Kodály Zoltán Szülei
Ez az alaphangsor nem más, mint a mindannyiunknak ismerős Dó, Ré, Mi, Fá, Szó, Lá, Ti és Dó. Kézjelek A könnyebb szolmizálás érdekében és azért, hogy az iskolai tanításban is könnyebb legyen a módszer megvalósítása, Kodály létrehozott egy egységes kézjelsorozatot is, amelynek segítségével a tanár bármennyi ember előtt tud egyértelmű segítséget adni az éneklőknek a pontos szolmizálásban. A kézjegyek máig az iskolai tananyag alapjait képezik. "Legyen a zene mindenkié! " Kodály életműve hatalmas, és munkájának köszönhetően olyan dalokat ismerhetünk meg, amelyek nélküle már elvesztek volna. Pedagógiai munkásságának pedig legalább ugyanennyit köszönhetünk, hiszen nélküle a zene valószínűleg nem lehetne ennyire aktív része életüész életében hitt abban, hogy a zene örömet és felszabadultságot hoz az emberek mindennapjaiba, a csoportban éneklés pedig felszabadító és csapatösszetartó hatással bír. Nem véletlen, hogy a nevéhez fűződő, talán legismertebb idézet így szól: "Legyen a zene mindenkié! Kodály zoltán születési helye. "
Hugyosjózsi Szülei Avagy A Markos-Nádas-Sztori - Nádas György - Google Könyvek
Erre a meghívó emlékezete szerint 1933 őszén vagy 1934 tavaszán került sor. Kodály Budapestről vonattal érkezett Celldömölkre, ahová a költő édesapja, idősebb Weöres Sándor csöngei földbirtokos hintót küldött a vendég elé. Kodálynak a Csöngén töltött napjaira így emlékezik vissza Weöres Sándor: "Kodály meghallgatta az akkor még élő öregembereket, öregasszonyokat, az ő fejükben és szájukon élő dallam- és szövegkincset.. Magnó vagy fonográf nem volt vele. Jegyezgetett, kottázott, de így is bőséges anyagot tudott Csöngén összegyűjteni... Egyik nap jött, nálunk töltötte az éjszakát, és a másik nap már ment is vissza Pestre. Hogyha hosszabb ideig maradt volna, bizonyosan még sokkal több anyag gyűlt volna össze. A falubeliek szívesen produkálják magukat, nem őrzik féltékenyen a fejükben rejlő folklórkincset. Hugyosjózsi szülei avagy a Markos-Nádas-sztori - Nádas György - Google Könyvek. Voltak ott a kocsmában harmincan-negyvenen. Nagyrészt öregemberek, öregasszonyok, de voltak köztük fiatalabbak is. És persze nem tudták ők azt pontosan, hogy Kodály mire kíváncsi. Volt ott például olyan anya is, aki a kislányával azt produkáltatta, hogy "Éjjel az omnibusz tetején... " amihez Kodály természetesen nagyon fanyar képet vágott, de azért udvariasan végighallgatta. "
Nem akarom csökkenteni neves zeneszerzőnk és zenepedagógusunk érdemeit, de a "módszernek" van néhány hiányossága is. Gyorsan hozzátenném, hogy ezek a problematikus elemek nem kapcsolódnak közvetlenül Kodályhoz, hanem a számos tanítvány, illetve tanítvány tanítványa honosította meg azokat, miután a kodályi elveket intézményesen is bevezették a magyar zenei oktatásban. Szűkebb értelemben a "Kodály"-módszer az énekléssel való fejlesztést és nevelést jelenti, illetve az eszközéül használt relatív szolmizációt. Kodály zoltán születése. Kodály a relatív szolmizációt nem a professzionális zenei oktatás részének, mintegy alappillérének szánta, ahogyan ez alakult és tart a mai napig is, hanem segítségként az általános iskolai ének-zenei neveléshez, illetve az amatőr kórusok munkájához. Zeneszerző tanítványaitól nem várta el a relatív szolmizációt. (Ezt Pongrácz Zoltán zeneszerző is megerősítette, aki Kodály tanítványa volt, őt magát e sorok írója személyesen ismerte. Pongrácz Zoltán zeneelméleti tárgyú könyvének szigorú szaklektora volt. )