Zsidók 40 Éves Vándorlása
Az első mikve vize tehát az egész világot ellepte. A zsidó nép második újjászületési élménye a Szináj-hegyi Tóraadás volt. Ekkor Mózes 40 napig volt abban a transzcendenciában, ahol a Teremtő bevezette a világ rejtelmeibe, hogy azt örökségül adja a zsidó népnek. 40 év, a bölcsesség kora – Zsido.com. A sivatagi vándorlás negyven éve fizikai értelemben is újjászületés volt, hiszen az aranyborjú bűnében résztvevő generációnak ki kellett halnia ahhoz, hogy a zsidó nép elfoglalhassa az országot, melyet az isteni gondviselés őriz "az év elejétől az év végéig" (5 Mózes 11:12. ). Elul hónap elsejétől kezdve, mikor először fújjuk meg a bűnbánatra felhívó sófárt, Jom kipurig szintén negyven nap telik el, mely során, ha a bűnbánatot komolyan véve igyekszünk tetteinket átvizsgálni, valódi újjászületési élményben lehet részünk. A megtisztulás és a megújulás fáradságos folyamat, energiát kíván. Ugyanakkor minden újjászületés komoly tapasztalatszerzés, amit mindig valami jobb, tartalmasabb követ. Mindannyiunknak, akik ezeket a napokat bűnbánattal és önvizsgálattal töltöttük, kívánom, hogy legyen részünk valódi újjászületésben, hogy a közelgő szukkoti ünnepét egy még magasabb spirituális szinten és valódi örömben tudjuk tölteni!
40 Év, A Bölcsesség Kora – Zsido.Com
Pusztai vándorlás A kiválasztott nép pusztai vándorlásának leírását megtaláljuk: 2Móz 15, 22; 19, 2; 4Móz 10, 11; 14, 45; 20, 1; 22, 1; 5Móz 1 -3. A 4Móz 33, 1-49- ben pedig a vándorlás útvonalát olvashatjuk, amely bizonyára nem véletlenül tartalmaz 40 állomáshelyet. A földrajzilag pontosan meghatározott útvonalat azonban a B-nak ezen adataiból több okból sem lehet összeállítani. Egyfelől olyan földrajzi neveket közöl, amelyeket rendkívül nehéz, olykor lehetetlen mai földrajzi adatokkal azonosítani. Másfelől nagy bizonytalanság van a SÍNAI -hegy fekvését illetően. Az ÓSZ csak utal rá (pl. Széír és Párán hegységére az 5Móz 1, 2; Bír 5, 4k; Hab 3, 3). Vagy annyit ír, hogy Kádéstől 11 napi járásra ( 5Móz 1, 2), ill. 40 napra Beérsebától délre ( 1Kir 19, 8). Még a hegy megnevezése sem egységes, nevezik Sínainak, Hórebnek, Isten hegyének, vagy egyszerűen csak hegynek. Harmadrészt számolni kell azzal, hogy a pusztai vándorlásról szóló, fent megnevezett B-i helyek nem egyidejű leírásai az eseményeknek, hanem különböző korokból erednek, és így felmerül a kérdés, hogy egy-egy leírás mögött milyen szándék húzódhat.
A következő állomás HACÉRÓT. Párán-pusztájából küldi ki Mózes az embereket Kánaán kikémlelésére. 40 nap múlva a kémek visszatértek és Káleben és Józsuén kívül bevehetetlennek tartották az országot. A nép fellázadt, Isten pedig úgy válaszolt erre, hogy a felnőtt nemzedék közül Káleben és Józsuén kívül senki nem mehet be az Ígéret Földjére. (A 4Móz 13, 26 szerint a Párán-pusztájában lévő Kádésből indultak a kémek. ) A nép Isten tiltása ellenére megpróbálta Kánaánt elfoglalni, de vereséget szenvedtek. Nem egyértelmű, hogy ezután 38 évig Kádésben maradtak, vagy visszatértek még egyszer ide, és innen indultak újra Kánaán elfoglalására, a közbeeső 38 évben pedig Párán-pusztájában éltek, a Széír-hegy környékén ( 5Móz 2, 1-3. 14). Útban Kánaán felé Mózes kérte az EDÓM i királyt, hogy engedje át őket országán, de ő ezt megtagadta. Edómot kikerülve eljutottak a Hór-hegyhez, ahol Áron meghalt. Ezután újból fellázadt a nép, mire Isten mérges kígyókat küldött rájuk. MÓÁB viszont átengedte Izráelt a területén, és így jutottak el MÓÁB határához.