Szavatosság Új Ptk
A 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) jelentős változást hozott az épületekre vonatkozó szavatosság és jótállás feltételeiben is. Ezek a változások is szerepet játszhatnak az azzal kapcsolatban tapasztalható bizonytalanságban, hogy mi a különbség a szavatosság és a jótállás között, melyik, milyen épületre és mennyi időre szól, illetve hogyan és kivel szemben érvényesíthető. Szavatosság és jótállás épületekre – mi, mire, meddig, kivel szemben. Szavatosság vagy jótállás - mi a különbség? Ha valaki megvásárol, vagy felépíttet egy épületet, amiről kiderül, hogy hibás, akkor az eladóval, vagy a vállalkozóval mint kötelezettel szemben különböző igényeket érvényesíthet. Ilyen igény lehet például a hiba kijavítása, vagy bizonyos feltételekkel az ellenszolgáltatás (vállalkozói díj vagy vételár) leszállítása, a hiba mással történő kijavíttatása a kötelezett költségén, vagy a szerződéstől való elállás is. Ezek az igények mind a szavatosság, mint pedig a jótállás esetén megegyeznek. Az alapvető különbséget a szavatosság és a jótállás között az jelenti, hogy szavatosság esetén a jogosultnak az igénye érvényesítéséhez nem csak azt kell bizonyítania, hogy az épület hibás, hanem azt is, hogy a hiba oka már az épület részére történt átadásakor is fennállt.
Szavatosság Új Ptk Connect™ For Business
A 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) jelentős változást hozott az épületekre vonatkozó szavatosság és jótállás feltételeiben is. Ezek a változások is szerepet játszhatnak az azzal kapcsolatban tapasztalható bizonytalanságban, hogy mi a különbség a szavatosság és a jótállás között, melyik, milyen épületre és mennyi időre szól, illetve hogyan és kivel szemben érvényesíthető. A felmerülő kérdésekre Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvédje adta meg a válaszokat. Szavatosság vagy jótállás - mi a különbség? Szavatosság új pt. 2. Ha valaki megvásárol, vagy felépíttet egy épületet, amiről kiderül, hogy hibás, akkor az eladóval, vagy a vállalkozóval mint kötelezettel szemben különböző igényeket érvényesíthet. Ilyen igény lehet például a hiba kijavítása, vagy bizonyos feltételekkel az ellenszolgáltatás (vállalkozói díj vagy vételár) leszállítása, a hiba mással történő kijavíttatása a kötelezett költségén, vagy a szerződéstől való elállás is. Ezek az igények mind a szavatosság, mint pedig a jótállás esetén megegyeznek.
Ha egy szerződés mégis ezekkel ellentétes rendelkezést tartalmaz, az semmisnek minősül. Az ugyanakkor értelemszerűen semmilyen szerződés esetében nem tiltott, hogy a kötelezett a jogszabályban írtaknál szigorúbb felelősséget vegyen magára: jótállásra kötelezze magát ott ahol egyébként csak szavatosság terhelné, vagy éppen hosszabb időre vállaljon jótállást mint az kötelező volna. Épületekkel kapcsolatos kivitelezési, adásvételi szerződések esetén minden szereplőnek javasolt emiatt különösen jól átgondolni és áttekinteni a jótállásra, szavatosságra vonatkozó rendelkezéseket. Szavatosság új pt.wikipedia.org. Egy pontatlan megfogalmazással (pl. szavatosság helyett a "garancia" szó használata, amit a jogi nyelv valójában a jótállás megfelelőjeként azonosít) ugyanis akár olyan kötelezettséget hozhatunk létre amit valójában nem szeretnénk, vagy éppen kiderülhet, hogy a felek üzletileg egyébként elfogadott megállapodása jogszabály alapján érvénytelen.