiem Kassák Lajosért című művét, ami a 20. századi magyar zeneszerzés egyik mérföldköve. Később elhagyva ezt a zenei hangot, a magyar népzene, a magyar zene felé fordult. Tanárként szívesen emlékszünk éleslátására, találóan szellemes hasonlataira, metsző humorára. Már elsőéves hallgatóként is kollégának szólított bennünket, de ezt nem humornak szánta.
Életének 87. évében hunyt el az Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar zene sokoldalú alakja, zenei rendező, pedagógus. Balassa zeneszerzői pályaútja feltűnő sikerrel indult Rekviem Kassák Lajosért című művének 1969-es bemutatójával. Ettől az időponttól kezdve Balassa csaknem minden kompozíciója a kortárs magyar zeneszerzés előterében állt: a Wolfgang Borchert-dráma nyomán készült operája, Az ajtón kívül az új magyar operaműfaj kiemelkedő sikerét reprezentálta, a szerző elsődleges drámaformáló készségét, stiláris, művészi érettségét tanúsítva. Ezt követte A harmadik bolygó című egyfelvonásosa, majd harmadik operája, a Karl és Anna. Zeneszerzői alkotásai a zenekari, kamarazenei és vokális területeken hasonló jelentőségű eredményekről tanúskodnak: számos művét komoly külföldi elismerés fogadta, sőt gyakran megtisztelő megrendelések eredményeként készültek kompozíciói. Elsőként írt művet az 56-os szabadságharcról ( 301-es parcella, 1997; Október virágai, 2003), Trianonról ( Trianon, 2010).