KöZéPkori EuróPa éVszáMok - Match Up
Természetesen mindez – ahogy Ferenc pápa figyelmeztet az Amoris laetitia című apostoli buzdításában – nem arra való, hogy farizeusi irgalmatlansággal a fejére olvassuk annak, aki felé épp megértéssel és szeretettel kéne fordulnunk, nehéz helyzete miatt. Nem igaz, amit Karácsony Gergely a fővárosnak járó pénzekről mond, hiszen tízmilliárd forinttal több marad a fővárosnál 2021-ben - írja a Magyar Nemzet. Karácsony Gergely azt állítja, hogy a költségvetés kivérezteti Budapestet, és gyakorlatilag a főváros finanszírozza az államot. A jövő évi költségvetés megalapozott, de a koronavírus-járvány miatt nagyobb kockázatokat tartalmaz, mint az ezt megelőzőek - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Kossuth Rádióban. Mi történt 1054-ben? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - kereszténység. Kovács Árpád hozzátette, a költségvetés 3, 3 százalékos GDP arányos államadósság csökkenéssel számol, ami azt jelenti, hogy a stabilitás akkor is biztosított, ha nem annyira "fényesen alakul a program". Hat újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 4189 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Mi Történt 1054-Ben? - Kvízkérdések - Mitológia, Vallás - Kereszténység
1054. július 16. Szerző: Tarján M. Tamás 1054. július 16-án közösítette ki IX. Leó pápa küldöttsége Kerulariosz Mihály konstantinápolyi pátriárkát, a Bizánci Birodalom legfőbb egyházi méltóságát, miután az nem volt hajlandó elismerni a pápai főséget és a nyugati zsinatok határozatait. Mivel Mihály maga mögött tudhatta Bizánc támogatását, még ezen a napon ő is exkommunikálta a pápai követeket, így a kereszténység egy nyugati katolikus és egy keleti ortodox részre szakadt. Bár 1054 előtt az egyház egy és oszthatatlan testnek számított, a valóságban az ellentétek gyökerei már a Római Birodalom megtérése óta a mélyben rejtőztek. A császárok korában Kelet és Nyugat eltérő arculata szükségszerűen megjelent az egyházszervezetben is, vagyis a városiasodott, hellenisztikus szellemű keleti rész mindig is eltért a Róma által civilizált, "romanizált" nyugatitól, nem is beszélve arról, hogy 395-ben, Theodosius (ur. 379-395) halála után az impérium két különálló részre szakadt. A Bizánci Birodalomban a népes nagyvárosok pátriárkái a világi hatalomnak alárendelve, közel azonos ranggal vezették az egyházat – utóbbit hívták később autokefáliának – és egészen 1204-ig, a negyedik keresztes hadjáratig megmaradtak ebben a rendszerben.
Különleges hangsúlyt helyeztek arra, hogy miközben a szegények tömegei a legalapvetőbb szükségleteiket sem tudják kielégíteni, az emberiség egyre nagyobb mértékű gazdagságot halmoz fel. "Nem lehetünk közömbösek a gazdag országok ajtaján kopogtató migránsok és menekültek millióinak a sorsa iránt" - hangsúlyozta a két egyházfő a dokumentumban. A pápa és a pátriárka külön kitért arra, hogy "sok országban válságban van a család intézménye", amely "egy férfi és egy nő házasságán alapszik". Mi minden emberre az emberiség családjának részeként, Isten gyermekeként gondolunk. Isten a sokszínűségét különösen a vallások sokféleségében mutatja meg. Ezért tehát nincs szándékunkban téríteni, meggyőzni másokat. Hisszük, hogy a más hitű emberekkel való találkozás által tudjuk megismerni, még jobban megérteni önmagunkat és Istent. Az egyén szabadsága - valamint a személyes és spirituális fejlődéshez való joga - alapvető számunkra. Ez a szabadság csak ott ér véget, ahol az ember mások szabadságát korlátozza.