Bírák Jogállásáról Szóló Törvény
A bíró a bírósági szervezetrendszer tagjaként szolgálatot teljes, mely szolgálati viszony jellegét tekintve a köztisztviselők és az ügyészek jogállásához hasonló, lényeges különbség azonban, hogy a bírói függetlenség elvéből következően az érdemi munkavégzés során utasítás nem adható számára. A bíró előtte fekvő ügyekben a megállapított tények, a jogszabályok rendelkezései és saját belső meggyőződése alapján dönt. A bírák jogállását, a szolgálati viszony keletkezését és megszűnését, a bírák jogait és kötelezettségeit, a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény rendezi. A bíróvá válás klasszikus útja, amikor a jogi diploma megszerzését követően bírósági fogalmazóként helyezkednek el valamelyik bíróságnál, majd a hároméves gyakorlati időt követően a jogi szakvizsgát letéve bírósági titkár kinevezést kapnak. Ezt követően nyílik meg a lehetőség, hogy pályázatot nyújtsanak be az üres bírói állásokra. Kihirdette az államfő a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt. A bírói kinevezéshez azonban számos feltételnek kell megfelelni.
Kihirdette Az Államfő A Bírák És Ügyészek Jogállásáról Szóló Törvényt
A bíró ezen felül nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, valamint önkormányzati képviselő, állami tisztséget nem vállalhat, és nem lehet tagja pártnak, valamint politikai tevékenységet sem folytathat. A függetlenség biztosítása érdekében a bírák az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog gal rendelkeznek. Javadalmazásukat tekintve a törvényi rendelkezések alapján a bírákat a hivatás méltóságának és a hivatással járó felelősség súlyának megfelelő, függetlenséget biztosító javadalmazás illeti meg. A bírák szolgálati viszonyának megszűnésének eseteit szintén törvény határozza meg. Ilyen esetk: (1) a bíró halála, (2) a köztársasági elnök általi felmentés, valamint (3) az, ha a hároméves határozott idejű kinevezést követően a bíró nem kéri határozatlan idejű kinevezését, vagy erre más okból nem kerül sor, (4) a bíró bármikor lemondhat tisztségéről, (5) fel kell menteni, ha egészségügyi állapota miatt alkalmatlanná vált a tisztség betöltésére, (6) ha betölti az általános nyugdíjkorhatárt, vagy (7) ha a kinevezés feltételei közül bármelyiknek már nem felel meg.
Ezt követően a pénzügyminisztériumnak kötelessége kártérítési eljárást indítani azon bíró vagy ügyész ellen, aki a jogi tévedést elkövette. Az állam joga a bíró vagy ügyész elleni eljárás elindítására a kártérítés kifizetésétől számított egy év után évül el. Egy ehhez kapcsolódó, másik módosítás értelmében a bírák és ügyészek csak akkor vonhatók felelősségre, ha a jogi tévedést rosszhiszeműség vagy súlyos gondatlanság okozta. (AGERPRES/RO)