Pozsony Országgyűlés Székhelye
Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat. Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. Barangolás a pozsonyi várban - Helló Magyar. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat. Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be. A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát.
Barangolás A Pozsonyi Várban - Helló Magyar
2016 03 13. Pozsony történelme során nem egy elsőséggel, egyediséggel dicsekedhetett. Itt építették fel azt az épületet, amelyet először neveztek magyar nyelven is országháznak, s akként is szolgált, itt szólalt fel először az országgyűlésben nemzete nyelvén gróf Széchenyi István, és nem utolsósorban itt születtek meg a Magyar Királyság további sorsát meghatározó reformok, amelyek arra utaltak, nagykorúsodik és önállósodni akar a magyarság. Újra pezseg a város 1825. Magyarország a reformkor küszöbén áll, közigazgatási központja, azaz tulajdonképpeni fővárosa már negyven éve Buda, ott székel a fő pénzügyi hatóság, a Magyar Kamara, de a király helytartója, az ország második embere, József nádor is. Pozsony ekkorra már sokat veszített korábbi jelentőségéből, a 18. század második felének virágkora a múlté, I. Ferenc királyt is már Budán koronázták 1792-ben. Az országgyűlések helyszíne viszont továbbra is Pozsony, azaz de jure mégis az ország fővárosa, s marad is ily formán egészen 1848 nyaráig.
2004. szeptember 13. 12:06 A Magyar Királyi Helytartótanács felállításáról az 1722-23. évi országgyűlés intézkedett. Tényleges működését azonban csak a következő évben, 1724-ben kezdte meg. Magyarország legfelső kormányzati szerveként működött egészen 1848-ig. A Helytartótanács elnöke, mint erre a neve is utal, az uralkodó magyarországi helytartója volt. Ha a nádori méltóságot betöltötték, akkor a nádor egyben helytartó (elnök) is. Ha viszont nem volt nádora az országnak (például 1765 és 1790 között), akkor az uralkodó, a rendek megkérdezése nélkül, maga nevezett ki helytartót. Ilyen helytartó volt az 1730-as években Mária Terézia jegyese, a későbbi császár, Lotharingiai Ferenc István. (Utóbb Bécs úgy egyszerűsítette le a dolgot, hogy 1790-től valamelyik főherceget választotta nádorrá. ) A Helytartótanács tagjai, szám szerint huszonketten, majd később huszonöten, arisztokraták, főpapok és köznemesek közül kerültek ki, de a tanácsosok többsége mindig főnemes volt. A Helytartótanács székhelye az ország akkori fővárosa, Pozsony volt.