A Föld Átlaghőmérséklete
Tagadhatatlan tény, hogy az emberi civilizáció önmagának köszönheti ezt a sakk-matt helyzetet. Egyre közelebb jutunk ahhoz az időponthoz, amikor már a bolygó teljesen élhetetlenné válik, és ezt a környezettudatosság hiánya okozza. Tudományosan nem lehet természetes belső vagy külső tényezővel magyarázni a Föld átlagos hőmérsékletének gyors ütemű emelkedését, csak emberi tevékenységgel: az üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid, metán) tömeges kibocsátásával. Milyen hatása van a természet működésére az átlaghőmérséklet változása? A globális felmelegedés eddig legsúlyosabb mértékben az Északi-sarkvidéket sújtotta, itt az átlagosnál kétszer-háromszor nagyobb hőmérséklet emelkedést figyeltek meg. Ez, a hőmérsékletben bekövetkező tartós, és jelentős változás pedig területi fogyatkozáshoz vezetett. A sarkvidék folyamatosan zsugorodik, miközben az olvadó jégtakarók és a gleccserek a világ óceánjainak és tengereinek vízszintjének növekedéséhez vezetnek, ahol a növekvő hőmérséklet és a változó sótartalom miatt teljesen felborul az ökoszisztéma.
- Látványos grafikán az éghajlat változása | Föld Napja Alapítvány
- Mennyivel lenne hűvösebb a Föld, ha a Hold eltűnne az égről? - Raketa.hu
- A Föld átlaghőmérséklete | xForest
Látványos Grafikán Az Éghajlat Változása | Föld Napja Alapítvány
És mint az összes gázóriásnak, a Neptunusznak is sokkal melegebb a magja, ami 7000 ° C körül van. Röviden: a Naprendszer a szélsőséges hidegtől az extrém forróságig fut, sokféle szórással és csak néhány olyan hely, amely elég mérsékelt az élet fenntartásához. Mindezek közül úgy tűnik, hogy csak a Föld bolygó éri el az állandó fenntartásához szükséges gondos egyensúlyt. A Világegyetem ma számos cikket tartalmaz az egyes bolygók hőmérsékletéről, beleértve a Mars hőmérsékletét és a Föld hőmérsékletét. Ezeket a cikkeket érdemes megnéznie a bolygókkal kapcsolatos tényekről és a bolygók áttekintéséről. A NASA nagyszerű Itt látható grafika, amely összehasonlítja a Naprendszerünk összes bolygójának hőmérsékletét. A Csillagászat szereplőinek epizódjai vannak az összes bolygón, beleértve a Merkúrt is.
Mennyivel Lenne Hűvösebb A Föld, Ha A Hold Eltűnne Az Égről? - Raketa.Hu
Az utolsó jégkorszaktól napjainkig nyomon követheted a Föld globális átlaghőmérsékletének változását – a hőingadozásokat látványosan szemléltető hosszú idővonalat követve. Úgy tűnik, az utóbbi évtizedek éghajlatának szemünk előtt zajló változására nem igazán illik az a gyakran hangoztatott (ön)megnyugtató megállapítás, hogy "az éghajlat mindig is változott". A 17 eddigi legmelegebb év közül 16 ebben az évszázadban volt 1880 óta. Ha így folytatjuk, már a század közepére elérhetjük a 2 fokot. Nem tűnik soknak, de ha azt vesszük, hogy 20 000 éve, a pleisztocén jegesedések idején, amikor fél Európát vastag jégtakaró borította, mindössze 4-5 fokkal volt alacsonyabb a Föld középhőmérséklete, már jobban elképzelhető néhány plusz fok hatása. 20 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején -4, 3 Celsius-fok volt a Föld átlaghőmérséklete, majd úgy 9000 éven át tartotta magát a 0 Celsius-fokos átlag, most viszont mindössze néhány évtized alatt elértük a +1 fokot, és erre az utóbbi közel 10 000 évben nem volt példa.
A Föld Átlaghőmérséklete | Xforest
Egyre többen feleslegesen sokat fogyasztunk. 100 év alatt a Föld népessége a 4-szeresére, míg fogyasztása és annak hulladéka a 20-szorosára nőtt! Kövesd az idővonalat föntről lefele, egészen az ábra aljáig, a 2100-as évekig - 3 út áll előttünk. A Föld globális átlaghőmérsékletének idővonala az utolsó jégkorszaktól napjainkig -- i. e. 20 000-től egészen 2100-ig Hőmérséklet az 1961-1990-es évek átlagához viszonyítva Hidegebb (kékkel) / Melegebb (pirossal) Az idővonal 22 000 évvel ezelőtt indul, amikor a Föld 4 Celsius-fokkal volt hidegebb, mint a 20. század végén. Bostont majdnem 1 mérföld vastagságú jégréteg fedte, és a jégfolyam már majdnem elérte New York városát. A Föld éghajlata kb. 19 500 környékén kezdett felmelegedni. Ekkor már megjelent az ember Afrikában, Eurázsiában és Ausztráliában. Már készítettek rajzokat, agyagedényeket, kötelet, íjakat, nyilakat, de az írás és a mezőgazdaság még nem létezett. A Föld keringési pályája úgy változott, hogy több napfény érte a sarkvidék jégmezőit...... és a jégborítás kezdett olvadni.
Közel ezer évvel ezelőtt, az úgynevezett középkori klímaoptimumban az emberek hasonlóan izzadtak mint manapság. A nyarak egy kicsit sem voltak enyhébbek, sőt! A tudományos kutatások szerint a 300 éven át tartó időszakban, a 9. századtól Európa-szerte az átlaghőmérséklet 1°C-kal, míg a levegő és a tengervíz hőmérséklete 3-4 fokkal magasabb volt a mainál, valamint a korábbinál jelentősebb mennyiségű csapadékkal járt. Ezek a természeti körülmények jelentős változást hoztak az emberiség történetében: egyrészt lehetővé tették a vikingek kirajzását és új tájak benépesítését, míg más tájakon elnéptelenedést eredményeztek. A maja városok, valamint az anasazi indiánok kultúrájának megszűnését alapvetően a korabeli súlyos aszályok okozták. Kis jégkorszak A jelentős hőmérséklet-emelkedést egy jelentős lehűlés követte: a 13 századtól kezdve a csapadék további növekedése újfajta károkat és kihívásokat eredményezett. Különböző írásbeli források is megemlékeznek arról, hogy Európa-szerte jelentősen lehűlt a korábbiakhoz képest a levegő.